Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Lelkiség

Papp László: Képek-jelképek jelzik azt a gazdagságot, amit összetömörít az Eucharisztia

Papp Laszlo 2 Egyedi

„Nagy találmánya az Úr Jézusnak az Eucharisztia. Csak a végtelen szent szeretet lehet ennyire találékony, egyszerű, teljes. Beleépül az emberi szív, lélek, test, kultúra, a történelem és a hitvilág tapasztalataiba. Mégis felülmúl minden eddigi ismeretet és tapasztalatot.” Papp László atya, a marosvásárhelyi Mustármag Közösség és a Szent Imre Kollégium lelki vezetője Varga Gabriella kérésére foglalta össze gondolatait az Eucharisztiáról, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való előkészülethez kapcsolódóan. Szavait változtatás nélkül közöljük, majd Papp László eddigi papi útját, tevékenységét is megismerhetjük.

Az Eucharisztia szimbóluma a szentírásban visszanyúlik a pusztai vándorlásig. Isten az éhező népet a pusztában mannával táplálja. Ez az első kép. Második kép a kenyérszaporítás, harmadik az Eucharisztia. Magamhoz véve hálát adok. A bor és a kenyér együtt a szentírásban Ábrahám történetében fordul elő, amikor a keleti pappal, Melkizedekkel találkozik, akit Ábrahám elismer, tizedet ad neki.

TÁPLÁLÉK: ÉN VAGYOK AZ ÉLET KENYERE

Személyiségem, lényem, lelkem, szívem él. Éhezi az Igazat, a szépet, a szeretetet. Szomjazom a jót, a teljeset, a szentet, a másik személy közelségét, jóságának jelenlétét.

ÉTEL-ITAL. A lélek számára az élete kenyere. „Aki szomjazik, jöjjön hozzám! Aki hisz bennem, szívéből élő vizek folyamai törnek elő” – ígéri Jézus. Kenyér, víz, mindennapi életet fenntartó, tápláló, nélkülözhetetlen.

KÖZELSÉG – BENSŐSÉG – TELJES JELENLÉT

A kenyérszaporítás csodáin keresztül Jézus megmutatja, hogy táplálni akar, és tud kenyeret adni. Előszőr a kenyeret megszaporítja, nagycsütörtökön átváltoztatja, önmagát táplálékba zárja. Nem alamizsnát ad, hanem önmagát. Közel jön. Egyszerűen, természetesen.

Közelség, egyesülés, hit, bizalom. – Kiszolgáltatja magát nekem, testem, gyomrom törvényeinek, csak hogy Vele lehessek. „Velem leszel” – ígéri a megtért latornak. „Atyám, akarom, hogy ott legyenek, ahol én vagyok. Hadd lássák dicsőségemet!” – kéri az Atyát.

Saját magával táplál, mint az édesanya táplálja magzatát, csecsemőjét.

SZERETETKAPCSOLAT

Folyamatos igény. Nem lehet határidőre szeretni. A szeretetkapcsolat megszakítása a halál. A hűtlenség, árulás fáj. Emmerick Szent Katalin, egy apáca, aki az 1800-as években élt, rendkívüli látomásaiban elmondja a kánai menyegző egyik szép, tömör mozzanatát. A menyasszony és a vőlegény megszúrja a gyűrűsujját, a vért egy borral telt serlegbe csepegtetik, majd egy részét megissza a menyasszony, másik felét a vőlegény. Szövetséget kötnek. Hűség, szövetség, a halálig tartó szeretet ígérete, önátadás, bizalom.

A magyar nép történelmében is van egy ilyen szép mozzanat. A hét vezér szövetséget köt, ezt vérszerződés néven emlegetjük. A borosserlegbe belecsepegteti minden vezér a megvágott eréből kifolyó vért, majd a serleget körbeadják, mindenki iszik belőle. Ígéret, hűség a halálig. Egymásért életüket, vérüket adják. Csíksomlyón a csángómisén 2005-ben ezzel az áldozati kehellyel miséztünk.

Amikor az Úr Jézus nagycsütörtökön a szövetség kelyhét körbeadja a tanítványainak, ők többet értettek ebből a gesztusból, mint a mai digitális nemzedék. Nagycsütörtökön, amikor az apostolok az újszövetség kelyhét körbeadják, egyben látják az életet, halált, szeretetet, hűséget, összetartozást. Átélik a szövetség, hűség, szeretet halálos komolyságát. Jézustól nemcsak tanítást, kurzusokat kapnak, hanem életet. Az életét osztja meg velük a három év alatt. Gondolatait, sorsát, szeretetét, közelségét.

Ez az önátadás, ez az összetartozás, sorsközösségében való megmaradás továbbfolytatódik.

Nagy találmánya az Úr Jézusnak az Eucharisztia. Csak a végtelen szent szeretet lehet ennyire találékony, egyszerű, teljes. Beleépül az emberi szív, lélek, test, kultúra, a történelem és a hitvilág tapasztalataiba. Mégis felülmúl minden eddigi ismeretet és tapasztalatot.

Várom a napot, amikor színről-színre láthatom, közvetlenül tapasztalhatom, már nem hitben, hanem örökre beteljesülő szeretetben Jézus Krisztus jelenlétét.


IMÁDOM

Ezeken a történéseken, régi tömör jelképpé tisztult üzeneteken keresztül keresem, próbálom megközelíteni ezt az engem, minket tápláló titkot. Nagy öröm, ha a Szent Imre Kollégium kápolnájában imádkozó fiatalokat látok. Miközben jelenlétében vagyunk, minden gondolat, érzés, viszony a helyére kerül. Az élet szegletköve. Ami nem épül rá, az meddő.

Névjegy

Papp László atya, a marosvásárhelyi Mustármag Közösség és a Szent Imre Kollégium lelki vezetője az udvarhelyszéki Máréfalván született 1957. április 10-én. Középiskolai és teológiai tanulmányait a gyulafehérvári kántoriskolában és Hittudományi Főiskolán végezte. 1983. június 19-én szentelte pappá Jakab Antal püspök a gyulafehérvári székesegyházban. Segédlelkészi szolgálatát Lónyaitelepen kezdte, majd Kézdivásárhelyen folytatta. 1988-tól a nagyenyediek templom- és közösségépítő plébánosa lett. Felismerte, hogy a hagyományos igényeket kielégítő pasztorációs munka mellett egy átfogó, a szociális, kulturális, lelki és gazdasági életet érintő megújulási mozgalomra van szükség, ennek jegyében közösségével létrehozták az erdélyi történelmi családok egyesületét, erdélyi fiatalok részvételével zenei találkozókat szerveztek, nevelési és evangelizációs, különböző szociális és gazdasági programokat koordináltak. E plébániai gyökerű kezdeményezések összefüggő, egymást támogató programrendszerének vált szerves részévé a Mustármag Közösség, amelyhez 1993-ban csatlakoztak az evangéliumi közösség megélésére indíttatást érző első tagok. A nagyenyedi plébánián kialakított diákotthonba a római katolikus diákok mellett – lelkészeik tudtával – unitárius és református fiatalok is beköltöztek és a „közösségben növekedünk, hogy közösséget nevelhessünk” mottó szellemében készültek hivatásukra. „Az évek során szerveztünk vagy harminc tábort. Az ilyesmi ma már része a plébániai szolgálatnak, de akkor ez majdnem egyedi volt. Csatlakoztak hozzánk más pedagógusok, hitoktatók is, és egy alkalommal megfogalmazódott, hogy ezt folytatni kellene. Azok, akik a keresztény és a nemzeti nevelést fontosnak tartották, aláírták a papírokat és létrehoztuk a Mustármag Egyesületet” – idézte vissza a kezdeteket Laci atya egy interjúban.

A Synchron-füzetek 1. sorozatban az Etnos Alapítvány, a Julianus Alapítvány és a Szent Ferenc Alapítvány közös kiadásában 1994-ben megjelent, Egyház – A társadalom szemszögéből című tanulmányában is a közéleti szerep vállalásának kérdéséről, az egyház és a társadalom viszonyáról és az egyház mint intézmény működésének néhány vonásáról értekezett s mindezekhez jó néhány javaslatot is megfogalmazott, abban a reményben, hogy „az érveket átgondolt döntések és jól időzített TETTEK fogják követni”.

Ő folytatta az „evangéliumi gyökerekből megújuló magyar népi lelkiség” mottóval fémjelzett tetteit és egyre többen csatlakoztak köréje. 1999-ben Marosvásárhelyre, a cserealji Szent Kozma és Damján-plébániára helyezték, ahol éppen templomépítés folyt. Azt a szemléletet képviselte, hogy ha új templom épül, akkor annak legyen közösségi arculata is. Itt is megújító szándékkal és missziós lelkülettel tevékenykedett. A nagyenyedi kollégiumból hétvégeken többen átjártak Vásárhelyre imádkozni, lelkigyakorlatokon részt venni, sőt olyan is volt, aki Enyedről a marosi megyeszékhelyre költözött. Barátságok szövődtek, házasságok köttettek a vásárhelyi és az enyedi fiatalok között. Egyre bővült a mindenki előtt nyitott közösség. „Fontosak voltak az életünkben a Kárpátokban szervezett táborok is. Odafenn a hegyekben, abban a csendben és tiszta fenségben az Ige fényében értelmeztük a dolgainkat, s lejövet igyekeztünk megvalósítani azokat…” – meséli Laci atya.

2001 augusztusától érseki engedéllyel teljesen az evangelizációnak szentelte életét. 2005-ben Csató Béla marosvásárhelyi főesperes-plébános felújíttatta a Keresztelő Szent János-plébániához tartozó „lábasházat” és megálmodott egy diákotthont benne, az otthon belső életének megszervezésére pedig Papp Lászlót és a Mustármag Közösséget kérte fel. A kollégium olyan, közép- és felsőiskolás diákokat fogad be, akik magukének érzik a Mustármag Közösség céljait és értékrendjét. Sóvárad mellett kis „remeteséget” is kiépítettek. A megszokott környezetből való kivonulásra és egyszerű életkörülmények közötti csendes imádkozásra, Istenre hagyatkozásra vágyók számára felajánlott helyen gyermek- és ifjúsági lelkigyakorlatokat is szerveznek. A személyes és közösségi megtérésre való meghívást és a gyökerekből megújuló népi lelkiség kialakítását szolgálják közösen megalkotott, több szólamra kidolgozott zeneműveik is. A Magyar mise, a Magnificat, a Te Deum, a Hiszek a romokon és a Népemért vállalom (nemcsak) Erdély-szerte rendre telt házas közönségeket vonz. Laci atya még mindig nem adta fel reményét, hogy a Márton Áron püspök életéről általa kezdeményezett nagyjátékfilm is elkészülhet.

Hozzászólás Facebook fiókkal (böngészőbe való bejelentkezés után)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés

Kapcsolódó...

Nagyböjti ráhangoló (2024)

A nap kihívása Ne mulaszd el, hogy egyedül és családoddal ezen a héten Szent Józsefhez is imádkozz. Nagyböjti ráhangoló videósorozatot a Zarándok.ma támogatóinak segítségével...

Nagyböjti ráhangoló (2024)

A nap kihívása Vizsgáld meg, hogy mennyire vagy hajlandó megbocsátani másoknak? Mennyire segíted az illetőt, hogy megtalálja a maga lelkiismereti szempontjait?Ítélkezés és a róla...

Nagyböjti ráhangoló (2024)

A nap kihívása Gondold végig hogy ki számodra az Úr Jézus? Mint Isten, mint Megváltó. Melyek azok a mondatok, amelyek foglakoztatnak, gondolkodtatnak, szívedig jutnak?Mi...

Nagyböjti ráhangoló (2024)

A nap kihívása A mai nap kihívásaként: fogadd a lélek szegénységében azt, hogy Jézus kiválasztott téged, fogadd Jézus közeledését, hogy így te is közeledhess...