Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Nagycsütörtök: „Tudjátok-e, mit tettem veletek?” (Jn 13, 12)

Közzétéve

Fotó: CNS photo/Romeo Ranoco, Reuters

1A Húsvét ünnepe előtt Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, bár szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket.

2A vacsora alkalmával, amikor az ördög már szívébe sugallta Júdásnak, az iskarióti Simon fiának, hogy elárulja őt, 3Jézus tudva, hogy mindent kezébe adott az Atya, és hogy Istentől jött el és Istenhez megy,4fölkelt a vacsorától, letette felsőruháit, fogott egy kendőt és maga elé kötötte. 5Azután vizet öntött a mosdótálba, és mosni kezdte a tanítványok lábát, majd megtörölte a derekára kötött kendővel. 6Amikor odaért Simon Péterhez, az így szólt hozzá: »Uram, te mosod meg az én lábamat?« 7Jézus azt felelte neki: »Amit teszek, azt te most nem érted, de majd később meg fogod érteni.« 8Péter erre így szólt: »Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!« Jézus azt felelte neki: »Ha nem moslak meg, nem lesz részed velem.« 9Akkor Simon Péter ezt mondta: »Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!« 10Jézus azt felelte: »Aki megfürdött, annak elég, ha csak a lábát mossák meg, akkor egészen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.« 11Tudta ugyanis, hogy ki az, aki elárulja őt, azért mondta: »Nem vagytok tiszták mindnyájan.«
12Miután megmosta a lábukat és fölvette felsőruháit, újra leült, és azt mondta nekik: »Tudjátok-e, mit tettem veletek? 13Ti úgy hívtok engem: ‘Mester’ és ‘Úr’, és jól mondjátok, mert az vagyok. 14Ha tehát én, az úr és a mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. 15Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. 16Bizony, bizony mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki őt küldte. 17Miután ezeket tudjátok, boldogok vagytok, ha meg is teszitek. 

 

Jézus hagyatéka

János evangéliumában a lábmosás történetének alapvető mondanivalója van az utolsó vacsorán: az alázatos, szolgáló szeretetre ad példát Jézus, mielőtt parancsba adná apostolai számára a kölcsönös szeretetet. Mielőtt életét adja övéiért szeretetből, Jézus jelképesen is megalázkodik, és olyan munkát végez, ami abban az időben a rabszolgák feladata volt. A Péterrel folytatott párbeszédből megérthetjük, hogy a tanítványok csak akkor bizonyulnak Jézus igazi követőinek, csak akkor fognak megmaradni igazi közösségben Mesterükkel és egymással, ha ilyen lelkülettel viszonyulnak egymáshoz; ha ti. készek akár egymás lábát is megmosni, ha folytonosan készek „mosni egymás lábát”. Az uralkodásról, illetve a szolgálatról találunk kifejezett tanítást is Jézus részéről pl. a szinoptikusoknál (vö. Mk 10, 42-45). Itt szimbolikus az üzenet, de annál szemléletesebb. Az apostolok most megértették valamelyest a „leckét”, de később, mikor majd alkalmuk lesz egymás között gyakorolni is a krisztusi magatartásmódot, még mélyebben meg fogják érteni, sőt, el fogja tölteni őket a Krisztus-követés boldogsága is.

Gondolkodj el:

  • Hagyom, hogy szolgáljanak engem? Milyen érzés ez?
  • Kitől fogadom el szívesen? Kitől nehezen?
  • Miért nem akarja engedni Péter, hogy Jézus megmossa az ő lábát?
  • Mit ért Jézus azon: „nem lesz részed velem” (nem leszel közösségben velem)?
  • Mit jelent Jézus utasítása: „mosnotok kell egymás lábát”?
  • Valóban csak akkor lesznek boldogok az apostolok, ha meg is teszik, amit Jézus kér?
  • Mennyire cselekszem Jézus szolgáló példája szerint én; a családom; a közösségem; az egyház?
Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű