A pucckirálynők – drag queenek meseórái főként maguknak a pucckirálynőknek az érdekeit szolgálják, bármi legyen is ennek az ára mások számára.
Ahogyan Humpty Dumpty, a kis köpcös mesealak mondaná, a valóság azzá vált, aminek mi mondjuk. Nem akarom elbagatellizálni a téma súlyát, de kitaláltam egy Monty Python-szerű tréfás jelenetet a dolgok helytelen megnevezésének problémájára – egy macska példáján keresztül. Később ennek a problémának egy sokkal komolyabb és túlságosan is valós példáját fogjuk látni. Íme a jelenet:
Egy nő odamegy egy városi hivatalnokhoz, és kutyabárcát kér a macskájának.
Az ügyintéző így felel: „Önnek macskája van. Egy macskának nem adhatok kutyabárcát.”
A nő tiltakozik: „Miért nem? Ez diszkrimináció! Kutyabárcát akarok.”
Mire a tisztviselő: „Rendben. Akkor szerezzen egy kutyát.”
A nő: „De a macskám nem tudja, hogy nem kutya.”
Ügyintéző: „Asszonyom, ez a probléma nem a hivatalra tartozik, hanem az ön állatpszichológusára.”
Nő: „Nem lenne szükségem állatorvosra, ha kiadná nekem a kutyabárcát.”
Ügyintéző: „Ha a macskákból is lehet kutya, akkor mit jelentene egy kutyabárca?”
Nő: „Bármit jelentene, amit csak akarjuk, hogy jelentsen – amíg senkinek sem esik baja.”
Ügyintéző: „De mi történik, ha a macskája megbetegszik, és elviszi egy kutyarendelőbe?”
Nő: „Ha van kutyabárca, akkor kutyaként kell kezelniük a macskámat.”
Ügyintéző: „És ez jó a macskájának? Ha egy macskát beteszünk a kutyafuttatóba, valakinek baja esik – valószínűleg a macskának.”
Nő: „Nem esik baja, ha a kutyákat megtanítjuk felismerni a macska kutyabárcáját.”
Ügyintéző: „És ezt hogyan akarja elérni?”
Nő: „A kutyatulajdonos megbüntetésével.”
Ügyintéző: „De mi van akkor, ha a macskának mégis baja esik?”
Nő: „Akkor beperelem az illetőt.”
Ügyintéző: „Milyen alapon?”
Nő: „Az egyenlő jogok megsértése miatt.”
Ez persze ostobaság, de nem ostobább, mint az, amit ma ránk erőltetnek. Nézzük csak meg a következő példát – ezúttal kutyatagadással -, amely bizonyítja, hogy a valóság még a fikciónál is furcsább. A Fairfax Megyei Közkönyvtár Dolley Madison fiókja a Virginia állambeli McLeanben 2021-ben megrendezte a júniusi Büszkeség hónapja egyik rendezvényét, a „Pucckirálynő meseóráját”.
Az egyik drag queennek, pucckirálynőnek volt egy plüsskutyája.
A drag queen megkérdezte a gyerekeket: „Milyen állatot tartok a kezemben?”
Egy 3-4 éves kisfiú jelentkezett és azt mondta: „Egy kutyát.”
A drag queen így válaszolt: „Neeem, nem azt. Ez egy macska.”
A kisfiú felháborodott: „Nem. Ez egy kutya!”
Mire a drag queen: „Nem, ez márpedig egy macska.”
Kisfiú: „Nem, anyukám azt mondta, hogy ez egy kutya.”
Drag queen: „Hát, néha a dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.”
Egy felnőtt, akivel később beszéltem is, hangosan azt mondta: „Kérem, ne zavarja össze a gyerekeket!”
Az eseményről szóló tweetre érkezett egy negatív válasz, amire a drag queen később így reagált: „LMBTQIA+ gyerekek is vannak. Fontos, hogy lássák, nincsenek egyedül, nincs velük semmi baj, és más gyerekek egész nyugodtan barátkozhatnak velük! Ha gyerekként tapasztaltam volna ezt a fajta láthatóságot, az életem nagyon másképp és sokkal jobban alakult volna.”
Először is, nincsenek 4-5 éves LMBTQIA+ gyerekek. Tehát nem nagyon láthatják, hogy „nincsenek egyedül”, mert eleve nincsenek is, akiket láthatnának – ami azt is nagyon megnehezíti, hogy más gyerekek barátkozzanak velük. Ami pedig azt illeti, hogy a drag queen élete „sokkal jobban alakult volna”, ha kisgyerekként látott volna valami hasonlót, kérdéses, hogy ez javította volna-e a vitakészségét, legalább olyan mértékben, hogy a vitában felül tudjon kerekedni egy 4-5 éves gyereken.
A pucckirálynő meseórája tréfás Monty Python-jelenetként humoros lenne, de egy olyan valós eseményként sokkal kevésbé szórakoztató, amelynek során a kisgyerekeket megfélemlítik, hogy ne nevezzék nevükön a dolgokat. Az „ilyenfajta láthatóság”, amit a drag queen kínál, csak elhomályosítja a látást, és megtanítja a gyerekeknek, hogy amit látnak, az nem is az, mint amit valójában látnak.
Célja annak elérése, hogy ne akarják meglátni a valóságot, azt, ami van.
A drag queenek, valamint a különféle gender- vagy azonos nemű fantáziákat nyilvánosan megélők valami olyasminek a feltűnő „láthatóságára” törekednek, ami nem is létezik. Az ő érdekükben áll, hogy elismertessék másokkal annak jelenlétét, ami nincs. Ez megerősíti irrealitásukat, és biztosabbakká teszi őket ebben a valószerűtlenségben. A pucckirálynő meseóra tehát elsősorban maguknak a pucckirálynőknek az érdeke.
Mintha ezt mondanák: „Nézzétek, amerikai anyukák és apukák, mi itt vagyunk a gyerekeitekkel, kihívóan mutogatjuk magunkat és táncolunk, páváskodunk női ruháinkban, sminkünkkel és flittereinkkel, és az Amerikai Könyvtárosok Szövetségének teljes jóváhagyását élvező meséket olvasunk nekik. Szóval, ha nektek ezzel problémátok van, akkor tiveletek van valami baj, biztosan nem velünk!” A drag queenek önmegerősítésre törekszenek, bármi legyen is ennek az az ára mások számára.
Mit kezdjen a kisfiú azzal, hogy egy nőnek öltözött férfi mesél neki, és többször is bizonygatja, hogy a plüsskutya, amelyet a kisfiú egyértelműen lát, nem kutya? Hogyan fog ennek hatására viszonyulni a gyerek a világhoz? Biztonságérzetet ad neki a világban, vagy összezavarja a világgal kapcsolatos ismereteit? Az a nő, aki azt kérte, hogy hagyják abba a gyerekek összezavarását, utólag beszélt a rendezvény rendezőjével. Így számol be erről: „Dühösen közölte velem, hogy ha aggódom a gyermekek jóléte miatt, akkor írjak a pápának.”
Ez egy árulkodó megjegyzés, mert úgy tűnik, a rendező nincs tisztában azzal, hogy az ember pusztán a természetes erkölcsi törvények alapján is képes megállapítani, hogy mi a baj az eseménnyel. Ehhez nincs szükség a pápára. Arisztotelész és Cicero is megteszi. Talán azonban a rendező megjegyzése azért nem lő túlságosan a cél mellé, mert a katolikus egyház az, amely továbbra is a természeti törvények legrendíthetetlenebb támogatója, ezért is tekintik ellenségnek.
Vajon mi történik egy olyan társadalommal, amely ezt megengedi?
*Ford. megj.: A drag queenek azok a – jellemzően, de nem minden esetben – meleg férfiak, akik női ruhában és feltűnő sminkben, hajjal szórakoztató műsorokat adnak elő különböző helyeken, főleg melegbárokban. A drag szó az angol dressed as a girl – „lánynak öltözött” kifejezés rövidítése, a queen jelentése királynő, ami az eltúlzott nőiességre utal. Magyarul pucckirálynőnek is nevezik.
Írta: Robert R. Reilly
Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Catholic World Report
