Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Küldetés és testvéri szeretetközösség – pápai lelkigyakorlat Aricciában

Közzétéve

A pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlata Aricciában - Fotó: Vatican Media

Ferenc pápa és a Római Kúria lelkigyakorlatának negyedik napján, szerdán délután Bernardo Francesco Maria Gianni bencés apát folytatta elmélkedését Mario Luzi firenzei költő versének egy részletéből kiindulva: „Fogjuk meg egymás kezét”. A testvériségről beszélt a jelenlevőknek, előrehozva a csütörtök délelőttre tervezett témáját.

„Amikor a politikai hatalom gyakorlása kizárólag egyes privilegizált személyek érdekeinek védelmét célozza, akkor veszélybe kerül a jövő és a fiatalok elvesztik bizalmukat, mert arra ítélik őket, hogy a társadalom peremén maradjanak.” A lelkigyakorlat vezetője így idézett Ferenc pápa 2019-es békevilágnapi üzenetéből, mondván, hogy a politika a békéért működik, ha a karizmák és minden személy képességeinek felismerésében jut kifejeződésre. A bencés apát emlékeztetett XVI. Benedeknek a benini hatóságokhoz intézett beszédére (2011), amelyben a „kinyújtott kéz” képét használta a párbeszéd eszközeként.

Testvériség és közösség
Az egyház, a város akkor tapasztalhatja meg az igazi befogadást, ha megéli mindenekelőtt a hiteles testvériség bensőségességét. Elsősorban a fiatal nemzedékeket kell meghallgatni a testvériség, az egymással találkozó kezek témájáról, amelyek a párbeszéd, az adás és a kapás, a mások kirekesztése nélküli egymáshoztartozás-érzés növekedésének eszközévé válnak. Ez azért fontos, hogy legyen lehetőségük önmaguk megvalósítására. Ilyen értelemben beszélni kell az egyház életének egy döntő aspektusáról: a közösségi életről, a közösségről – hangsúlyozta Gianni atya.

Erős és tartós szeretet
A Jézus evangéliumából ihletet merítő radikális tanúságtételhez komolyan kell venni a közösséget. Az egyház szerepéről és küldetéséről szólva kiemelte, hogy hozzá kell járulni a hiteles, a szolidáris testvériség építéséhez a világban és ezt ösztönözze az erős és tartós szeretet, amelyet Jézus tanít meg nekünk. Véglegesen el kell távolítani az individualizmus kísértését, hogy szeretetközösségben éljünk, megnyitva a szívünket az egységre és az egyetértésre. II. János Pál Vita Consecrata k. apostoli buzdítására utalva a bencés apát rámutatott, hogy a megszentelt életet élőknek a testvériség jelévé kell válnia a Szentháromság jegyében.

A nagyböjtben térjünk vissza az Úrhoz
A húsvéti idő misztériuma a visszatérés az Úrhoz, a Vele újra meglelt szeretetközösség. Ez vonatkozik minden vallási közösségre, minden egyházi sejtre és a Római Kúriára, amely arra kapott meghívást, hogy testvéri életet éljen a Tanítóhivatalhoz, a pápához való hűségben. Minden missziós tevékenység, amely eltér e közösségi és testvéri jellegtől, pusztulásra ítéltetett, mert meghazudtolja önmagát legbelsőbb identitásában. A Szentháromság szeretetközösségében való részvétel megváltoztathatja az emberi kapcsolatokat, a szolidaritás új formáját megteremtve. Továbbá megmutathatja az embereknek a testvéri szeretetközösség szépségét és azokat az utakat, amelyek konkrétan oda vezetnek.

Az Evangélium meghallgatása
A testvéri élet nem eszköz, hanem a közöttük levő Feltámadt Úr jelenlétének ajándéka, misztériuma, misztikus tapasztalata – utalt Gianni atya II. János Pál szavaira. A nagyböjti időszakban éljünk az Evangélium meghallgatásának lehetőségével, amely táplálja a szeretetet, amit szívünk kap az Ige, az Eucharisztia és a kiengesztelődés által. Éljünk a folyamatos imában, kérjük az egységet. Mindig kérjük a Szentlelket, hogy valóban mindig éljen az egyházban. A bencés apát arra hívott, hogy járuljunk az Oltáriszentséghez nélkülözhetetlen összetartó erejének tudatában. Osszuk meg a húsvéti életet az Istenhez hű néppel a missziós öröm és az eucharisztikus élet által. Lobbantsuk lángra a tüzet a világ szívében, mert az Úrtól küldött fény vagyunk. Állítsuk vissza a fény által a keresztény hivatás szépségét a bűn, a kétségbeesés, a kiábrándultság és a magány sötétségébe zuhant emberekben.

Csodálatos remény
Végül a nagyböjti lelkigyakorlat vezetője arra hívott, hogy legyen bátorságunk élni és cselekedni. Idézte Giorgio La Pira, korábbi firenzei polgármester szavait, miszerint „minden város magában hordoz egy hivatást és egy misztériumot”. Arra hívta az állampolgárokat, hogy fogják meg egymás kezét. Az egyház pedig adjon ösztönzést erre, legyen tanúságtevő következetlenség, félelem nélkül, az Evangéliumot hallgatva, mert a várost számos megosztottság jellemzi. Közösségként elképzelni magunkat bizonyára egy kihívás, de egyben egy csodálatos remény is – zárta szerda délutáni elmélkedését Bernardo Francesco Maria Gianni bencés apát.

A pápa a nagyböjti lelkigyakorlat végén köszönetet mondott Gianni atyának

Pénteken véget ért a pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlata Aricciában. A Szentatya köszönetet mondott a firenzei San Miniato bencés apátság elöljárójának, aki az elmélkedéseket tartotta.

„Szeretném megköszönni a segítségedet” – fogalmazott a pápa Bernardo Francesco Maria Gianni atyának, miután a bencés atya befejezte utolsó, péntek délelőtti elmélkedését az Isteni Mester lelkigyakorlatos házban a Róma közeli Aricciában. A pápa elismerte a szerzetes munkáját, amellyel bevezette a résztvevőket abba a témába, hogy az Ige miként ölt testet az emberi világban és hogy segítette megérteni: Isten mindig jelen van az emberi világban. A pápa arra buzdított, hogy folytatni kell azt az utat, amelyet az apát kijelölt elmélkedéseiben. „Az a feladatunk, hogy haladjunk előre. Köszönet a munkádért és azért, hogy beszéltél az emlékezetről, Mózes 5. könyvéről, amelyről általában megfeledkezünk. Köszönöm, hogy beszéltél a reményről, a munkáról, a türelemről és hogy megmutattad az utat ahhoz, hogy megtaláljuk a jövő emlékezetét, amely előre visz bennünket.”

A zsinati atyák bátorságával
Ferenc pápa megvallotta, hogy ezekben a napokban nagyon sokat gondolkodott a Gaudium et Spes k. zsinati dokumentumon, amellyel szemben ma is nagy ellenállás mutatkozik. „Időnként olyannak láttalak – mondta a bencés apátnak –, mint aki azzal a bátorsággal rendelkezik, mint a zsinati atyák, amikor aláírták a Gaudium et Spes k. dokumentumot. Nagyon köszönöm. Imádkozz értünk, mert mindannyian bűnösök vagyunk, de haladni akarunk előre az Urat szolgálva.”

Ferenc pápa végül ironikusan megjegyezte, hogy kissé zavarodottságot tapasztalt az elmélkedések címeinek olvasásakor. „Nevettem, amikor azt mondtad, hogy ha valaki elolvassa az elmélkedések címeit, talán nem is érti, mit csinált a Római Kúria ezekben a napokban. Talán felkértek egy idegenvezetőt, hogy ismertesse meg velük Firenzét és a város költőit… Én is az első elmélkedésben kissé összezavarodtam, de aztán megértettem az üzenetet” – zárta szavait Ferenc pápa a nagyböjti lelkigyakorlat végén.

Az utolsó három elmélkedés
Csütörtökön délelőtt a San Miniato apátság elöljárója elmélkedésében a befogadásról és a vendégszeretetről szólt. Csütörtök délután a firenzei bencés apát elmélkedésében arra buzdított, hogy emeljük tekintetünket a magasság felé, tudjunk újra meglepődni és fedezzük fel az Úr jeleit. Péntek délelőtti utolsó elmélkedésében Gianni atya a „Hegyre épült város” témáról beszélt. Mario Luzi firenzei költő versére és Giorgio La Pira korábbi firenzei politikus álmára utalva a föld és az ég közötti városról és civilizációról fejtette ki gondolatait.

Somogyi Viktória – Vatican News

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű