Lépj kapcsolatba velünk

Szentek

Mária mennybevétele előtt hódoltak – Nagyboldogasszony ünnepe

Közzétéve

Tiziano festménye Szűz Mária mennybevételéről – Santa Maria Gloriosa dei Frari-bazilika

Még tart a nyár, sokan utaznak világot látni, nyaralni. Mária mennybevételének ünnepe alkalmából látogassunk el a velencei Santa Maria Gloriosa dei Frari-bazilikába, a ferencesek templomába, és nézzük meg Tiziano festményét Szűz Mária mennybevételéről.

A velencei Santa Maria Gloriosa dei Frari bazilika – Fotó: Wikipedia

A Santa Maria Gloriosa dei Frari templom jelenlegi épületét két korábbi templom után 1333-ban kezdték építeni. Felszentelésére 1492-ben került sor. Ez Velence legnagyobb temploma, a harangtornya magasságát pedig csak a Szent Márk székesegyházé múlja felül. Csodálatosan szépek a szerzetesek számára elkerített részben a faragott stallumok, szám szerint 124. Szent Ferenc halálának 700. évfordulója alkalmából XI. Piusz pápa bazilika rangra emelte a templomot.

Stallumok a Santa Maria Gloriosa dei Frari bazilikában

A hatalmas szentélyben az oltáron a világ egyik leghíresebb és legszebb festményét, Tiziano Mária mennybevétele c. képét csodálhatjuk. A 7 méter magas, 3 és fél méter széles olajfestmény 1518-ból származik. A Wikipedia leírása szerint a „kép huszonegy, három centiméter vastag táblából áll, amelyeket faékek tartanak össze. A festmény Tiziano első fontos egyházi megrendelése volt. A forrásokból kiderül, hogy miközben a művész dolgozott rajta a kép nem tetszett a szerzeteseknek. A megrendelő kezdetben vissza akarta utasítani a művet és csak akkor gondolta meg magát, miután a külföldi követek versengeni kezdtek érte, hogy megszerezzék uraik számára.”

A Santa Maria Gloriosa dei Frari bazilika oltára – Fotó: Wikipedia

Sokan ismerik a nagyhatású zeneszerző-óriás Richard Wagner operáit, a Nibelung gyűrűje ciklust, a Tannhäusert, a Trisztán és Izoldát, a Parsifalt vagy A bolygó hollandit. Azt azonban kevesen tudják, hogy Wagner eléggé sokáig dolgozott a Nürnbergi mesterdalnokokon, elővette, majd évekig félrerakta. Végül 1861-ben szedte elő az opera vázlatát újra, amikor saját bevallása szerint egy Velencéből induló utazás során megfogant benne a zene. Az Aleteia szerint az ihlet forrása Tiziano festménye volt, ami szó szerint lenyűgözte a zeneszerzőt. Még azt a kérdést is felteszik: „Ha Richard Wagner nem megy be Velencében a Santa Maria Gloriosa dei Frari templomba, talán meg sem születik a Nürnbergi Mesterdalnokok?”

Nem egyedül Wagnert bűvölte el a festmény. Félix Mendelssohn Bartholdy is dicséretét zengte egy velencei tartózkodása során. „Azt látni kell, hogyan lebeg Mária a felhőkön, mennyire valósnak tűnik a levegő, amelyet beszív. Látni kell félelmét, odaadását, az ezernyi keveredő érzést. A szavak, a hasonlatok csupán szegényes közhelyek. (…) De abba is hagyom, mert túlságosan lírai leszek, ha máris nem lettem az, és ez nem idevaló. Egészen biztosan elmegyek minden nap, hogy újra megnézzem ezt a képet.”

A Bovaryné írója, Gustave Flaubert így vallott: „A festészetben nem ismerek annál szebbet, mint Tiziano Mária mennybevétele. Ha egy kicsit tovább maradnék előtte, félek, beleszerelmesednék a Madonnájába”. Dickens pedig így fogalmazott: „A gyönyörű és megdöbbentő valóságnak még a felét sem tudjuk elmondani semmiféle dicsérettel. Ez a kép maga a tökéletesség.”

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Francia-orosz szakos bölcsészdiplomával, német, angol nyelvvizsgával egész életemben a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam. Néhány éve nyugdíjasként boldog nagymama vagyok. Nagyon szeretek fordítani, írni, tájékoztatni, ismereteket átadni.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű