fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Párbeszédre, békére és egységre hív minket karácsony – Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete és áldása

Közzétéve

December 25-én Karácsony ünnepén délben a Szent Péter bazilika központi loggiájáról mondta el Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenetét a Városnak és a földkerekségnek. Beszédében az Ige megtestesülése fényében értelmezte az emberiséget sújtó járványt és együttérzéssel szólt a világ nagy válságövezeteinek problémáiról.        

Testvéreim, boldog Karácsonyt! Isten Igéje – amely a világot teremtette, s értelmet ad a történelemnek és emberi úton járásunknak – testté lett, és eljött, hogy közöttünk lakozzék. Úgy jelent meg, mint egy suhogás, mint egy könnyű szellő susogása, hogy felszítsa a misztériumra megnyíló emberszívek csodálkozását. Az Ige azért lett testté, hogy párbeszédet kezdjen velünk. Isten nem monológot akar mondani, hanem dialógust kezdeményez. Isten maga is párbeszéd mint Atya, Fiú és Szentlélek, örök és végtelen szeretetteljes és éltető közösség. Amikor Isten világra jött a megtestesült Ige személyében, megmutatta nekünk a találkozás és a párbeszéd útját. Sőt, Ő önmagában testesítette meg ezt az Utat, hogy megismerhessük és bizalommal, reménnyel telve járhassuk be azt.

Testvéreim, „mivé lenne a világ megannyi nagylelkű ember türelmes párbeszéde nélkül, akik egyben tartották a családokat és a közösségeket?” (Fratelli tutti enciklika, nr. 198). A járvány idején még inkább tudatosul bennünk mindez. Súlyos próbatétel elé lett állítva a társas kapcsolatokra való képességünk; felerősödik a bezárkózásra , a mindent egyedül megoldásra, a kilépés, a találkozás és a közös cselekvés visszautasítására való hajlam. Nemzetközi szinten is fellép annak veszélye, hogy nem akarunk párbeszédet folytatni, hogy az összetett válság miatt a legrövidebb utakat választjuk, és nem indulunk meg a párbeszéd sokkal hosszabb útjain, pedig csakis ezek vezetnének el  a konfliktusok megoldásához és a mindenki számára kölcsönös és tartós jótéteményekhez.

Miközben bennünk és az egész világban felhangzik az Üdvözítő születésének a híradása, ami az igazi béke forrása, valójában mégis azt látjuk, hogy megannyi konfliktus, válság és ellentmondás vesz körül minket. Úgy tűnik, hogy soha nem érnek véget, és mintha mi már észre sem vennénk ezeket. Oly mértékig hozzászoktunk ehhez, hogy az óriási tragédiákra immár csend borul. Azt kockáztatjuk, hogy nem halljuk meg többé számos testvérünk fájdalmas és reményvesztett kiáltásait.

Gondoljunk a szír népre, amely immár több mint egy évtizede háborúban él, amely megannyi áldozatot szedett, s megszámlálhatatlanul sok menekültet űzött el. Nézzünk Irakra, amely még mindig azon fáradozik, hogy talpra álljon egy hosszú konfliktus után. Halljuk meg a gyermekek kiáltását, amely Jemenből száll fel, ahol egy hatalmas, mindenki által elfeledett, nap mint nap megannyi halottat eredményező tragédia telik be évek óta, a világ hallgatásától övezve. Emlékezzünk az izraeliek és palesztinok közötti feszültségekre, amelyek megoldás nélkül továbbra is tartanak, egyre komolyabb társadalmi és politikai következményt kiváltva. Ne feledkezzünk meg Betlehemről, a helyről, ahol Jézus meglátta a napvilágot, és amely nehéz időket él meg a járvány következtében fellépett gazdasági nehézségek miatt. Ez lehetetlenné teszi a zarándokok számára, hogy eljussanak a Szentföldre, s ennek negatív kihatása van a lakosság életére. Gondoljunk Libanonra, amely precedens nélküli válságot szenved el, számos aggasztó gazdasági és társadalmi körülményt kiváltva.

De íme, az éjszaka szívében felragyog a remény jele! Ma, miként Dante mondja, „a Szeretet, mely mozgatja a napot és a többi csillagokat” (Par., XXXIII, 145), testté lett. Emberi alakban jött el, osztozott drámáinkban és áttörte közömbösségünk falát. Az éjszaka hidegében kitárja felénk a karjait: mindenre szüksége van, de azért jön, hogy nekünk ajándékozzon mindent. Tőle kérjük az erőt, hogy megnyíljunk a párbeszédre. Ezen az ünnepnapon esedezzünk Hozzá, hogy minden ember szívében élessze fel a kiengesztelődés és a testvériség vágyát.

Kisded Jézus, adj békét és egyetértést a Közel-Keletnek és az egész világnak! Támogasd mindazokat, akik elkötelezték magukat, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak a hazájukból elmenekülésre kényszerítetteknek; vigasztald meg az afgán népet, amely immár több mint negyven éve ki van téve a konfliktusok nehéz próbatételének, amely arra vitt sokakat, hogy elhagyják a hazájukat! Nemzetek Királya, segítsd a politikai élet szereplőit, hogy megbékéltessék a feszültségek és szembenállások által megszomorított népeket. Támogasd Mianmar népét, ahol az intolerancia és az erőszak nem ritkán a keresztény közösségre és szent helyekre is lesújt, és árnyékot borít ennek a népnek a békés arcára. Légy fényessége és támasza, aki hisz a találkozásban és a párbeszédben, s ezen munkálkodik, akár még az árral szemben is. Ne engedd, hogy a rákos megbetegedéshez hasonló konfliktus újabb áttéteket képezzen Ukrajnában!

Béke Fejedelme, segítsd Etiópiát, hogy megtalálja a kiengesztelődés és a béke útját az őszinte szembenézés által, amely a lakosság szükségleteit állítja az első helyre. Halld meg a Száhel-övezet népeinek a kiáltását, akik a nemzetközi terrorizmus erőszakjának az áldozatai. Fordítsd tekintetedet Észak-Afrika népei felé, akiket megannyi megoszlás, munkanélküliség és gazdasági egyenlőtlenség sújt. Könnyítsd meg számos, konfliktusokat elszenvedő szudáni és dél-szudáni testvérünk kínjait. Add, hogy az amerikai kontinens népeinek a szívében a szolidaritás, a kiengesztelődés és a békés együttélés értékei jussanak győzelemre, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és minden ember jogainak s kulturális értékeinek elismerése révén.

Isten Fia, vigasztald meg a nők elleni erőszak áldozatait, amely még tovább terjedt a járvány idején. Nyújts reményt a gyermekeknek és a fiataloknak, akik a bullizmus és a visszaélések áldozataivá lettek. Adj vigasztalást és szeretetet az időseknek, különösképpen a leginkább magányosaknak. Adj békét és egységet a családoknak, hisz ez a nevelésnek és a társadalom szövetének az elsődleges helye.

Velünk lévő Isten, adj egészséget a betegeknek, és sugalmazd a jóakaratú embereket, hogy mind alkalmasabb megoldásokat találjanak az egészségügyi válság és következményei leküzdésére. Tedd nagylelkűvé a szíveket, hogy a leginkább szükséget szenvedő népek is megkaphassák a szükséges orvosi ellátást, kiváltképp az oltásokat. Jutalmazd meg mindazokat, akik odafigyeléssel és odaadással viselik gondját a családtagjaiknak, a betegeknek és a leginkább gyöngéknek.

Betlehemi Gyermek, engedd, hogy az aktuális konfliktusok számos katonai és polgári hadifoglya mihamarabb hazatérhessen, akárcsak a politikai okokból bebörtönzöttek. Ne engedd, hogy közömbösek legyünk a migránsok, az elvándoroltak és a menekültek drámájával szemközt. Tekintetük azt kéri tőlünk, hogy ne forduljunk el tőlük, ne tagadjuk meg a mindannyiunkban közös emberséget, hogy tegyük magunkévá a történeteiket és ne feledkezzünk meg a drámáikról.

Örök Ige, aki testté lettél, add, hogy odafigyeljünk a közös házunkra, amely szintén szenved attól a gondatlanságtól, amellyel gyakran kezeljük, késztesd a politikai köztisztséget viselőket, hogy hatékony megállapodásokra jussanak, hogy ily módon a jövendő nemzedékek egy életet tisztelő környezetben élhessenek.

Kedves Testvéreim, korunknak megannyi nehézsége van, ám sokkal erősebb a remény, mert „gyermek született nékünk” (Iz 9,5). Ő Isten Igéje, aki gyermekké lett, aki csak sírni képes, és mindenre szüksége van. Minden más gyermekhez hasonlóan meg akart tanulni beszélni, hogy mi megtanuljunk hallgatni az Istenre, az Atyánkra, meghallgassuk egymást és testvéri párbeszédbe kezdjünk. Értünk született Krisztus, taníts, hogy Veled együtt járjunk a béke ösvényein! Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Forrás: Vatican Media

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ferenc pápa

Őrizzük kincsként Isten jeleit életünkben – Ferenc pápa Úrangyala imája

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Vatican News

Az évközi második vasárnap kánai menyegzőről szóló evangéliumi szakaszát elemezve Ferenc pápa arra buzdított, hogy ismerjük fel életünkben Isten jelenlétének, szeretetének jeleit. Jézus nyilvános működésének első jele nem egy rendkívüli csodás gyógyulás, vagy egyéb csodás jelenség volt, hanem a hétköznapi élet egy gesztusa – mutatott rá beszédében a pápa.

A kánai menyegző közismert jelenete, amikor Jézus a vizet borrá változtatja, felébreszti a hitet tanítványaiban, akik felismerik benne Isten szeretetének jelenlétét – fejtette ki tanításában a pápa, hangsúlyozva, hogy az epizód nem a gesztus hatalmára, hanem az azt kiváltó szeretetre kívánja felhívni a figyelmet.

A mai evangéliumi szakasz a kánai menyegző epizódját beszéli el, amikor Jézus a vizet borrá változtatja a házastársak nagy örömére – kezdte beszédét a pápa, idézve a leírás befejező szavait: „Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). A pápa megjegyezte, hogy János evangelista nem csodáról beszél, vagyis nem egy nagyhatású és rendkívüli tényről, amely csodálatot ébreszt. Azt írja, hogy Kánában egy jel történik, amely felkelti a tanítványok hitét. Feltehetjük tehát a kérdést: mi a „jel” az evangélium szerint?

Isten szeretete mindig közeli, gyöngéd és együttérző

A jel Isten szeretetét tárja fel, olyan előjel, amely a figyelmet nem a gesztus erejére, hanem az azt kiváltó szeretetre hívja fel. Megtanít nekünk valamit Isten szeretetéről, amely mindig közeli, gyöngéd és együttérző – magyarázta Ferenc pápa. Az első jelre éppen akkor kerül sor, amikor az esküvőjét ünneplő jegyespár bajban van életük legfontosabb napján. Az ünnep kellős közepén hiányzik egy alapvető elem, a bor és fennáll a veszélye, hogy az öröm kialszik a vendégek bírálatai és elégedetlensége közepette. Képzeljük csak el, hogy hogyan folytatódhat egy esküvői lakoma pusztán vízzel! Rettenetes, milyen rossz fényt vetne a vőlegényre és a menyasszonyra! – mondta napjainkra alkalmazva a kánai menyegzőn történteket Ferenc pápa.

Folytatva az evangéliumi szakasz elemzését, ezután Mária szerepére mutatott rá. A problémát a Szűzanya veszi észre és tapintatosan jelzi Jézusnak. Ő pedig feltűnés nélkül, szinte észrevétlenül lép közbe. Minden titokban, a „színfalak mögött” zajlik. Jézus azt mondja a szolgáknak, hogy töltsék meg a kőkorsókat vízzel, ami borrá változik. Így cselekszik Isten, közelséggel és diszkréten. Jézus tanítványai pedig a következőket vonják le a gesztusból: látják, hogy Jézusnak köszönhetően még szebb lett a menyegző. És látják Jézus cselekvési módját is, ezt a rejtett szolgálatot – ilyen Jézus: segít nekünk, a rejtettségben szolgál bennünket. A dicséreteket a vőlegény kapja a jó borért, senki sem veszi észre, hogy mi történt, csak a szolgák tudják. Így kezd kifejlődni bennünk a hit csírája, vagyis hiszik, hogy Jézusban jelen van Isten, Isten szeretete.

Hagyjuk, hogy meghódítsa szívünket Isten szeretete

A pápa hangsúlyozta: jó belegondolni, hogy Jézus első jele nem egy rendkívüli gyógyulás vagy egy csodás jelenség a jeruzsálemi templomban, hanem egy olyan gesztus, amely a hétköznapi emberek egyszerű és konkrét szükségletét elégíti ki, egy házi, otthonias gesztus, egyfajta „lábujjhegyen” érkező diszkrét, csöndes csoda. Jézus készen áll, hogy segítsen nekünk és felemeljen bennünket. És ha figyelmesek vagyunk ezekre a „jelekre”, akkor meghódít bennünket szeretete és tanítványaivá válunk.

Ferenc pápa ezután a kánai jelnek egy másik megkülönböztető vonására mutatott rá. A bor, amit a menyegző végén szolgáltak fel, kevésbé volt jó minőségű; ma is így csinálják, az emberek a végén már nem tudják olyan jól megkülönböztetni a jó bort a kissé vizezett bortól. Jézus azonban úgy cselekszik, hogy az ünnep a legjobb borral végződjön. Jelképesen ez azt fejezi ki, hogy Isten a legjobbat akarja nekünk, azt akarja, hogy boldogok legyünk.  Nem szab határokat és nem kér kamatot tőlünk. Jézus jelében nincs helye másodlagos szándékoknak, a házaspárral szembeni követeléseknek. Az öröm, amelyet Jézus a szívekben hagy, teljes és önzetlen öröm, nem egy vizezett öröm!

Fedezzük fel életünkben Isten diszkrét jeleit

Ferenc pápa ekkor a következő gyakorlatot javasolta, amely jót tesz mindannyiunknak. Próbáljunk meg kutatni emlékeink között, keresve a jeleket, amelyeket az Úr az életünkben véghez vitt. Tegyük fel a kérdést: melyek azok a jelek, amelyeket az Úr valósított meg életemben? Melyek az utalások jelenlétére? Jelek, amelyeket azért tett, hogy megmutassa nekünk szeretetét. Gondoljunk arra a nehéz pillanatra, amelyben Isten lehetővé tette, hogy megtapasztaljuk a szeretetét. Milyen tapintatos és gondos jelekkel éreztette gyöngédségét? Mikor éreztem közelebb az Urat, mikor éreztem gyöngédségét, együttérzését? Mindannyiunk történetében vannak ilyen pillanatok. Keressük meg azokat a jeleket, emlékezzünk. Hogyan fedeztem fel Isten közelségét? Hogyan maradt meg a szívemben a nagy öröm? – tanácsolta Ferenc pápa, majd arra buzdított, hogy éljük át újból azokat a pillanatokat, amikor megtapasztaltuk Isten jelenlétét és Mária közbenjárását.

Ő, az Anya, aki mindig figyelmes, mint Kánában, segítsen bennünket, hogy Isten jeleit kincsként őrizzük életünkben – fejezte be az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét Ferenc pápa a Szűzanyához intézett fohászával.

Forrás: Vatican News

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Ferenc pápa

Miért látogatott el Ferenc pápa egy lemezboltba Rómában?

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Javier Martinez-Brocal / Rome Reports TV News Agency

Nagy feltűnést keltett a közösségi médiában kedden egy fotó, amelyen Ferenc pápa kilép egy lemezboltból. Az emberek azt kérdezgették, hogy vajon mit vásárolt a pápa.

Javier Martínez-Brocal, a Rome Reports Nemzetközi Hírügynökség igazgatója egy albumborítóra emlékeztető fekete-fehér fotót tett közzé a Twitteren, rajta egy spanyol felirattal, ami lefordítva azt jelenti, hogy “A pápa egy lemezboltban Rómában.”

A fotón a pápa látható maszkban, amint épp kilép egy boltból, az ajtó fölött pedig a “Stereosound” felirat. Egy másik közeli táblán a “dischi”, azaz “lemezek” szó olvasható.” A kirakatban a fotón egy lemezekkel díszített karácsonyfa látható.

A La Stampa szerint Ferenc pápa azért látogatta meg a frissen felújított üzletet, hogy megáldja azt. A Pantheonhoz közeli boltban 12 percet töltött és egy komolyzenei lemezt kapott a bolt tulajdonosaitól. A lap arról is beszámolt, hogy a Letizia nevű tulajdonos, lányával és vejével együtt régi barátai a pápának, aki jóval még pápává válása előtt a vásárlójuk volt. A beszámoló szerint megígérte, hogy egy nap visszatér és meglátogatja őket pápaként. Kedden úgy tűnt, éppen ezt teszi.

A Famiglia Cristiana tudósít a tulajdonos szavairól: “Ő már akkor is idejárt, amikor bíboros volt. Nagyon érzelmes volt. Egy komolyzenei lemezt adtunk neki ajándékba.”

A CNN munkatársa, Delia Gallagher szerint a Vatikán szóvivője megerősítette, hogy Ferenc pápa megáldotta az üzletet. A fotón kívül Martínez-Brocal még egy 24 másodperces videót is megosztott Ferenc pápa távozásáról, amint kilép az üzletből és egy fehér Fiat 500L-be ül be.

2016-ban az Aleteia beszámolt arról, hogy a pápa szereti a klasszikus zenét, beleértve Mozart, Bach és Beethoven alkotásait.

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Catholic News Agency

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Ferenc pápa

Az ima megnyitja számunkra az eget – Ferenc pápa Úrangyala imája

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Vatican Media

Urunk megkeresztelkedésének ünnepén a pápa arra buzdította a híveket, hogy kövessék Jézus példáját, aki az Atyához imádkozik, miközben felveszi a keresztséget. Az ima egyesít bennünket Istennel, megnyitja előtte szívünket, oxigén a léleknek, lélegzet a nehézségek között – tanította Ferenc pápa.

Ez alkalommal is ismételten hangsúlyozta, hogy ünnepeljük meg azt a napot, amikor felvettük a keresztséget, mert a szentség révén váltunk Isten szeretett gyermekeivé. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan imádkozunk: csak belénk rögződött szavakat ismétlünk, vagy párbeszédet folytatunk Istennel? Számos teendőnk mellett mindig szánjunk időt az imára, fohászkodjunk gyakran az Úrhoz és minden nap olvassunk egy-egy szakaszt az evangéliumból – ajánlotta a pápa.

A vasárnapi evangéliumi szakasz azt a jelenetet mutatja be, amellyel Jézus megkezdi nyilvános működését: Ő, aki Isten Fia és a Messiás, a Jordán folyó partjára megy és megkeresztelteti magát Keresztelő Jánossal – kezdte beszédét Ferenc pápa. Rámutatott, hogy mintegy harminc év rejtett élete után Jézus nem egy csodával jelentkezik, vagy nem lép katedrára, hogy tanítson, hanem beáll a sorba a nép közé, azok közé, akik Jánostól felvették a keresztséget. A pápa utalt rá, hogy az ünnep liturgikus himnusza szerint a nép mezítelen lélekkel és mezítláb, alázattal ment a keresztség színhelyére. És Jézus osztozik sorsunkban, a bűnösök sorsában, leereszkedik hozzánk: alászáll a folyóba, mint az emberiség sebzett történelmébe, alámerül vizeinkbe, hogy meggyógyítsa azokat, alámerül velünk, alámerül közöttünk. Nem fölénk emelkedik, hanem leereszkedik felénk, mezítelen lélekkel és mezítláb, mint a nép. Nem egyedül megy, nem a kiváltságos kiválasztottak egy csoportjával, hanem a néppel. Ahhoz a néphez tartozik és velük, azzal az alázatos néppel megy, hogy megkeresztelkedjen – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Ezután az evangéliumi szakasz szövegének annál a fontos pontjánál állt meg, amely szerint Jézus „imádkozott” (Lk 3,21) abban a pillanatban, amikor felvette a keresztséget. Jót tesz nekünk, ha szemléljük ezt: Jézus imádkozott – buzdított rá a pápa, feltéve a kérdést: hogyan lehetséges ez? Ő, aki az Úr, Isten Fia, imádkozik, mint mi? Igen, az evangéliumok sokszor ismétlik, hogy Jézus sok időt tölt imával: minden nap kezdetén, gyakran éjjelente, mielőtt fontos döntéseket hozna. Imája párbeszéd, kapcsolat az Atyával – fejtette ki a pápa, majd arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy a vasárnapi evangéliumi szakaszban Jézus életének „két mozzanatát” láthatjuk: egyrészt leszáll felénk a Jordán folyó vizébe; másrészt felemeli tekintetét és szívét, imádkozva az Atyához.

Ez egy nagyszerű tanítás mindnyájunk számára: mindannyian elmerülünk az élet problémáiban és olyan sok összekuszált helyzetben, szembe kell néznünk nehéz pillanatokkal és döntésekkel, amelyek lefelé húznak minket. De ha nem akarjuk, hogy a problémák leterítsenek bennünket, akkor szükségünk van rá, hogy mindent a magasba emeljünk – mondta a pápa, majd rámutatott az ima lényegére: éppen ezt teszi az ima, ami nem a menekülés egy útja, nem egy mágikus rítus vagy emlékezetünkbe vésett szövegek monoton ismételgetése. Az ima annak az útja, hogy hagyjuk, hogy Isten cselekedjen bennünk, hogy a legnehezebb helyzetekben is megértsük, mit akar közölni velünk, hogy legyen erőnk tovább folytatni utunkat. Sokan úgy érzik, hogy nem tudnak továbblépni és így imádkoznak: „Uram, adj erőt, hogy előre haladhassak”. Az ima segít nekünk, mert Istennel egyesít bennünket, megnyit minket az Ővele való találkozásra. Az ima az a kulcs, amely megnyitja szívünket az Úr előtt, párbeszéd Istennel, Szavának meghallgatása, imádás: az ima azt jelenti, hogy csöndben Istenre bízzuk életünket. És olykor kiáltunk is Őhozzá, mint ahogy Jób tette, kiöntve szívét az Úrnak. És Jézus imádkozik – mondta nyomatékkal Ferenc pápa.

Utalt a vasárnapi evangéliumi szakasz gyönyörű képére, miszerint Jézus imája közben „megnyílt az ég”: az ima oxigén az életnek, lélegzet az aggodalmak között és szélesebb távlatokban mutatja meg a dolgokat. Mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy mi is megéljük Jézus tapasztalatát a Jordán folyónál: érezteti velünk, hogy az Atya szeretett gyermekei vagyunk. Amikor imádkozunk, az Atya nekünk is azt mondja, mint Jézusnak az evangéliumban: „Te vagy az én szeretett Fiam”. Gyermeki létünk keresztségünk napján kezdődött, ami révén elmerültünk Krisztusban és Isten népének tagjaiként az Atya szeretett gyermekeivé tett bennünket. A pápa ismételten kérte: ne felejtsük el megkeresztelkedésünk időpontját, mert ez újjászületésünk pillanata, amikor Jézussal Isten gyermekeivé váltunk. A következő szavakkal fordult a Szent Péter téren megjelent hívekhez:

„Amikor hazamentek – ha nem tudjátok – kérdezzétek meg édesanyátokat, a nagynénit vagy a nagyszülőket: „Mikor lettem megkeresztelve?” – és tanuljátok meg megünnepelni ezt a napot, hogy hálát adjatok az Úrnak. És most tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan imádkozom? Szokásból, kelletlenül, csak formulákat ismételve, vagy imádságom találkozás Istennel? Én, bűnös, mindig Isten népének a tagja, aki soha nem vagyok elszigetelt? Ápolom az Istennel való bensőséges kapcsolatot, párbeszédet folytatok Ővele, meghallgatom Szavát? A sok tevékenységünk között ne hanyagoljuk el az imát: szánjunk rá időt, használjunk rövid fohászokat, amelyeket gyakran ismétlünk, olvassuk minden nap az evangéliumot. Az ima, amely megnyitja számunkra az eget” – szögezte le Ferenc pápa, majd beszédét a következő felhívással zárta:

„És most forduljunk Máriához, az imádkozó Szűzhöz, aki életét Isten dicséretének himnuszává tette”.

Forrás: Vatican News

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!
Hírdetés Adventi ráhangoló videós lelkigyakorlat

Népszerű