Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Miért Szent László Erdély fővédőszentje?

Közzétéve

Szent László király festett üvegablakon - Fotó: szekesfehervar.hu

Minden év június 27-én I. Szent László királyra emlékezik az egyház, a történelemtisztelő, a múltkedvelő, a hívő ember. Számunkra nem csak jelentős tettei miatt nagy király, hiszen, mivel Erdély fővédőszentje, erősebb tisztelettel forgatjuk, talán már gyermekként a róla szóló képeskönyveket. De vajon miért éppen ő oltalmazza az otthonunkat és miért nem mindennapiak a szentté avatásának körülményei?

I. Géza király öccseként valahol a lengyel királyságban született 1040 körül, jövőre tehát a születésének 980. évfordulója lesz. Tehetséges katona hírében állt már fiatal hercegként, 1077-ben hosszas belviszályok és a Magyar Királyság szomszédjainak hódítási törekvései közepette lépett a magyar trónra. Legtöbben ismerjük az erős, vitézi magatartását, mély vallásosságát, hősies erényeit ecsetelő krónikákat, legendákat, amelyek közül sok a kortárs krónikások tollából származik, tehát mindenképpen hordoznak valóságelemeket.

A székelyek már Nagy Lajos idején Szent Lászlóhoz imádkoztak

I. László király személye, kultusza, tevékenysége szorosan kapcsolódik számos erdélyi és a mai Partiumhoz köthető legendához, illetve valós történelmi eseményhez, amelyek magyarázzák, hogy miért éppen ő Erdély fővédőszentje. A Magyarország területén történ híres cserhalmi ütközet mellett – amikor a legenda szerint megmentett egy magyar lányt egy kun katona karmaiból – Erdélyben ki ne ismerné a tordai mondát, amely szerint úgy menekült meg a király egy fosztogató kun csapat elől, hogy a magyar katonák után meghasadt a szikla Tordánál és az ellenség odaveszett. Még számos legenda után nem csoda hát, hogy háromszáz évvel később, Nagy Lajos idején, amikor a székelyek védték a hágókat a tatárok ellen, már Erdély védőszentjeként tekintettek I. László királyra és a közbenjárásáért imádkoztak. A monda tanúsága szerint szellemhad jelent meg az égből, élükön Szent Lászlóval, aki „fejjel magasabb mindenkinél”, fején korona, kezében csatabárd. A sereg látványától megijedt a tatár had, kezükből kihullt a fegyver, s Nagyváradon a király sírja előtt kereszténnyé lettek. A monda arról is tanúskodik, hogy ez idő alatt a jámbor pap, akit a szent király sírhelyének őrizetére rendeltek ki, három napig hiába kereste annak testét, csak negyednapra találta meg teljesen átizzadva.

Szent László hőstetteit, főként a kun lány megmentéséről szóló csatajeleneteket számos falképciklus őrzi a történelmi Magyarország számos vidékén. Nem egyet ezek közül székelyföldi templomokban tártak fel, például Besenyőn, Gelencén, Kilyénben, Székelyderzsen, Maksán, Bögözön, Homoródszentmártonban, Erdőfülén, Csíkmenaságon, Csíkmindszenten, Csíkszentmihályon, Homoródkarácsonyfalván, Homoródoklándon, Szacsván, Székelydályán. Erről, illetve plébániáinkon található pecséteken látható Szent László-ábrázolásokról, sokáig ismeretlen Küküllő-menti ábrázolásokról, a vizet fakasztó Szent László-falfestményekről, a király sok-sok szobráról a főegyházmegye területén, a magyar szent királyokról készült freskókról Erdély templomaiban olvashatnak kiadónk, a Verbum Szent László király. Erdély védőszentje című, gyönyörű képekkel, eligazító térképpel gazdagított kiadványában, ami itt megrendelhető. A legutóbbi Szent László-ábrázolást egyébként éppen idén februárban, a marosvásárhelyi vártemplom felújításakor fedezték fel.

Freskórészlet Szent Lászlóról a székelyderzsi templomból/Fotó: Wikipédia

Szent László király alapította a nagyváradi monostort, aztán ő telepítette a városba a bihari püspökséget is, ő alapította a székesegyházat, ahová aztán el is temették a nagy királyt. A 11. századi székesegyházat már nem ismerhetjük, tatár és török támadások érték, földrengés is rongálta, a 17. század elején pedig teljesen elpusztult. A 18. században építtették újjá a Habsburgok. Bár sírját még nem találták meg, a legenda szerint valahol az új falak alatt nyugszik a király. Síremléket – Luxemburgi Zsigmondnak is – állítottak neki idén nyáron a felújított nagyváradi várban ugyanazon a helyen, ahol egykor az uralkodókat a már évszázadok óta nem létező katedrálisban örök nyugalomra helyezték. A városban ugyanakkor rendszeresen tartanak körmenetet a székesegyház körül Szent László váradi hermájával, amely a király koponyájának egy darabját őrzi.

1556-ban a váradi székesegyház kincseinek egy részét a Báthoriak ecsedi várába menekítették. Szent László fejereklye-tartóját, a Zsigmond király által készíttetett hermát 1557-ben még Váradon, a Szent László-kápolnában őrizték. A nagyváradi középkori székesegyházat azonban sokszor feldúlták, kifosztották, 1565-ben az ereklyetartó, vélhetően Báthori István fejedelem közbenjárására egy időre a gyulafehérvári székesegyházban lelt menedékre. Vélhetően akkor választották le a koponyaereklyéről a fogat, amely Gyulafehérváron maradt. Naprágyi Demeter püspök pozsonyi préposttá való kinevezésekor a herma Pozsonyba, majd Naprágyi győri püspökké való kinevezésével a győri székesegyházba került, ahol jelenleg is található. A Gyulafehérváron leválasztott és ott megőrzött fogereklye számára a 18. század végén Batthyány Ignác, Erdély püspöke készíttetett egy ezüst ereklyetartót, amelyet 2017-ben a Szent László emlékévben először indítottak erdélyi körútra.

A nagyváradi körmeneten a váradi herma/Archív

Korábban, megkeresésünkre dr. Darvas-Kozma József esperes-plébános elmondta, Szent László építette újra a Szent István által létesített székesegyházat Gyulafehérváron, ő alapította a káptalant, és ő harcolt a legtöbbet a keleti országrészekért, így szentté avatásakor őt nevezték ki Erdély patrónusának.

Terjeszkedő, kegyelmet ismerő, mélyen vallásos és jó „politikus”

Kortársai ugyanakkor nem hiába ismerték el erényeit, hiszen, minden csodákkal teli legenda mellett meghódította Horvátországot, számos győztes csatát vívott a kunokkal, keresztes háborút folytatott, ugyanakkor alaposan megújította az ország belső törvényeit, egyházi rendelkezéseit. Lerombolt templomokat építtetett újjá, megerősítette a templomba járást kötelező törvényt, illetve a pogány szertartásokat tiltó törvényeket. Az 1092-es szabolcsi zsinat összehívása is László király nevéhez fűződik: a papok nőtlenségének kérdését, az egyházi javak elidegenítését tárgyalták meg ekkor. Rendezték az ünnepnapok és böjti napok kérdését – ez egyébként az egyik legkorábbi forrásunk arra vonatkozóan, hogy milyen ünnepnapokat ünnepeltek eleink. Szent László uralkodása zárja le a magyar katolikus egyház első, úgynevezett missziós szakaszt, azaz kiteljesedik az ország krisztianizálása.

László nevéhez fűződik az első országos futárszolgálat felállítása, a kereskedés, az adásvétel, a vásárok szabályozása. Mindennek következtében csökkent a bűnözés és fellendült a gazdasági élet. I. István királyt és fiát, Imre herceget az ő kezdeményezésére avatták szentté 1083-ban. Bizonyos tekintetben Magyarországi államalapításának ünnepe is a nevéhez köthető, legalábbis az időpontot tekintve: László király ugyanis minden év augusztus 20-án törvénylátó napot tartott, azaz az első szent királyunk szentté avatásának napján.

Fényes nappal csillag az égen

I. László uralkodása abból a szempontból is fordulópontot jelentett, hogy a magyar királyság neki köszönhetően újra terjeszkedni tudott: Horvátország elfoglalásával a magyar királyság határa az Adriai-tenger partvidékéig nyúlott. Uralkodása alatt a magyar királyság Közép-Európa meghatározó eleme lett, gyakorlatilag regionális hatalommá vált. A király a gazdaság fejlesztéséért is sokat tett: például a korábban a vasárnapi vásárt tiltó törvényt feloldotta, eltörölt mindenféle szigorítást, onnantól kezdve mindenki akkor tartott heti vásárt, amikor akart. Ez tükröződik számos magyar településnévben is, hiszen létezik Kéthely, Szerdahely, Csütörtökhely, Szombathely. A vásározókkal szembeni engedékenységének egyszerű oka volt: a királyi kincstár egyik legfőbb bevételi forrása a vásárvám volt.

A győri herma/Fotó: Wikipédia

Unokaöccse, Salamon, miután trónra lépett, bár kiegyezett velük, mindvégig féltette hatalmát Lászlótól és bátyjától, Géza hercegtől. Az 1070-es évekre meg is romlott a viszony a testvérhercegek és a király között, Géza és László herceg közösen győzte le a mogyoródi csatában Salamont, aki azonban továbbra is szervezkedett az 1074-ben trónra lépő Géza, majd annak halála után, László király ellen is. Bár ez nem bizonyított, de állítólag merényletet is tervezett László ellen Salamon, akit így a király egy toronyba záratott. A legenda szerint László király 1083 augusztusában végül is azért engedte szabadon unokatestvérét, mert, amikor István király szentté avatásakor sehogyan sem tudták felemelni a sírját borító kőlapot, egy bökénysomlyói apáca azt jósolta, hogy addig nem is tudják felnyitni a sírt, azaz addig nem történhet meg a szentté avatás, amíg Salamon amnesztiát nem kap. S bár a legenda legenda maradt, Salamon valóban kegyelmet kapott.

László király július 29-én halt meg 1095-ben, de a halála után csodatévő zarándokhellyé vált a nagyváradi sírja. A szentté avatását III. Béla kezdeményezte III. Celestin pápa idején, aki küldött két bíborost, hogy felülvizsgálja a szentté avatáshoz szükséges csodás gyógyulásokat, de leginkább egy különleges égi jelenség győzte meg őket: 1192. június 27-én délben csillag jelent meg az égen, az akkori nagyváradi székesegyház felett jelezve, hogy ott nem akárki nyugszik. Ezt a jelenséget pedig már nem vitatták a pápa küldöttei, így szentté avatták később I. László királyt. Valószínűleg ekkor, a szentté avatás során választották el a csontoktól László koponyaereklyéjét és helyezték később a díszes, aranyozott ezüst, győri fejereklye-tartóba. Történészi feltételezések szerint a sárkányölő Szent György-szobor készítőiként közismert Kolozsvári testvérek 1390-ben a váradi székesegyház elé felállítottak egy aranyozott Szent László-lovasszobrot. És bár az a török időkben teljesen megsemmisült, de úgy tartják, hogy annak a szobornak a feje lehetett a győri herma mintája.

Forrás: Kádár Hanga | RomKat.ro

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű