Állat-ember kimérakísérletek, az egyik fél elhalálozását követő (post mortem) mesterséges megtermékenyítés, terhességmegszakítás a kilencedik hónap végéig – megannyi elképesztő kérdés, amiről Franciaországban a bioetikai törvényjavaslatról szavazók ezen a héten döntöttek.
A francia alsóház, a Nemzetgyűlés képviselői a június 10-re virradó éjszakai ülésen 83 szavazattal 43 ellenében és 3 tartózkodás mellett, harmadik és utolsó menetben elfogadták a bioetikáról szóló törvénytervezetet. Ezt követően, június 24-étől kezdődően a törvényjavaslatot a Szenátus, azaz a felsőház fogja megvizsgálni. Ha a két ház között nincs egyetértés, a végső szót a Nemzetgyűlés mondja ki június 29-én.
Tekintsük át a képviselők által most elfogadott szöveget
Nem meglepő módon megszavazták az 1. cikket, amely megnyitja az orvosilag támogatott reprodukciót a leszbikus párok és az egyedülálló nők előtt, méghozzá olyan formában, hogy a költségeket a társadalombiztosítás teljes mértékben megtéríti.
A származásról kapható információkkal kapcsolatban a képviselők megszavazták, hogy a mesterséges megtermékenyítésből született gyermekek megismerhessék a donor (azaz a biológiai apa) azonosításra nem alkalmas adatait (életkor, fizikai jellemzők stb.). Ha azonban kívánják, akár a donor személyazonosságát is megtudhatják majd. Ez azt jelenti, hogy az ivarsejtdonoroknak mostantól el kell fogadniuk, hogy személyazonosságukat egy napon közölhetik majd az adományozásból született gyermekkel.
A leszbikus párok így született gyermekének hivatalosan két szülője lesz, éspedig a két nő. Ez a fejlemény meglehetősen felforgatja a francia rokonsági jogot. A szülői minőséget a szülő nő vonatkozásában természetszerűleg a gyermek születési anyakönyvi kivonatában való megjelöléssel ismerik el, míg a másik nő tekintetében közös előzetes elismerésre, egy vissza nem vonható hozzájárulásra van szükség, melyet egy közjegyző előtt aláírt okiratba foglalnak. Azáltal, hogy a törvény szövege megnyitja a kettős anyai ágon való, akaraton alapuló leszármazás lehetőségét, felborítja az alapvető emberi valóságot, az apai és anyai ágon való leszármazást. Mostantól kétféle rokonsági forma létezik majd egymás mellett: a heteroszexuális párok esetében a biológiai valóságon, a női párok esetében pedig a közös előzetes elismeréssel kifejezett, akaraton alapuló rokonság.
A szöveg 14. cikkének célja „az embrióval és az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatás szabályozása”. Mostantól az emberi embrión végzett kutatást 14 napos korig engedélyezik, szemben az eddigi 7 nappal. Felemás szavazási eredmény született az emberi és állati sejtek keverését, a „genetikai mozaikok”, kimérák létrehozását illetően. A szöveg 17. cikke megerősíti, hogy „tilos az emberi embrió módosítása más fajokból származó sejtek hozzáadásával.” Arra azonban lesz lehetőség, hogy emberi őssejteken végzett kutatások keretében ezeket az emberi sejteket állati embrióba helyezzék be azzal a céllal, hogy azt egy nősténybe ültessék át. Más szóval, a törvényjavaslat (egyelőre) nem teszi lehetővé állati sejtek bevitelét az emberi embrióba, de az ellenkezőjét igen.
Ilyen technikákat több országban használ a kísérleti orvostudomány. Emberi géneket tartalmazó kecskék termelnek például egy olyan emberi fehérjét, amely véralvadási zavarok kezelésében alkalmazható. Emberi szövetek állatokba ültetésével tanulmányozhatók olyan betegségek, amelyek esetében az embereken végzett kísérletek nem kivitelezhetők. Vannak, akik az ilyen kísérletek célját az emberi szervek előállításában látják. (A kérdés jogi aspektusairól és egyes nemzetközi példákról Navratyil Zoltán izgalmas tanulmánya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapján olvasható.)
Van, amit sikerült elkerülni
Vannak olyan részei is a törvényjavaslatnak, amelyeket a franciák most megúsztak. A képviselők ismét elutasították az elhunyt házastárstól származó ivarsejtekkel végzett, post mortem történő mesterséges megtermékenyítést. Hasonlóképpen nem nyitják meg a mesterséges megtermékenyítést a transznemű férfiak előtt. Egyelőre azt is elutasították, hogy egy női pár esetében petesejtátvétel történjen – azaz az egyik nő méhébe egy olyan embriót ültessenek, amely a partnere petesejtjéből és egy ismeretlen donor hímivarsejtjéből fogant in vitro.
A béranyaság kérdésével ez a törvényszöveg nem foglalkozott. Ez a bioetikai törvények következő, hét év múlva esedékes felülvizsgálata során kerülhetne terítékre.
A képviselők elutasították azt a módosító indítványt is, amely egészen a terhesség kilencedik hónapjáig javasolta a megszakítást engedélyezni. A terhességmegszakítás oka az anya”pszichoszociális stresszállapota” lett volna, ez azonban nehezen ellenőrizhető állítás – vélték a képviselők.
A törvényjavaslat erősen aggasztja a keresztényeket
A Francia Püspöki Konferencia június 9-én sajtóközleményben fejezte ki ismételten fenntartásait. „A törvény újból megenged olyan áthágásokat, túlkapásokat, vétségeket, amelyekről azt állítja, hogy csupán kereteket szab a számukra. De a keretek sohasem bírják ki a nyomást, és végül óhatatlanul ledőlnek. A keretek kijelölése csak annyit jelent, hogy „engedélyezik” – írták a püspökök.
„Az emberi és állati sejtek keveredését nem szabad egyszerűen ’keretek közé foglalni’: világosan meg kell határozni, hogy mit kell tiltani, és azt is világosan meg kell határozni, hogy mit lehet engedélyezni – mutatnak rá, jogosan. – Az embriókon végzett kutatás szabályozása, amikor ez a kutatás nem a kezelt embrió javát szolgálja, azt jelenti, hogy az emberi embriókat, amelyeknek teljes értékű emberi lénnyé kellene válniuk, egyszerű anyagként manipuláljuk és a technika uralma alá helyezzük.”
Protestáns oldalon a Protestáns Evangélikus Bizottság az Emberi Méltóságért (CPDH) indított petíciót, hogy „kérje a „szülők” fogalmának meghatározását a gyermek nemzésében”. A CPDH leszögezi, hogy a „gyermek szülei az apa és az anya”.
Volt politikai vezetők figyelmeztetése
További érdekes új fejlemény, hogy mintegy tizenöt, a 20. század második felében fontos feladatokat ellátó személyiség, köztük több volt miniszter és diplomata írt alá egy Emmanuel Macron elnöknek címzett figyelmeztetést, amely felhívja a figyelmet a bioetikai törvényjavaslat fő veszélyére: a nemzet széthullására. Mivel a köztársasági elnök a nemzet egységének a garanciája, neki kell „felszólítania a kormányt, hogy ne folytassa mindenáron ezt a projektet” – vélik az aláírók. Emlékeztetnek arra, hogy a társadalom a világjárványban egy olyan egészségügyi válság közepén van, amelynek következményei még nem teljesen mérhetőek, ezért rendkívül fontos, hogy az kapjon mindenben elsőbbséget, ami hozzájárul a nemzet egységéhez. Ezért „ezekben a különleges pillanatokban újra a lényegre kell összpontosítanunk. A bioetika alapvetően kényes aspektusait érintő jogalkotási folyamat folytatása mélyen nyugtalanítja számos polgártársunkat és választott képviselőnket” – írták. Erre utalnak az egymásnak ellentmondó szavazatok és viták: ezekben a társadalmi kérdésekben nincs konszenzus, hanem inkább a törés, a megosztottság és a nemzeti kohézió gyengülésének veszélye áll fenn.
A nemzet megosztottságának érve eddig még nem hangzott el a bioetikai törvényjavaslat körüli vitákban. A hangjukat felemelő volt politikusok eszünkbe juttatják a francia társadalom soraiból a közelmúltban elhangzott másik figyelmeztetést, azt a két nyílt levelet, amelyek a párhuzamos társadalmak kialakulása miatti esetleges polgárháború veszélyét vizionálták.
