Az Aleteia portál francia nyelvű oldalán hosszú írás jelent meg a címben jelzett kérdésről. Az alábbiakban ezt a cikket ismertetjük, mivel sajátos szempontból taglalja a vatikáni jelentésben foglaltakat.
2018-ban Ferenc pápa kérte, hogy fényt derítsenek arra, hogyan haladhatott előre McCarrick volt bíboros az egyházi létrán anélkül, hogy valakit is nyugtalanítottak volna az általa elkövetett visszaélések. Két év múltán most hozták nyilvánosságra a csaknem 450 oldalas vatikáni jelentést, amelyben szó esik arról is, vajon mennyit tudott az ügyről a négy pápa: VI. Pál, II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc. A jelentés nem foglalkozik közvetlenül a ma 90 éves bíboros ellen felhozott vádakkal, hanem azt próbálja megérteni, hogyan bizonyult tévesnek az Egyház értékítélete.
A jelentés csak röviden érinti VI. Pál szerepét. Ő nevezte ki 1977-ben a fiatal papot New York-i segédpüspöknek, de a jelentés egyértelművé teszi: a kinevezési folyamatban bekért vélemények mind erősen támogatták és ajánlották személyét, és sehol, semmilyen említés nem történt bármiféle helytelen viselkedésről. VI. Pál tehát még semmiről sem tudhatott.
A helytelen viselkedésről szóló első bizonytalan, kósza információk II. János Pál pápasága alatt futottak be. Azonban 1981-ben, a metucheni püspöki kinevezés évében, illetve 1986-ban, a newarki érseki kinevezéskor még semmi sem bizonyította hitelt érdemlően McCarrick esetleges vétkeit. Ellenkezőleg, az ajánlások messzemenően dicsérték lelkipásztori adottságait, püspöki hevületét, szorgalmát, aktivitását és intelligenciáját.
2000-2001-ben, amikor McCarrick washingtoni érsek, majd bíboros lett, már konkrétabb hírek is eljutottak a lengyel pápához, aki ezek ismeretében hozta meg személyes döntését a kinevezésről. A jelentés fel is sorolja azokat az elemeket, amelyekről II. János Pál tudott, és választ keres arra, miért dönthetett a pápa mégis a kinevezés mellett.
II. János Pál négy amerikai püspököt is megkérdezett, de a tőlük kapott válaszok részben pontatlanok, részben bizonytalanok voltak. McCarrick a pápa személyi titkárának írt levelében kategorikusan kijelentette, hogy „életem hetven évében soha senkivel nem folytattam szexuális viszonyt”. A Szentszékhez közvetlenül nem érkezett be semmilyen panasz vagy vád, és ebből az állítások pletyka voltára is lehetett következtetni. Egy papnak, aki panasszal élt, azért nem adtak hitelt, mert korábban ő maga zaklatott két serdülőkorút. A jelentés a lengyel pápa személyes tapasztalataira is utal, amennyiben II. János Pál a szocializmus éveiben nem egyszer látott olyant, hogy egy magasrangú papról mindenfélét kitaláltak és terjesztettek, hogy diszkreditálják. Az is számíthatott, hogy McCarricknek egyébként kimagasló érdemei voltak bizonyos kényes küldetések elintézésében mind az Egyesült Államokban, mint a szocialista tömb országaiban, elsősorban Jugoszláviában. II. János Pál és McCarrick személyesen is igen régóta, a 70-es évek közepe óta ismerte egymást. Mindez szerepet játszhatott II. János Pál hozzáállásának alakulásában.
XVI. Benedek a pápai trón elfoglalásakor megkapta ugyanazokat az információkat, mint II. János Pál pápa. A Szentszék álláspontja akkor változik meg 2005 végén, amikor egy paptól új elemek érkeznek be. Ekkor kezdik sürgősen keresni a washingtoni székbe az utódot, illetve felkérik McCarricket, hogy mondjon le és vonuljon vissza.
Ekkor lép színre Viganò érsek, aki akkoriban a vatikáni államtitkárságon dolgozik. Két feljegyzést készít feletteseinek az amerikai főpapról, és kánonjogi eljárást javasol vele szemben az igazság kiderítésére és adott esetben példás intézkedések meghozatalára. XVI. Benedek azonban nem indítja el az eljárást, részben mert nincs köztük gyermekeket érintő visszaélésről szóló hiteles adat, részben, mert McCarrick megesküszik, hogy a vádaskodások hamisak. A kánonjogi szankciók elmaradása miatt azonban McCarrick tovább folytathatja tevékenységét az Egyesült Államokban és külföldön is.
Várni kell egészen XVI. Benedek pápaságának végéig, hogy további események és tanúk bukkanjanak elő a múltból. Az immár nuncius Viganò azonban nem lép, és nem vizsgáltatja ki az újonnan fellépő pap-tanú szavahihetőségét és a vádak megalapozottságát.
Amikor Ferenc pápát megválasztották, 2017-ig nem kapott kézhez semmilyen dokumentumot McCarrickról. Csak „hallott arról”, hogy a magasrangú főpap korábban helytelen szexuális viselkedésbe bonyolódott felnőttekkel. Úgy gondolta, hogy ezeket a vádaskodásokat már II. János Pál kivizsgáltatta és elvetette. Mivel tudta, hogy McCarrick Benedek pápa alatt is folytatta tevékenységét, nem gondolta, hogy változtatni kellene a korábbi években követett politikán.
Az ügy akkor billent át, 2017 júniusában, amikor egy kiskorúval kapcsolatos szexuális visszaélés került napvilágra. A hitelesnek ítélt vallomás alapján kérte fel McCarricket Ferenc pápa a bíborosi rangról történő lemondásra. Ezt követte aztán a laicizálás, illetve a jelentés elkészítése és nyilvánosságra hozatala.
