Lépj kapcsolatba velünk

Tanítás

Miért sírt háromszor Jézus?

Közzétéve

Az Újszövetség három történetet említ, amikor maga Krisztus is könnyezik. Mindegyik epizód tanulságos és lélekemelő.

Jézus megtestesülésével részesült az emberi természetben, ezáltal minden emberi érzést jól ismer. Az evangéliumok világosan beszámolnak azokról a pillanatokról, amikor Krisztus örömet, haragot vagy szomorúságot érez. Közelebbről az Újszövetség három olyan esetet jegyez fel, amikor Jézus könnyezett. Valószínűleg nem ezek voltak az egyetlen alkalmak, amikor Krisztus földi életében sírt, de érzékeltetik velünk, milyen események érintették meg mélyen a Megváltó szívét.

 Jézus sír, amikor látja azok fájdalmát, akiket szeret

„Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta, e szavakkal borult a lába elé: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem.” Amikor látta, hogy sírnak, Jézus lelke mélyéig megrendült. „Hova tettétek?” – kérdezte megindultan. „Gyere, Uram – felelték –, és nézd meg!” Jézus könnyekre fakadt. Erre a zsidók megjegyezték: „Nézzétek, mennyire szerette!” (Jn 11, 32-36)

Jézus sír, amikor sírni látja azokat, akiket szeret és azután is sírt, amikor meglátta barátja, Lázár sírját. Mindez Isten irántunk érzett szeretetét mutatja, és kifejezi, hogy mennyire fáj neki, ha szenvedni lát minket. Jézus igazi együttérzést mutat, és barátaival együtt szenved ebben a szomorú jelenetben. Mégis, Ő a fénysugár a sötétségben, hiszen Lázár feltámasztásával a gyász könnyeit az öröm könnyeivé alakítja.

Jézus sír az emberiség bűnei láttán

„Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket hozzád küldenek! Hányszor volt, hogy egybe akartam gyűjteni gyermekeidet, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartad.” (Lk 13, 34) „Amikor közelebb érve [Jeruzsálemhez] megpillantotta a várost, megsiratta. 42„Bárcsak te is felismernéd – mondta – legalább ezen a napon, ami békességedre volna. De el van rejtve szemed elől.” (Lk 19, 41-42).

Jézus meglátja Jeruzsálem városát és könnyek szöknek szemébe, mert a múlt és a jövő bűneit látja szemei előtt, s ez megrendíti szívét. Isten, a szerető Atya nem szereti látni, ha gyermekei eltávolodnak tőle. Ő arra vágyik, hogy visszatérjenek karjaiba. Mégis elfordulunk tőle és veszélyes utakra tévedünk nélküle. Bűneink könnyekre fakasztják Jézust, aki mindig jelen van és tárt karokkal fogad vissza bennünket.

Jézus sír a keresztre feszítés előtt

Földi életében hangosan kiáltozva, könnyek között imádkozott s könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól, és hódolatáért meghallgatásra talált. (Zsid 5, 7).

A Zsidókhoz írt levélben a könnyekhez Isten által meghallgatott, valódi könyörgés társul. Noha imádkozás közben nem mindig szükséges könnyeket ejtenünk, ez Isten vágyát hangsúlyozza, aki azt akarja, hogy bűnbánó szívünk megtérjen. Azt akarja, hogy imáink legmélyebb bensőnkből fakadjanak, amint Jézus sem leplezte előtte gyötrelmét és kínszenvedése előtti félelmét. Másképp mondva, az imának magába kell foglalnia egész emberi lényünket, még akkor is, ha mély érzelmekkel imádkozunk, és Istent életünk minden aspektusába be kell fogadjuk.

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: aleteia.org

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű