fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Lelkiség

Nehéznek találod a böjtölést? Tekints Jézusra a kereszten

Szent Claude La Colombière jezsuita pap, misszionárius, aszkétikus író Jézus keresztfán érzett szenvedéseivel hasonlítja össze azt a csekély szenvedést, amit Nagyböjtben vállalunk

Közzétéve

Nagyböjt idején az Egyház külön megjelöl bizonyos napokat, amelyeken a keresztény hívőket arra ösztönzi, hogy böjtöljenek, tartóztassák meg magukat az ételektől és ne egyenek húst. Szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken van, hústilalom viszont a nagyböjti időszak minden péntekjén.

Mégis panaszkodunk!

Az Egyház az évszázadok során egyre lejjebb vitte a határokat, és odáig enyhítette a korlátozásokat, hogy mára viszonylag könnyű betartani ezeket az alapvető testi sanyargatásokat. A változtatások ellenére gyarló emberi lények vagyunk, és visszariadunk a vezeklés bármilyen formájától.

Szent Claude La Colombière elmélkedett erről a kérdésről egyik könyvében, melynek címe: A Mi Urunk Jézus Krisztus Szenvedései. Azt kéri tőlünk, vessük tekintetünket Jézusra, hogy lássuk, milyen csekélyek a mi szenvedéseink az övé mellett.

„Milyen formában kellett elviselnie Jézusnak a kínzásokat és a megaláztatást? Teste minden porcikájában, minden érzékszervével, és minden létező módon … Különös, hogy mindezek után az emberek még mindig találnak kivetnivalót a testi sanyargatásban … Az igazi vezeklés magában foglalja a test megaláztatását is. Jézusé határtalan volt, nem csupán azért, mert minden szenvedése szégyennel és gyalázattal járt, különösen, amikor arcára sújtottak, megostorozták és keresztre feszítették, hanem azért is, mert megköpködték, a sárban vonszolták, úgy öltöztették fel, mint egy tébolyultat, hogy megbüntessék hiúságáért és nyilvános tanúságot adjon arról a szenvedésről, ami emiatt éri őt. Ha ebben az állapotában nézitek Jézust, minden bizonnyal mélyen megrendültök, és ha magatokba tekintetek, talán el is szégyellitek magatokat, amiért oly kevéssé hasonlítotok a vétkeiket bánó bűnösökre.”

Ha Jézusnak ezt a képét őrizzük elménkben, akkor az, amit az Egyház a böjtölés tekintetében kér tőlünk, igazán semmiség.

Kezdjünk el böjtölni, ami szükséges. Semmi sem mutatja jobban, milyen kicsiny a bűnbánatunk, mint az, ha engedetlenek vagyunk e tekintetben. Sajnos, annyi bűnt követtünk el, amennyit negyven évnyi kenyéren és vízen való böjtöléssel sem tudnánk jóvátenni, és az Egyház, jóságos édesanyánk, ezt negyven napra csökkenti! És miféle böjtölésre? Olyan könnyűre és olyan enyhére a mostani időkben… és mi mégsem tudjuk rászánni magunkat.

Biztosan sok jogos egészségügyi ok létezik, amely felold valakit a böjtölés és az absztinencia alól. Ez azonban nem jelenti mindenki felmentését.

Ha bármikor is arra gondolnánk, hogy az Egyház böjttel és absztinenciával kapcsolatos előírásai túlságosan szigorúak és nehezen kibírhatók, elmélkedjünk el Jézus szenvedéséről a kereszten.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia.org

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű