fbpx
Connect with us

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Bemutatjuk

Milyen katolikus papnak lenni Katarban?

Charbel Mhanna atya szentmisét mutat be a dohai (Katar) Rózsafüzér Miasszonyunk templomban

Amikor Charbel Mhanna atyának a szentmiséhez szükséges bort kell beszereznie, a katari kormány speciális kártyáját kell használnia abban az egyetlen üzletben, amelyben alkoholt árusítanak az ország lakóinak.

A FIFA által szervezett 2022-es labdarúgó-világbajnokság stadionjaiban bevezetett sörtilalom sok focirajongót bosszantott fel, akik az Arab-félszigetre utaztak a nemzetközi sporteseményre. De Katar alkoholtörvénye csak egy kisebb korlátozásnak tűnik, összehasonlítva azokkal a szabályokkal, amelyekkel a katolikus papok szembesülnek szolgálatuk során egy muszlim többségű országban, ahol a keresztény vallás nyílt megvallása tilos.

Mhanna atya kilenc éve él Katarban. Az eredetileg libanoni származású atya a Katarban élő maronita katolikusok, valamint az olasz és francia ajkú közösségek felé teljesít szolgálatot a dohai Rózsafüzér Miasszonyunk templomban.

A CNA hírportál közel-keleti partnerének, az ACI Menának adott arab nyelvű interjújában Mhanna elmondta, hogy nem lehetnek sem harangok, sem kereszt a katari (keresztény) templomokon.

Virágvasárnap 2022-ben a Rózsafüzér Miasszonyunk templomban

“Nem lehet szentbeszédet tartani, nem lehet a keresztség szentségét kiszolgáltatni nem keresztény leszármazásúaknak, nem lehet egyik vallásról áttérni a másikra” – magyarázta Mhanna atya. Hozzátette, hogy az egyházak a külképviseletekkel esnek egy megítélés alá, ezért a Külügyminisztérium foglalkozik velük

A vallási körmenetek csak a katari Vallási Komplexum falain belül megengedettek. A Komplexum 2008-ban nyílt meg és hat különböző keresztény templomot foglal magába: római katolikust, anglikánt, szír ortodoxot, görög ortodoxot, kopt ortodoxot és egy felekezetközi csoportot, amely Indiából kitelepült keresztény közösségek részére jött létre. „Csak a Komplexum területén belül lehet terjeszteni a Bibliát” – mondta Mhanna.

Charbel Mhanna atya szent liturgiát celebrál a Rózsafüzér Miasszonyunk templomban

Az atya megjegyzi, hogy másrészről viszont nem cenzúrázzák a homíliáit és szabadon kijárhat a Katarban élő katolikusokhoz, akiknek túlnyomó többsége vendégmunkás.

“Gond nélkül elvihetjük az Eucharisztiát a betegeknek a kórházakba és imádkozhatunk a temetőkben, ahol nem csak muszlimok nyugszanak. Szabadon prédikálhatunk. Senki sem szól bele a prédikációimba. Minden korlátozás nélkül mondhatjuk a liturgia szavait”- tette hozzá Charbel Mhanna atya.

Ha házasságkötésről van szó, a pap csak két keresztény esketését végezheti. Amint az atya mondja: “Ha egy keresztény és egy muszlim szeretne összeházasodni, azt nem tehetik meg a mi templomunkban. Azt szoktuk javasolni, hogy házasodjanak össze egy másik országban.”

Az Észak-arábiai Apostoli Vikariátus becslése szerint hozzávetőleg 200.000-300.000 katolikus él Katarban. Valamennyien vendégmunkások, főleg a Fülöp-szigetekről és Indiából.

A Vikariátus szerint a foglalkoztatási jogszabályok és a munkásszállás szabályai lehetetlenné teszik néhány ilyen munkás számára a részvételt a katolikus liturgián. A katolikus közösség küzd az országban engedélyezett papok számának korlátozásával, valamint a vallási komplexumon belül a templomok korlátozott befogadóképességével.

Mhanna atya jelenleg új katolikus templom építését felügyeli Katarban – egy maronita katolikus templomról van szó, amely 1500 fő befogadására lesz alkalmas.

A jelenleg építés alatt álló Szent Charbel katolikus templom

“Katar biztosította azt a földterületet, amelyen ma templomot tudunk építeni Szent Charbel tiszteletére” – mondta Mhanna.

A katari emir, Tamim bin Hamad Al Thani meghívására Bechara Boutros Rai érsek, a maronita katolikus egyház pátriárkája fektette le a templom alapkövét 2018-ban.

” A templom építése a befejezéshez közeledik”- mondta el Mhanna atya.

Papnak lenni a világ legkisebb olyan országában, amely egy világbajnokságnak ad otthont, jár némi előnnyel. Mhanna atya más keresztény vezetőkkel együtt, akik szintén a katari vallási komplexumban szolgálnak, részt vehetett a világbajnokság nyitó mérkőzésén.

“A Külügyminisztériumnak fenntartott székek közelében ültünk, és az egyházak képviselői minden gond nélkül viselhették a mellkeresztjüket” – mesélte az atya.

Fordította: Ujvári Szonja
Forrás: Catholicworldreport.com

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó...

Reflexió

A német katolicizmussal kapcsolatban gyakran beszélnek egyházszakadásról. De az egyházszakadás szó nem írja le megfelelően a német krízist. A „Szinódusi Út” dokumentumaiban megjelenő német...

Bemutatjuk

A Külső-Hebridák szigetcsoport déli szigetei a reformáció előtti skót katolicizmus egyik bástyáját jelentik. Ha a Brit-szigetekre és a katolicizmusra gondolunk, bizonyára Írország jut eszünkbe....

Aktuális

Prágában február 5-én kezdődik a Szinodalitásról szóló Szinódus utolsó előtti, kontinentális szakaszának európai gyűlése. Ez a szakasz ékelődik a korábbi egyházmegyei szintű, illetve az...

Ferenc pápa

A pápa szavait idéztük, aki február 1-jén, a kinshasai apostoli nunciatúrán olyan áldozatok vallomásait, történeteit hallgatta meg, akik a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti...