Edmund Stoiber egykori bajor miniszterelnök “az egyik legnagyobb személyiségként” jellemezte XVI. Benedek emeritus pápát.

“Soha életemben nem találkoztam olyan emberrel, pedig sok vezető személyiséget ismerhettem meg, aki képes volt a hit összetettségét és az egyszerű üzenetet egymással harmóniában  közvetíteni, amikor a hitről és az értelemről a legmagasabb intellektuális szinten beszélt” – mondta a 80 éves Edmund Stoiber egykori miniszterelnök Stefan Großnak, a Regensburgi Egyházmegye munkatársának adott interjúban.

“Üzenetének megfogalmazásának mikéntje, és a testbeszéde olyan volt, hogy minden emberhez közel került” – folytatta Stoiber. “Olyan példaértékű életet élt Jézus Krisztus, a kereszténység és a keresztény értékek számára, amilyet egyáltalán elképzelni is nehéz.”

Az egykori miniszterelnök kapcsolata Joseph Ratzingerrel akkor kezdődött, amikor a későbbi Szentatya még a regensburgi egyetem professzora volt. Doktori témavezetője, aki Münchenből Regensburgba költözött, megkérte, hogy hetente egyszer menjen Regensburgba, „hogy kísérje a diákjait a gyakorlatokon. És a diákok közül sokan mondták akkoriban: „Legalább egyszer meg kell hallgatnotok Ratzingert”.

Ezután tanársegédként járt az előadásokra, amelyek rendkívül érdekesek voltak. Ez a diáklázadások utáni időszak volt. De Ratzinger tekintélyt és lelkesedést sugárzott – és az előadóterem valóban zsúfolásig megtelt. Mindenki eljött. Legalább öt vagy hat alkalommal találkoztam vele”.

Amikor 1993-ban Edmund Stoibert választották meg a bajor miniszterelnöknek, Ratzinger már régen Rómában dolgozott, mint a Hittani Kongregáció prefektusa.

Akkoriban a pünkösdhétfő, mint munkaszüneti nap eltörlése került szóba, mondta Stoiber. Ezután telefonon konzultált Ratzingerrel.

A bíboros elmondta, hogy Olaszországban pünkösdhétfő már régóta nem ünnepnap. „Ami a társadalomban történik, azt egészen egyszerűen értékelni kell – hangzott a bíboros tanácsa. Ratzinger elmondta, attól tart, hogy a Pünkösd így egy átlagos hétvégévé válik – hamarosan nem lesz többé különleges”.

A miniszterelnök számára ez volt “az alapvető érv. Ez ellen kellett tennem valamit.”

Fordította: Horváth Ádám
Forrás: CNA

Ferenc pápa pénteken fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát és a pápa engedélyezte hat dekrétumok közzétételét. Az egyik dekrétum Isten szolgája Orosz Péter Pál, a Munkácsi Eparchia papjának vértanúhalálát ismeri el. A görögkatolikus pap 1917. július 14-én született a magyarországi Biriben. A hit elleni gyűlöletből ölték meg 1953. augusztus 28-án a kárpátaljai Alsókaraszlón (Ukrajna).

A görögkatolikus pap a Szovjetunióbeli egyházüldözés áldozata lett 1953-ban. A hagyomány szerint (hivatalosan nincs bejegyezve, dokumentumok nem bizonyítják) Kárpátalján titokban, Romzsa Tódor szentelte püspökké. A hat dekrétum közül egy a vértanúhalált, a többi pedig hősies erényeket ismer el.

A kárpátaljai lelkipásztor életét a rászorulók iránti elkötelezettség és a szilárd hit jegyében élte. 36 évesen gyilkolták meg.

Néhány órával a titokban bemutatott isteni liturgia után, egy pisztolylövés érte Orosz Péter Pál atya állát, áthatolt a nyakán és a vállán. 1953. augusztus 28-án a szovjet kommunisták így vetettek véget a Kárpátalján található Alsókaraszlón (Siltse) a munkácsi görögkatolikus egyházmegyéhez tartozó pap életének, amelyet a leggyengébb iránti odaadás és a szilárd hit jegyében élt. A pápa a péntek délelőtti audiencián, amely alkalmával fogadta a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát, Marcello Semeraro bíborost, elismerte Orosz atya vértanúhalálát. Hamarosan sor kerül boldoggá avatására.

Származása és hivatása

Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a magyarországi Biri faluban, mélyen keresztény családban. Apja görögkatolikus pap volt, és Péter 2 éves volt, amikor apja meghalt. 9 évesen elvesztette édesanyját is. A huszti gimnáziumban érettségizett. 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba. Nőtlenséget fogadott és 1942-ben a munkácsi görögkatolikus eparchiában pappá szentelték. Káplánként kezdte lelkipásztori szolgálatát Magyarkomjátban és azonnal megbecsülést váltott ki a szegények iránti buzgalmáért és szeretetéért. 1943-ban a háború miatt táborilelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Visszatért plébániájára, amely 1944-ben Kárpátalja egész területéhez hasonlóan a Vörös Hadsereg szovjet csapatainak megszállása alá került és egyesült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, majd a Szovjetunióval.

Az Új Ember katolikus hetilapban 2013-ban Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga által írt cikkben a következőket említi Romzsa Tódor püspökről: „Bölcsen előre látva az egyházak ellen irányuló megtorló intézkedéseket, megelőző lépéseket tett a görögkatolikus egyház megmentésére. Bendász István kanonok atya adatai szerint titokban püspökké szentelt két lelkipásztort: Chira Sándort és Orosz Pétert. Ez 1944. december 19-én történt.” Hivatalosan a püspökké szentelést nem jegyezték be.

Az üldöztetés évei

Az erőszakos annexióval 1944-ben megkezdődött a görög-katolikus egyház üldözése. A később boldoggá avatott Romzsa Tódor mártír püspök nevezte ki Orosz atyát 1946-ban az ilosvai járásban található Bilkébe paróchusnak. Már akkor nyomás alá helyezték, hogy lépjen át az orosz ortodox egyházba. 1948-ban felerősödött ez a nyomás, de ellenállt, hűséges maradt a pápához. 1949-ben betiltották a lelkipásztori tevékenységet, és minden görög-katolikus templomot bezártak. A munkácsi eparchiát is megszüntették.

A gyilkosság

Orosz atyának bujkálnia kellett, a belügyi hatóságok gyanúsan figyelték és nyomoztak utána. Amikor 1949-ben a görög-katolikus egyházat betiltották, és a társadalom megbecsült tagjait módszeresen eltűntették, Isten szolgája továbbra is titokban végezte szolgálatát. 1953-ban elfogatóparancsot adtak ki ellene. Megpróbált elmenekülni, de augusztus 27-én egy rendőr megállította az alsókaraszlói vasútállomáson és letartóztatta. Gyalog indította útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Ekkor a rendőr halálosan megfenyegette, majd miután Orosz atya letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozza, lelőtte. A merényletet követően azonnal vértanúnak tekintették. A pap földi maradványai és elhantolásának helye a Szovjetunió felbomlásáig rejtve maradtak.

Orosz Pé­ter Pál atya föl­di ma­rad­vá­nya­it az ilosvai rend­őr­ka­pi­tány ga­rá­zsá­ban be­ton­ba ágyaz­ták be. “A gö­rög­katolikus szer­tar­tás sze­rin­ti meg­ké­sett te­me­tés­re vé­gül 1992. au­gusz­tus 28-án ke­rült sor Bilkén. A há­lás hí­vek a mártír püspök tisz­te­le­té­re ká­pol­nát épí­tet­tek, amely­ben a Szent­ Csa­lád-kép előt­ti ol­tár­asz­tal üveg­lap­ja alá he­lyez­ték el ham­va­it. Ma­gyar Pál, Bilke paróchusa ima­ki­len­ce­det írt a már­tír püs­pök di­cső­í­té­sé­re” – írta cikkében Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga.

Emléke mélyen bevésődött a hívek emlékezetébe, és ma is élénken él a „fama signorum”-mal együtt, vagyis azzal a meggyőződéssel, hogy eredményesen közbenjár Istennél.

Boldoggá avatási eljárása

Orosz Péter Pál atya boldoggá avatási eljárása Sasik Milán, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének kezdeményezésére, Szőke János posztulátor és Puskás László atya támogatásával kezdődött el.

Egy kis mexikói templomban felvett videofelvétel járja be mostanában a világot. A nem túl jó minőségű képek azt mutatják, mintha a Szent Eucharisztia vibrálni, lüktetni kezdene a monstranciában. A szent ostya dobog, mint egy szív.

A CNA Katolikus Hírügynökség és az Aleteia is beszámolt arról, hogy a felvétel 2022. július 22-én készült, közel Guadalajarához, a Jalisco állambeli Zapotlanejo település Rózsafüzér Miasszonyunk templomában. A hívek vették észre a különös jelenséget, előkapták mobiltelefonjaikat és rögzítették, amit láttak. Az egész jelenség nem tartott tovább, mint 20-30 másodperc.

A templomban szentségimádást tartottak éppen, amelyet a Mexikóban szolgáló Carlos Spahn argentin pap vezetett. Az atya megerősítette, hogy a felvétel hiteles, és hogy azt nyomban el is kérte a hívektől, nehogy valaki valamit változtasson rajta.

„A mise végén kitettük a szentséget, elmondtam az imádságot, és amikor felálltam, hogy a sekrestyébe menjek, akkor kezdődött el az egész. Az emberek nem hittek a szemüknek. Legalább két felvétel is a rendelkezésünkre áll”

– mondta Spahn atya.

Ő maga óvatosan ítéli meg a jelenséget, és nagyon vigyáz, hogy ne nevezze csodának, hiszen ezt nincs joga megtenni. Ugyanakkor hajthatatlan volt abban, hogy a felvétel eredeti, tökéletesen hiteles, senki nem próbálta megváltoztatni, megpiszkálni vagy meghamisítani.

A Guadalajara-i Érsekség egyelőre még nem nyilatkozott az ügyben. Spahn atya elmondta, hogy ő átutazóban volt a templomban, nem ez az állandó szolgálatának a helyszíne. Majd az állandó helyi pap szerezheti be visszatérte után a tanúságot tevő és a látottakat írásban is vállaló hívektől a szükséges dokumentumokat, amelyeket aztán tovább küldenek a megfelelő helyre.