fbpx
Connect with us

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Ferenc pápa

Néha jobb hallgatni, mint Szent József, és csöndben tenni a jót – Ferenc pápa szerdai katekézise

Fotó: Vatican Media

Negyedik alkalommal elmélkedett Szent Józsefről a pápa, aki ezúttal a csönd jelentőségéről, az építő szavak gyógyító erejéről szólt a szerdai audiencián.

Testvéreim! (…) Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes férfi, az képes egész testét is megfékezni. (…) Ugyanígy parányi testrész a nyelv is, mégis nagy dolgokat vallhat magáénak. Nézd, milyen kicsi a tűz, és milyen nagy erdőt felgyújt! (…) Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!

Az előző alkalmakkor végignéztük a környezetet, amelyben élt Szent József, az üdvtörténetben játszott szerepéről beszéltünk, illetve arról, hogy Máriának igaz jegyese volt. Ma egy másik fontos szempontról szeretnék szólni, mely jellemzi őt: a csöndről. Ma különösen nagy szükségünk van a csönd újra felfedezésére, Karácsony előtt, egy olyan korban, amelyik nem értékeli a hallgatást.

Ferenc pápa katekézise elején megállapította: Az evangéliumokból nem maradt ránk egyetlen szó sem a názáreti Józseftől. Ez nem azt jelenti, hogy hallgatag lett volna, ennek mélyebb jelentése van. Hallgatásával József megerősíti azt, amit Szent Ágoston ír. Vagyis „amilyen mértékben növekszik bennünk a Szó – a megtestesült Ige – olyan mértékben csökkennek a szavak.” Keresztelő Szent János is azt kiáltja a pusztaságban: „Készítsétek az Úr útját!” (Mt 3,1) József hallgatásával arra hív minket, hogy hagyjunk teret a megtestesült Ige jelenlétének, Jézusnak. Ahogy növekszik lelki életünk, csökkennek a szavak, a „papagájkodás”.

Szemlélődjünk, csendesedjünk el

Ez a hallgatás nem némaság, hanem olyan csönd, amely mögött meghallgatás, odafigyelés, csöndes munkálkodás van. Jézus pedig ebben az iskolában nőtt föl, a názáreti házban, Mária és József példáját látva minden nap. Nem csoda, hogy ő maga is kereste az elcsendesedés pillanatait a hétköznapokban. Erre buzdítja tanítványait is:

„Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” (Mk 6,31). Milyen jó volna, ha mi, valamennyien képesek lennénk újra rátalálni az életnek erre a szemlélődő dimenziójára, mely éppen a csöndben tárulkozik ki! Persze tudjuk jól, hogy ez nem könnyű. A csönd kissé ijesztő, mert önvizsgálatra hív, a befelé fordulásra, ahol valódi önmagunkkal találkozunk. Sokan félnek a csöndtől és csak beszélnek, beszélnek, vagy szól körülöttük a tévé, a rádió. A csöndet nem tudják elfogadni, mert félnek.

Szavainkat használjuk jóra

Kedves testvérek! Tanuljuk meg Szent Józseftől, hogy ápoljuk a csönd tereit, ahol előbukkanhat egy másik Szó, vagyis Jézus. A Szentlélek hangja, aki bennünk lakozik és elhozza Jézust. Nem könnyű fölismerni ezt a hangot, mert gyakran megzavarják aggodalmaink, kísértéseink, vágyaink, a bennünk rejlő remények. Ha azonban nem gyakoroljuk a hallgatást, akkor beszédünk is megbetegedhet. Akkor szavaink ahelyett, hogy felragyogtatnák az igazságot, veszélyes fegyverré válnak. Hízelgéssé, kérkedéssé, hazugsággá, rágalommá. Sirák könyvében olvassuk: „Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől” (Sir 28,18) Jézus világosan megmondta, hogy aki rosszat mond fivéréről és nővéréről, rágalmazza felebarátját, az gyilkos. Mi gyakran nem hisszük, de ez az igazság. A nyelv ölni képes. Gondoljuk végig, hányszor gyilkoltunk mi is a nyelvünkkel, el fogjuk szégyellni magunkat! De jót tesz, nagyon jót tesz – tette hozzá a pápa.

Ápoljuk a csöndet

Tanuljuk meg Józseftől a csönd ápolását, találjunk időt a nap során a belső elmélyülésre, amikor a Lélek feltölthet, vigasztalhat, korrigálhat minket. Nézzünk magunkba, hányszor van úgy, hogy éppen dolgozunk vagy amint végeztünk, már nézzük is a mobilunkat, hogy egy másikba kezdjünk. Ez nem jó, mert felületessé tesz. A szív mélysége csöndben növekszik, teret adva a bölcsességnek, az elmélkedésnek és a Szentléleknek. Ne féljünk a csöndtől! Ha pedig beszélünk, használjuk jóra a nyelvünket, ne mondjunk butaságokat, vagy inkább hallgassunk.

És most imádkozzunk Szent Józsefhez:

„Szent József, a csönd embere, te, aki az Evangéliumban nem mondtál egy szót sem, taníts meg minket, hogy böjtöt tartsunk a hiábavaló szavakból, hogy újra fölfedezzük az építő, bátorító, vigasztaló és támogató szavak értékét! Állj azok mellé, akik szenvednek a bántó szavaktól, a sértésektől, rossz nyelvektől, és segíts, hogy szavainkat mindig tettek kövessék! Ámen.”

Forrás: Vatican Media

Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó...

Ferenc pápa

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa bejelentette, hogy szeptember 30-án konzisztóriumot tart, amelyen 21 új bíborost nevez ki. Bejelentését megelőzően sürgette a...

Ferenc pápa

Isten azáltal nyilatkoztatja ki magát, hogy ingyenes és üdvözítő szeretetével megszabadítja és meggyógyítja az embert – tanította Ferenc pápa vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása...

Aktuális

A CNA híradása szerint Vatikán nyilvánosságra hozta az októberi Szinodalitásról szóló szinódus soron következő közgyűlésén részt vevők nevét, köztük olyan laikusokat is, akik először...

Imádságok

Nem mindig könnyű megtalálni jövőbeli munkahelyünket. Ugyan ki is tudna jobban segíteni nekünk ebben, mint Szent József? Íme két ima a munkások védőszentjéhez a...