Lépj kapcsolatba velünk

Tanítás

Párizs érseke a politikusoknak: Van gyógyír erre a veszélyes önelégültségre?

Közzétéve

Michel Aupetit Párizs érseke - Fotó: EPA/Julien de Rosa

2019. október 15-én Párizs érseke a Szent Klotild bazilikában a parlamenti képviselők és politikai vezetők évadnyitó szentmiséjét mutatta be. Prédikációját magyar nyelven közöljük.

Ha azt mondom Önöknek: 1515, vajon azt fogják nekem válaszolni: „Avilai Nagy Szent Teréz születésének éve”? Vagy nem ezt fogják? Lám, lám, mindenkinek megvannak a maga hivatkozásai, a maga bizonyosságai. Tényleg azt hisszük, hogy 1515 csak a marignani csata éve volt? Mi volt nagyobb hatással az emberiségre? Persze, Marignan tette lehetővé, hogy a svájciak oly hosszú ideig semlegesek legyenek. De Szent Teréz spirituális reformja ennél sokkal messzebbre terjed, és kétségtelenül sokkal időtállóbb is.

Úgyhogy feltehetjük a kérdést: hogyan érhető el, hogy az igazságot ne zárjuk be a saját ismereteink korlátai közé? Hogyan érhető el, hogy ne akadályozzuk az igazságot, amint ezt Szent Pál ma felolvasott levele mondja? (Róm 1,16-25) Sikerül eljutnunk arra a gondolatra, hogy az igazság mindig több, mint amennyit abból észlelni tudunk? A tudásunkkal sikerül a lepel egyik sarkát fellebbentenünk, de ennek mindig az a veszélye, hogy az igazságot bezárjuk abba a szűk mezőbe, amennyit fel bírunk fogni belőle.

Számos példa hozható erre még a kemény tudományokból is. Gödel ún. „nemteljességi tétele” rámutat arra, hogy a valóságnak vannak olyan területei, amelyek matematikailag nem bizonyíthatók. A Heisenberg-féle határozatlansági elv azt tárja fel előttünk, hogy lehetetlen bizonyossággal megismerni az anyag mérésének titkait. Hasonlóképpen a biológiában a 20. század végén azt gondoltuk, hogy mindent a genetika határoz meg. Aztán a génkifejezésre jelentős hatást gyakorló epigenetika fontosságának a felfedezése módosította ezt az elképzelést. Ma pedig már azt is látjuk, hogy az egész epigenetika sem elegendő ahhoz, hogy tisztában legyünk az élet mechanizmusaival. Ezek a fantasztikus felfedezések azt a kockázatot hordozzák, hogy kevélyek és önteltek leszünk. A gőg nagyképűvé, a nagyképűség pedig veszélyessé tesz bennünket. Azt gondoltuk, hogy uraljuk a természetet, és lám, a természet itt haldoklik a kezünk között, a kezünk által. Azt gondoltuk, hogy urai vagyunk az életnek, és egyúttal újra meghatározhatjuk a leszármazást. Ez az őrület is majd ugyanazokhoz a tévedésekhez és veszélyekhez fog vezetni, mint amilyenek ma az ökológia terén kiviláglanak.

Van gyógyír erre a veszélyes önelégültségre? Hallgassuk, mit mond erről Ferenc pápa a környezetvédelemről szóló, Laudato Si című enciklikájában: „A legjobb módja annak, hogy az emberi lény helyét tisztázzuk, és véget vessünk azon követelésének, hogy a föld abszolút uralkodója legyen, ha ismét felmutatjuk a teremtő Atyának, a világ egyetlen birtokosának alakját. Különben az ember mindig hajlamos lesz arra, hogy saját törvényeit és érdekeit erőltesse a valóságra.” (75) Lehet ezt ennél jobban megfogalmazni?

A felfedezéseink figyelemre méltóak és valóban csodálatosak. De nem elég, ha a világ szemében csillogunk. Nem elég, ha „a pohár és a tál külsejét tisztogatjuk, de belül tele vagyunk kapzsisággal és gonoszsággal” (Lk 11,39), ahogyan Krisztus mondta. Szívünk igazsága, szándékaink tisztasága az Istenszeretet fényében ítéltetik majd meg. És nem leszünk elég súlyosak a mérlegen. Szerencsére az isteni természetű Krisztus magára vette annak a szegény embernek az életét, aki mi mindannyian vagyunk. Ha követjük őt az alázatnak ezen az útján, biztosak lehetünk abban, hogy nem tévedünk el, és befogadjuk a szeretetben átadott igazságot, amely immár nem zárkózik be, hiszen, ahogyan ezt a 85. zsoltár is mondja, „Szeretet és igazság találkoznak”.

A tudomány a miénk, bárcsak a bölcsesség is a miénk lenne!

+Michel Aupetit
Párizs érseke

Forrás: catholique.fr

Ezt a cikket Solymosi Judit önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű