fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

„Krisztusért meghalni – annyi, mint örökké élni” – Boldog Romzsa Tódor emléknapjára

Közzétéve

Szent II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt Ukrajnába látogatott. Június 27-én, a korabeli beszámolók szerint, közel egymillió hívő részvételével a lembergi lóversenypályán, a pápa jelenlétében, görög katolikus misét celebrált Lubomir Husar bíboros, ukrán nagyérsek. Ekkor került sor, több vértanú mellett, Romzsa Tódor kárpátaljai görög katolikus püspök boldoggá avatására. A Szentatya beszédében magyarul köszöntötte a magyar híveket. „Romzsa Tódor élete és példája adjon erőt mindannyiunk számára” – mondta. De ki is volt a fiatalon megölt Romzsa Tódor, akit immár húsz éve a boldogok sorában tisztelünk?

Romzsa Tódor 1911. április 14-én született Nagybocskón, mely akkor még Magyarországhoz, az első világháború után azonban az akkor létrejött Csehszlovákiához tartozott. (Kárpátalja a trianoni diktátum után Csehszlovákia része lett, a második világháború végén szállta meg s kebelezte be a Szovjetunió.) Az érettségi után felvételt nyert az ungvári szemináriumba; a szeminárium vezetőinek javaslatára püspöke Rómába küldte tanulni. 1936 karácsonyán szentelték pappá Rómában, primíciája másnap volt a Szent Pál bazilikában. Papi jelmondatát a 116. zsoltárból választotta:

„Uram, a Te szolgád vagyok, szolgálódnak fia.”

(116, 16).

1937 nyarán tért haza. Püspöke Berezna és Alsóbisztra parochiáit bízta rá. A következő évben még vissza akart térni Rómába, hogy megvédje doktori disszertációját, de a történelem közbeszólt: a katonai mozgósítás őt is érintette, behívták katonának, a második bécsi döntés következtében pedig addigi útlevele érvényét vesztette. Romzsa Tódor hamarosan az ungvári szeminárium filozófia tanára és spirituálisa lett. 1943 tavaszán Sztojka Sándor püspök váratlanul, igen fiatalon meghalt (53 éves volt), s a Szentszék Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspököt nevezte ki a munkácsi egyházmegye apostoli adminisztrátorának. Amikor a szovjet csapatok már a Kárpátok közelében voltak, XII. Pius pápa – fölkészülve a közelgő megszállásra – Romzsa Tódort nevezte ki Dudás Miklós segédpüspökévé, akit nyolc nappal később az ungvári székesegyházban Dudás szentelt püspökké a szatmári és a kassai püspök segédletével. Romzsa Tódor püspöki jelmondatát is a Zsoltárok könyvéből vette, a 18. zsoltárból: „Szeretlek téged, Uram, én erősségem, az Úr az én erősségem és oltalmam.”

Amikor Romzsa Tódor Rómában tanult, misszionáriusnak készült Oroszországba, ezért is lett hallgatója – püspöke engedélyével – a Russzikum Keleti Katolikus Intézetnek. 1939-ben, az intézet rektorának küldött levelében írta: „Krisztusért meghalni – annyi, mint örökké élni.” Nyolc évvel később mártírhalálával hitelesítette ezeket a szavakat.

A szovjet megszállás után megnehezült Romzsa püspök élete. A szovjetek, köztudott, elhatározták a görögkatolikus egyház fölszámolását, a pravoszláviába való „beolvasztását”. Volt azonban egy nagy akadály – maga a püspök. El kellett távolítani az akadályt.

Romzsa Tódor 1940 körül

1947. október 27-én Beregszőlős templomát szentelte föl a püspök, utána pedig kíséretével lovaskocsin indult vissza székhelyére. Amikor kiértek a faluból, egy katonai teherautó hátulról belerohant a lovaskocsiba, ami szétesett, az utasai pedig az útra zuhantak. A teherautón utazók vasdorongokkal estek neki a püspöknek és egyik papjának, Romzsa kíséretének többi tagja viszont el tudott menekülni a falu felé – segítségért. A támadók a menekülők nyomába eredtek, a másik falu irányából pedig épp akkor ért a „baleset” helyszínére a postát szállító teherautó, amely aztán a munkácsi városi kórházba vitte a sebesülteket. Romzsa Tódor komoly sérüléseket szenvedett, állkapcsát eltörték, lábán is sérülések voltak. A műtét után a kórház főnővére Romzsa püspök ágya mellett maradt, nem hagyta magára.

A megrendezett baleset másnapján a kórház Berman nevű főorvosának utasítására felvettek egy fiatal lányt ápolónak. Odárka nővérnek az volt a feladata, hogy megölje a püspököt. Amikor a főnővér a püspök unszolására október 31-én éjszaka elment kicsit pihenni, s Berman főorvos a többi nővért beteglátogatásra küldte más kórtermekbe – Romzsa Tódor egyedül maradt. Ekkor lépett akcióba a főorvos és Odárka. Mikor a nővérek visszatértek, a püspök már halott volt, arca megkékült. Az akkori hivatalos jelentés szerint a püspök agyvérzést kapott – ma már tudjuk, megmérgezték. A kommunizmus bukása után nyilvánosságra került levéltári iratok bizonyították, hogy a gyilkosságra a parancsot személyesen Nyikita Sz. Hruscsov, az ukrán kommunista párt akkori első embere, Sztálin hűséges „tanítványa” és utóda adta ki. [Bendász István – Bendász Dániel: Helytállás és tanúságtétel. A munkácsi görög katolikus egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjai. Bp., 2014, 356. o.]

Romzsa Tódort 1947. november negyedikén temették, az ungvári székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. De a hatalom még holtában sem kímélte: amikor másfél évvel később a székesegyházat átadták a pravoszláv egyháznak, híre ment, hogy a KGB emberei a püspök koporsóját ismeretlen helyre vitték. Közel fél évszázad múltán, 1998 nyarán bukkant a püspök földi maradványaira a munkácsi egyházmegye egyik papja. A Budapesten elvégzett vizsgálat igazolta, hogy valóban a mártír püspök földi maradványai kerültek elő.

Közel húsz éve tértek vissza Ungvárra a mártír püspök ereklyéi. 2003. június 27-én érkezett az ukrán-szlovák határra a Romzsa Tódor földi maradványait szállító autó, s az ereklyéket a hívek a határtól gyalog kísérték Ungvárra. Boldog Romzsa Tódort az ungvári székesegyházban, a Kálvária-oltár alatt helyezték örök nyugalomra.

Hat évvel ezelőtt a kárpátaljai egyházüldözésről és boldog Romzsa Tódor életéről közel egy órás film készült, amelyet minden érdeklődő olvasó figyelmébe ajánlunk.

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.

A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem, a pesti bölcsészkaron szereztem diplomát. Szeretek erős mondatokban megkapaszkodni. A Balaton nagy festője, Egry József írta: "Néha az az érzésem, mintha értékeink egy részét igényünkkel együtt zálogházba tettük volna." Az elzálogosítás ellenében áll a jézusi parancs: "Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem nem; ami ezeknél több, a gonosztól van." (Mt. 5,37)

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Életmód

Tiszteletadás Arnaud Beltrame ezredes előtt, aki négy évvel ezelőtt hősiesen átvette egy túszul ejtett nő helyét

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Shutterstock

Arnaud Beltrame ezredes a dél-franciaországi Trèbes-ben, 2018. március 23-án, egy bevásárlóközpont elleni támadás során halt meg, miután felajánlotta életét cserébe egy túszul ejtett nőért. Negyvennégy éves, házas ember volt. Most, négy évvel később, egymást követik emlékére a tiszteletadások.

Március 23-án volt Arnaud Beltrame ezredes halálának negyedik évfordulója. A csendőrtiszt átvette egy túszul ejtett nő helyét, az Aude megyei Trèbes város Super U bevásárlóközpontja elleni terrortámadás során, amelynek három másik áldozata is volt rajta kívül.

Beltrame ezredes, akit a terrorista háromszor meglőtt, március 23-ról 24-re virradó éjszaka, a Carcassonne-i kórházközpontban belehalt sérüléseibe.

Hősies tettéért Emmanuel Marcon köztársasági elnök nemzeti tiszteletadásban ré­szesítette, kijelentve, hogy „hősként esett el”, és kiérdemelte „az egész nemzet tiszteletét és csodálatát.”

Most, négy évvel később Emmanuel Macron ismételten tisztelgett Arnaud Beltrame ezredes és a másik három elhunyt emléke előtt. “Emlékük megmarad” – írta a köztársaság elnöke. A belügyminisztérium hasonlóképp tisztelettel adózott „Arnaud Beltrame ezredes bátorságának és önfeláldozásának”.

Az elhunyt egyik fivére, Cédric Beltrame is megnyilvánult a Twitteren, és megosztotta Marie-France Cunin „Ezredes” című, az „egyszerű és csendes hős rendíthetetlen bátorsága” előtt tisztelegő versét. Íme egy részlet belőle:

Ezredes

Egyszerű és csendes, nem egy bálvány
Aki nagy zajjal játssza a papírhőst,
Hanem több ő egész Franciaország számára egy szimbólumnál
Rendíthetetlen bátorsággal mutatott példát

Egy túsz megmentésére életét is azonnal kockáztatva
Elszántan, tiszta fejjel szembeszállt a sorssal
Ugyan mit lehet tenni ily esetben, mikor egy őrült kihívja az embert
Mi mást, mint mélyen szemébe nézni a halálnak

Felméri annak súlyát, amit hátrahagy
Családot, szeretetet, szakmát, hogy jobban legyőzze a gonoszt
Hite lelkében ég, s előre megbocsát
Súlyos árat fizetvén nemes eszméjéért.

Fordította: Bárdi Zoltán
Forrás: infochretienne.com

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Életmód

Isten a nagyobb Elvis – a hollywoodi sztár megcsókolta Elvis Presleyt, mielőtt bencés apáca lett

Közzétéve

Szerző:

Fotó: EAST NEWS | AP / FOTOLINK

Ünnepelt szépség volt a színésznő, Dolores Hart, aki nagy sikereket aratott Elvis Presleyvel és Marlon Brandóval… mielőtt Istennek szentelte magát. Hollywoodi sztár és Szent Benedek rendi szerzetes apáca – ez lett a mesébe illő sorsa annak, aki megcsókolta Elvis Presleyt, mielőtt a szerzetesi élet választotta.

Dolores Hart visszavonult életet választott egy bencés kolostorban egy olyan életszakasz után, amelyet a Hollywoodi fényszórók fényében töltött. 1938-ban született Chicagóban, ténylegesen együtt forgatott olyan nagy amerikai sztárokkal, mint Marlon Brando és Elvis Presley, és olyan híres rendezőkkel, mint Alfred Hitchcock. Paradox módon egy forgatás keretében XXIII. János pápával volt szerencséje találkozni, ami felkeltette benne a vágyat a szerzetesi élet után. Eredeti életút, ami megmutatja, hogy minden út Rómába vezet!

Dolores Hart katolikus vallásban nőtt fel. Imaélete nem sorvadt el számtalan hollywoodi aktivitása mellett sem: a forgatások előtt gyakran látogatta a reggeli 6 órás szentmisét. Ebben az időszakban rátalált egy olyan nyugalmas helyre, ahol visszanyerhette erőforrásait a forgatások között, és lélegzethez juthatott a fényszórók forgatagától távol: a connecticuti bencés kolostorra. Egyébként a vallásosságának tulajdonította a sikerét. Elvis Presley partnere volt a „Loving You” (Szeretni téged) c. filmben, de együtt dolgozott Marlon Brandoval is, és 5 év alatt 10 filmet forgatott.

Assisi Szent Klára, egy sorsdöntő szerep

Dolores Hart az Oscar-gálán 2012-ben az “Isten nagyobb, mint Elvis” című film bemutatásáért. Fotó: FaceToFace / RIPORTER

1961-ben, az „Assisi Szent Ferenc” c. film forgatásánál találkozik XXIII. János pápával. Úgy mutatkozik be, mint az a színésznő, aki Szent Klára szerepét játssza, mire a pápa így szól: „Nem, ön maga Klára.” Ez a beszélgetés mélyen megérinti a színésznőt, aki ebben jelet lát arra, hogy változtasson az életén és közeledjék vallási példaképéhez.

Ez után a római út után mégis újra belemerül a mozisztár életbe. Ebben az időszakban aktívan készülődik a házasságra. 1963-ban hirtelen felbontja jegyességét, néhány hónappal a házasság kitűzött időpontja előtt. Azért, hogy ugyanabban az évben, 24 évesen, általános megdöbbenésre, belépjen az oly sokszor felkeresett connecticuti bencés kolostorba.

43 évi szerzetesnői élet után, már a Regina Laudis kolostor főnöknőjeként, Dolores nővérként, 2012 februárjában visszatér Los Angelesbe, az „Isten a nagyobb Elvis” c. film Oscar-díjra való jelölése alkalmából. Ez egy dokumentumfilm a saját életéről, amit a „rövidfilmek” kategóriájába neveztek be. Szemmel láthatóan Dolores Hart egész életében a film világához kötődött, tanúságot téve hitéről és megihletve azokat, akik az igazi szépséget keresik.

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Életmód

Elmondja történetét a tűzoltó, aki az 1997-es tűzvész idején kimentette a Torinói Leplet

Arról a 25 évvel ezelőtti éjszakáról még élénkek az emlékei.

Közzétéve

Szerző:

Az 1997. április 11-ről 12-re virradó éjszakán a torinói székesegyházban tűz ütött ki, amely azzal fenyegetett, hogy megsemmisíti a Szent Leplet. A tűzoltó fényképe, aki kimentette a Szent Leplet – arcát a félelem és a fáradtság egészen elváltoztatta – bejárta a világot. A férfit Mario Trematore-nak hívták, mára már nyugdíjas.

„Egy régi túrakabátot viseltem.”

Arról a 25 évvel ezelőtti éjszakáról még élénkek az emlékei. „Otthon voltam a feleségemmel szolgálaton kívül (…) és ő volt az, aki az ablakból észrevette a tüzet. Felhívtam a tűzoltóságot és tájékoztattak, hogy a tűz a királyi palota és a székesegyház között tört ki. Egy régi túrakabátot viseltem, melynek ujján a tűzoltóság címere volt látható, és azonnal a kollégáim segítségére siettem.” mondta Mario április 8-án a Corriere di Torino című lapnak.

„Nagykalapáccsal törtük be az üvegszekrényt.”

A tűzoltók megértették, hogy a kápolna kupolája leomlásának kockázata nagyon magas. A márványtömbök leeshetnek és összezúzhatják a Szent Leplet tartalmazó ereklyetartót. „Behatoltunk a székesegyházba és kalapáccsal törtük be az üvegszekrényt, majd felkaptuk a fa- és ezüstládát. Utána sietve kivonultunk: leírhatatlan érzés volt.”

Van egy kép (címlapfotónk) Mario Trematore-ról, mely körbejárta a világot: ezen a képen a vállán viszi a Lepel ereklyetartóját.

„Azokban a pillanatokban” – mondta a nyugdíjas tűzoltó – „csakis azzal törődsz, hogy megfékezd a tüzet, valamint ne haljál meg. Azonban én tudatában voltam a Szent Lepel értékének. A torinói egyetemen a barokk kor világi- és vallástörténetéből vizsgáztam. Emlékszem, hogy bementem a székesegyházba, mert le akartam fényképezni a Leplet. Nyilvánvaló okokból ez nem volt lehetséges, ezért az tanácsolták, hogy vásároljak pár fotót. Vettem is néhány diát, melyek még megvannak. Innen tudtam, hogy milyen fontos kimenteni: nemcsak vallásos értéke, hanem történelmi és kulturális értéke miatt is.”

A Mandylion-csoport

A tűz után Mario-ban valami megváltozott. Sosem volt templombajáró, de vallásos igen. A Szent Lepel megmentése azonban felrázta őt. Így kezdett el egy belső utat. „Egy ösvényt követtem, de nem lettem szent, ahogyan azt néhányan gondolnák. Alapítottam egy csoportot, amelyet Mandylion-nak hívtak, ami ógörög nyelven ’lepedőt’ jelent ugyanúgy, mint a Lepel. Havonta egyszer találkozunk, lelki vezetőnk pedig a Consolata papja, Fabio Malese atya.”

Mario legszebb napja

A Lepel megmentésének a napja örökre beleégett Marióba. Ahogyan a Corriere di Torino-nak mesélte, volt még egy nap az életében, ami még ennél is fontosabb volt: „1982. június 8. Azon a napon szintén egy templomban voltam, az oltárnál várakoztam a jövendőbeli feleségemre. Amikor megláttam Ritát belépni, arra gondoltam, hogy milyen gyönyörű és hogy milyen szerencsés vagyok. Ez volt a legszebb nap. De sosem felejtem el azt a napot sem, amikor a lányom megszületett.”

Fordította: Jámbor Tibor
Forrás: Aleteia

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű