fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Ne legyünk „alvó” keresztények! – Ferenc pápa Úrangyala imája

Közzétéve

Advent első vasárnapján a pápa éberségre és kitartó imára buzdította a híveket, ez felébreszti alvó lelkünket és a lényegre, a lét végcéljára összpontosítja a figyelmünket.

Advent a várakozás, a karácsonyi készülődés ideje, ami jó alkalom arra, hogy örömmel várjuk az Urat és még a tennivalóinkkal legsűrűbb napokban is fohászkodjunk szüntelenül hozzá, hívjuk Őt ezekkel a szavakkal: „Jöjj el, Uram Jézus!”. Az ima megóv minket attól, hogy „alvó” keresztények legyünk, hogy közönyösekké váljunk, hogy elfásuljunk a hétköznapok nehéz gondjai közepette – tanította Ferenc pápa.

Advent, vagyis a Karácsonyra való felkészülés első vasárnapján az evangéliumi szakasz az Úr eljöveteléről szól, amely az idők végén következik be – kezdte beszédét a pápa. Jézus lehangoló, pusztulásra utaló eseményeket és megpróbáltatásokat jövendöl meg, de éppen ezen a ponton arra szólít fel, hogy ne féljünk. Miért ne féljünk, azért, mert minden rendben lesz? – tette fel a kérdést Ferenc pápa, majd így válaszolt: „Nem, hanem azért, mert Ő eljön”. Idézte az evangélium szavait, amikor Jézus ezt mondja: „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok” (Lk 21,18). Jó hallgatni a bátorító Szót: egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert éppen azokban a pillanatokban, amikor látszólag mindennek vége, az Úr eljön, hogy megváltson minket. Várjuk őt örömmel a megpróbáltatások közepette, az élet válságaiban és a történelem drámáiban is. Várjuk az Urat – hangsúlyozta a pápa. De ismét felmerül a kérdés: hogyan emeljük fel a fejünket és hogyan ne hagyjuk, hogy a nehézségek, a szenvedések és a kudarcok felemésszenek bennünket? Az utat maga Jézus jelöli meg számunkra egy erőteljes figyelmeztetéssel: „Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék […]. Legyetek tehát éberek, és szüntelen könyörögjetek”.

A pápa ezután a „virrasszatok” felszólítás, az éberség jelentését értelmezte, amely a keresztény élet egyik fontos szempontja. Krisztus szavaiból látjuk, hogy az éberség a figyelemhez kapcsolódik: legyetek figyelmesek, virrasszatok, ne legyetek szórakozottak, vagyis maradjatok ébren! Virrasztani ezt jelenti: ne engedjük, hogy szívünk ellustuljon és spirituális életünk elpuhuljon a középszerűségben. Legyünk figyelmesek, mert „alvó keresztényekké” válhatunk – figyelmeztetett rá a pápa, megjegyezve, hogy sokan vannak az alvó keresztények, akiket elaltatott a világias lelkület.  Hiányzik belőlük a spirituális lendület, a buzgó ima – úgy imádkoznak, mint a papagájok, hiányzik belőlük a missziók iránti lelkesedés, az evangélium iránti szenvedély. Olyan keresztények, akik mindig csak befelé néznek, képtelenek a távlatokra. Ez „szundikáláshoz” vezet: ahhoz, hogy lebénultan visszük előbbre a dolgokat, apátiába zuhanunk, minden iránt közömbössé válunk, kivéve, ami számunkra előnyös. Szomorú az ilyen élet, nincs benne boldogság – fejtette ki Ferenc pápa.

Szükségünk van arra, hogy virrasszunk, hogy ne váljanak megszokássá napjaink, hogy ne hagyjuk magunkat elnehezíteni az élet gondjaitól – mondja Jézus. Az élet gondjai elnehezítenek. Ma tehát jó alkalmunk van arra, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mi nehezíti el a szívemet? Mi nehezíti el a lelkemet? Mi késztet rá, hogy kényelmesen üldögéljek a lustaság karosszékében? Szomorú a „fotelben” látni a keresztényeket – jegyezte meg a pápa, majd a következő lelkiismeretvizsgálatra buzdított: Melyek azok a középszerűségek, amelyek megbénítanak, a bűnös szokások, amelyek földre tepernek és megakadályozzák, hogy felemeljem a fejem? És figyelmes vagyok-e vagy közömbös a testvérek vállára nehezedő terhek iránt? Ezek a kérdések jót tesznek nekünk, mert segítenek, hogy megőrizzük a szívünket a jóra való restségtől – állapította meg a pápa, majd elmagyarázta, hogy mi a jóra való restség: a spirituális élet és a keresztény élet nagy ellensége. A jóra való restség az a lustaság, amely szomorúságba dönt, amely elveszi az életkedvünket és a tettrekészségünket. Egy negatív szellem, gonosz szellem, amely a lelket tompaságba merevíti, ellopja örömét. Szomorúsággal kezdődik és egyre jobban süllyed lefelé, minden öröm nélkül. A pápa itt idézett Példabeszédek könyvéből: „Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet” (Péld 4,23). A szívünket megőrizni azt jelenti, hogy virrasztunk, hogy éberek vagyunk! Legyetek éberek, őrizzétek szíveteket.

A pápa ezután az éberség egy lényeges összetevőjéről elmélkedett, hangsúlyozva, hogy az éberség titka az imádság. Jézus ugyanis ezt mondja: „Legyetek tehát éberek, és szüntelen könyörögjetek” (Lk 21,36). Az ima az, ami égve tartja a szív lámpását. Különösen, amikor érezzük, hogy a lelkesedés kihűl, akkor az ima ismét meggyújtja, mert visszavezet bennünket Istenhez, a dolgok közepébe. Az ima felébreszti a lelket az álomból és arra összpontosítja, ami a lényeges, vagyis a lét végső céljára. A legsűrűbb napokon se hanyagoljuk el az imát. A pápa ez alkalommal is utalt az olasz közszolgálati televízió „Az Ő képmására” c. műsorára, amelyben egy szép elmélkedést hallott az imáról. Segítségünkre lehet a szív imája, ha gyakran ismétlünk rövid fohászokat. Advent idején például váljon szokásunkká, hogy így fohászkodunk: „Jöjj el, Uram Jézus”. A karácsonyi készülődés idején gondoljunk a jászolra, gondoljunk Karácsonyra és mondjuk szívből: „Jöjj el, Uram Jézus”. Ismételjük el ezt az imát egész nap, és lelkünk éber marad! – buzdított rá a pápa, arra kérve a Szent Péter téren összegyűlt híveket, hogy vele együtt háromszor ismételjék meg: „Jöjj el, Uram Jézus”.

Végül Ferenc pápa Máriához fohászkodva zárta beszédét az Úrangyala elimádkozása előtt. Arra kérte a Szűzanyát, aki éber szívvel várta az Urat, hogy kísérjen el bennünket az adventi úton.

Forrás: Vatican News

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ferenc pápa

Ne féljetek, de álljatok készen! – Ferenc pápa Úrangyala imája

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Vatican Media

Haladjunk előre félelem nélkül, annak bizonyosságában, hogy az Úr mindig elkísér bennünket. Legyünk tudatában annak, hogy életünk szilárdan az Úr kezében van és várjuk ébren eljövetelét – biztatott rá Ferenc pápa, elemezve az évközi 19. vasárnap evangéliumi szakaszát.

A pápa tanításában emlékeztetett rá, hogy életünk végén számot kell majd adnunk a kapott javakról, tehát az éberség egyben felelősséget is jelent. Ezért gondosan őriznünk kell a kapott ajándékokat, mint az élet, a hit, a család, a teremtett világ, személyes kapcsolataink.

A vasárnapi evangéliumi szakaszban Jézus beszédet intéz tanítványaihoz, hogy elolszlassa minden félelmüket és ébrenlétre biztassa őket. Két alapvető buzdítással fordul hozzájuk: az első, hogy „Ne félj te kisded nyáj!” (Lk 12,32); a második pedig, hogy „álljatok készen” – kezdte beszédét a pápa, hangsúlyozva a két kulcsfontosságú kifejezést: „Ne félj” és „álljatok készen”. Ezek a szavak arra bátorítanak, hogy legyőzzük a félelmeket, amelyek olykor megbénítanak bennünket, valamint, hogy leküzdjük a kísértést, hogy passzívan, mintegy alvásba merülten éljünk – mondta a pápa, majd a két kifejezéshez fűzte gondolatait.

Ne félj. Jézus mindenekelőtt bátorítja a tanítványokat – magyarázta Ferenc pápa, emlékeztetve rá, hogy Jézus kevéssel azelőtt fejezte be hozzájuk intézett beszédét az Atya szerető és gondviselő gondoskodásáról, amely törődik a mezők liliomaival és az ég madaraival, következésképpen még inkább gyermekeivel. Ezért nem kell aggódnunk és idegeskednünk: történetünk szilárdan Isten kezében van – szögezte le Ferenc pápa. Lelkesít bennünket Jézusnak ez a felhívása, hogy ne féljünk. Olykor ugyanis úgy érezzük, hogy be vagyunk börtönözve a bizalmatlanság és az aggodalom érzésébe: félünk a kudarctól, attól, hogy nem ismernek el és nem szeretnek bennünket, hogy nem sikerül megvalósítani terveinket, hogy soha nem leszünk boldogok…És ilyenkor küzdünk, keressük a megoldást, hogy megtaláljuk helyünket, ahol kitűnhetünk, hogy javakat és gazdagságot halmozzunk fel, hogy biztonságra találjunk; és végül mire jutunk? Végül csak szorongásban és állandó aggodalomban élünk. Jézus ezzel szemben biztosít bennünket: ne féljetek! Bízzatok az Atyában, aki mindent megad nektek, amire szükségetek van. Már nektek adta Fiát, Országát és mindig elkísér benneteket gondviselésével, minden nap gondoskodik rólatok. Ne félj: íme a bizonyosság, amelyhez szívünket láncolhatjuk! – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy annak a tudata, hogy az Úr szeretettel őrködik felettünk, nem jogosít fel arra, hogy aludjunk, hogy átadjuk magunkat a lustaságnak! Éppen ellenkezőleg, elevennek, ébernek kell lennünk. Szeretni ugyanis azt jelenti, hogy figyelemmel kell kísérnünk a másikat, észre kell vennünk, mire van szüksége, készségesen meg kell hallgatnunk és be kell fogadnunk őt, készen kell állnunk.

„Álljatok készen!” – ez a mai második felszólítás – folytatta a vasárnapi evangéliumi szakasz elemzését Ferenc pápa. Ez a keresztény bölcsesség. Jézus többször elismétli ezt a felszólítást és ezt most három rövid példabeszéden keresztül teszi. Mindhárom a házigazdára összpontosít, aki az első példabeszédben váratlanul hazatér a menyegzőről, a másodikban nem akarja, hogy meglepjék a tolvajok, a harmadikban hosszú utazásról tér haza. Mind a három példabeszédnek ugyanaz az üzenete: ébren kell maradni, nem szabad elaludni, vagyis nem lehetünk szórakozottak, nem engedhetünk a belső lustaságnak, mert az Úr eljön azokban a helyzetekben is, amikor nem várjuk őt. Figyelemmel kell lennünk az Úrra, nem aludhatunk el, ébren kell maradnunk – mondta nyomatékkal a pápa.

Az Úr életünk végén számot fog kérni tőlünk a ránk bízott javakról; ezért az éberség felelősséget is jelent, vagyis hűségesen kell őriznünk és kezelnünk a javakat – buzdított rá a pápa, felsorolva ezeket a javakat, mint az élet, a hit, a család, a kapcsolataink, a munka, de az a hely is, ahol élünk, városunk, a teremtett világ. Olyan sok mindent kaptunk – ismételte meg a pápa, majd azt kérte, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: gondját viseljük-e ennek az örökségnek, amit az Úr ránk hagyott? Őrizzük-e szépségét, vagy csak saját magunk javára használjuk, pillanatnyi kényelmünk szerint? El kell egy kicsit gondolkoznunk ezen: őrzői vagyunk-e annak, amit kaptunk?

Összefoglalva a vasárnapi evangéliumi szakasz tanítását, Ferenc pápa arra szólított fel, hogy haladjunk előre utunkon félelem nélkül, annak a bizonyosságában, hogy az Úr mindig elkísér bennünket. És maradjunk éberek, hogy ne forduljon elő velünk, hogy elalszunk, miközben az Úr eljön – utalt Szent Ágoston szavaira: „Félek, hogy az Úr elhalad mellettem”, és nem ismerem fel”, hogy elalszom és nem veszem észre, hogy az Úr elhalad mellettem”. Legyetek éberek! – biztatott ismét Ferenc pápa, majd a Szűzanyához fohászkodva fejezte be az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét:

Segítsen bennünket Szűz Mária, aki befogadta az Úr látogatását és készségesen és nagylelkűen mondta: „itt vagyok”.

Ferenc pápa köszöntései az Úrangyala elimádkozása után

A Mária imát követően Ferenc pápa reményét fejezte ki, hogy a gabonát szállító hajók elindulása az ukrajnai kikötőkből a tartós békéhez vezető párbeszéd első állomása. A Szűzanya közbenjárásáért fohászkodott az elhunyt és megsebesült lengyel zarándokokért, majd áldását adta a Santiago de Compostelába elzarándokolt európai fiatalokra.

Ferenc pápa megelégedéssel vette tudomásul a hírt, hogy Ukrajna kikötőiből elindultak a gabonaféléket szállító első hajók. Ez a lépés azt mutatja, hogy lehetséges párbeszédet folytatni és konkrét eredményeket elérni, amelyek mindenki számára kedvezőek. Ezért ez az esemény a remény jeleként mutatkozik – állapította meg a pápa, annak a reményének adva hangot, hogy ezen az úton tovább haladva véget vethetnek a harcoknak és eljuthatnak egy igazságos és tartós békéhez.

A pápa fájdalommal szólt a Horvátországban szombaton reggel bekövetkezett országúti szerencsétlenségről, amelynek során Međugorjéba tartó lengyel zarándokok életüket veszítették, sokan megsebesültek. Szűz Mária járjon közben értük és hozzátartozóikért – hangzott Ferenc pápa fohásza.

A pápa emlékeztetett rá, hogy ezen a vasárnapon volt az Európai Ifjúsági Zarándoklat csúcspontja Santiago de Compostelában, amelyet a tavalyi jubileumi szentévről idénre halasztottak el. A pápa örömmel adta áldását a résztvevő fiatalokra és mindazokra, akik az eseményt megszervezték és elkísérték. „Életetek legyen mindig úton járás: haladjatok az úton Jézus Krisztussal, haladjatok az úton Isten és a testvérek felé, haladjatok a szolgálat és az öröm útján!” – kívánta a fiatal európai zarándokoknak Ferenc pápa, majd a rómaiakat és a különböző országokból, közöttük Máltáról érkezett zarándokokat üdvözölve búcsúzott a Szent Péter téren összegyűlt hívektől.

Forrás: Vatican News

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Ferenc pápa

Ferenc pápa: a kirekesztő Egyház inkább szekta

Közzétéve

Szerző:

James Martin SJ és Ferenc pápa - Fotó: CNA

Ferenc pápa válaszolt az LMBT személyek lelkigondozásával foglalkozó jezsuita atya levelére. Arra buzdítja az amerikai papot, hogy folytassa a találkozás kultúrájának kialakítását, amely ráébreszt bennünket, hogy több dolog köt össze minket, mint ami elválaszt.

„Arra buzdítalak, hogy továbbra is dolgozz a találkozás kultúráján, amely lerövidíti a távolságokat és gazdagít bennünket a különbözőségeinkkel, éppen úgy, ahogy Jézus tette, aki mindenkihez közel került.” Így fogalmaz rövid válaszában Ferenc pápa az LMBT személyek között apostolkodó James Martin jezsuita atya levelére, amelyet az idén megtartott „Outreach 2022” rendezvény alkalmából küldött. Az amerikai jezsuita egy tweetben tette közzé a pápa üzenetét.

Az LMBT betűszó, vagyis Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek elnevezés ezen szexuális és nemi rétegek összefoglaló megjelölésére használatos. A katolikus LMBT személyeket szolgáló jezsuita pap által küldött levélben tájékoztatta a pápát az éves „Outreach”, vagyis az LMBT katolikusok lelkipásztori ellátásával foglalkozó konferencia eredményéről, amelyet június 24-én és 25-én személyes jelenléti formában tartottak a New York-i Fordham Egyetemen, a járvány miatti két év szünet után.

A pápa megjegyzi, hogy a legértékesebb dolog az, ami a személyes találkozások során történik: „Valójában a járvány arra késztetett bennünket, hogy alternatívákat keressünk a távolság áthidalására. Arra is megtanított bennünket, hogy vannak pótolhatatlan dolgok, beleértve a „szemtől-szembe” nézés képességét, még azokkal is, akik másként gondolkodnak, vagy akikkel úgy tűnik, hogy a különbségek elválasztanak vagy akár szembeállítanak bennünket. Amikor leküzdjük ezeket a korlátokat, rájövünk, hogy több dolog köt össze bennünket, mint ami elválaszt.” Aztán így folytatja: „Biztosítalak imáimról. Ne hagyd abba az imádkozást értem. Jézus áldjon meg téged és a Szent Szűz vigyázzon rád. Testvéretek, Ferenc.”

„A szelektív, tiszta vérű egyház nem az Anyaszentegyház, hanem inkább egy szekta”

Korábban már írt a pápa James Martin atyának, akit a Kommunikációs Dikasztérium tanácsadójává nevezett ki 2017-ben, és felkérte, hogy közvetítse Isten „stílusát” az LMBT személyeknek: a „közelség, irgalom és gyengédség” jegyében. „Isten Atya, és egyik gyermekét sem tagadja meg” – hangsúlyozta egy előző levelében Ferenc pápa, aki azt szeretné, hogy egy katolikus LMBT személy, aki megtapasztalta az egyház részéről az elutasítást, ne az „egyháztól jövő elutasításként” értelmezze azt, hanem az „egyházon belüli emberektől” származó elutasításként, mert az egyház anya, és minden gyermekét egybegyűjti, megkülönböztetés nélkül. „A szelektív, tiszta vérű egyház nem az Anyaszentegyház, hanem inkább egy szekta” – erősítette meg Ferenc pápa.

Forrás: Vatican News

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Ferenc pápa

Ferenc pápa Kazahsztánba látogat

Közzétéve

Szerző:

Fotó: AP

A pápa az ázsiai köztársaság fővárosában, Nur-Szultan-ban részt vesz a világ- és hagyományos vallások vezetőinek 7. világkongresszusán. A találkozó célja a béke előmozdítása és hogy a vallást ne használják fel konfliktusok támogatására.

Múlt szombaton a Kanadából visszafelé tartó repülőúton tartott sajtótájékoztatóján Ferenc pápa megemlítette Kazahsztánt, amikor egészségi állapotáról beszélt, amely jelenleg korlátozza apostoli látogatásait, de megismételte, hogy mindenesetre szeretne Kazahsztánba utazni – ez egy „nyugodt utazás” számára, mert nem tartalmaz nagy helyváltoztatásokat. Hétfőn délelőtt pedig megérkezett az új külföldi útjának időpontja, amelyre a jövő hónapban kerül sor.

A pápa részt vesz a vallási vezetők világkongresszusán

A Szentszék Sajtóterme hétfőn bejelentette, hogy a pápa szeptember 13-án, kedden a az ázsiai köztársaság fővárosába, Nur-Szultanban utazik, ahol szeptember 15-ig tartózkodik majd. Útjának célja, hogy részt vegyen a Világ- és Hagyományos Vallások Vezetőinek 7. Kongresszusán. A Kongresszus hivatalos honlapján a rendezvényről hangsúlyozzák, hogy prioritásai között szerepel „a béke, a harmónia és a tolerancia megerősítése, amelyek az emberi lét megingathatatlan alapelvei”. Továbbá foglalkozik azzal a témával, hogy „az emberek vallásos érzelmeit felhasználják a konfliktusok és ellenségeskedések kiélezése érdekében”.

II. János Pál Kazahsztánban

2001 szeptemberében II. János Pál kazahsztáni látogatása alkalmával a zsúfolásig megtelt Függetlenség terén kijelentette, hogy az országnak az a „küldetése”, hogy „híd legyen a vallások, nemzetek és kontinensek között”.

Forrás: Vatican News

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű