fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Stephen Hawking: Kiváló tudós, gyenge teológus – állítja Robert Barron püspök

Közzétéve

Stephen Hawking kiváló tudós és elméleti fizikus volt. Talán Einstein óta a legfontosabb. Nem véletlen, hogy Newton mellé temették a Westminsterben. Továbbá egy olyan személyiség volt, aki kitartó és bátor, aki óriási eredményeket tudott elérni betegsége ellenére. És azt is meg kell jegyeznem, hogy jó humorérzéke volt és tehetséges volt a barátságkötés művészetében. De öcsém, rendkívül idegesítő volt, amikor a vallásról beszélt!

Életének utolsó évében egy új könyvén dolgozott, amelynek címe: Tömör Válaszok a Nagy Kérdésekre. E könyvben esszéket találunk olyan dolgokról, mint például az időutazás, a földön kívüli élet lehetőségeiről, a fekete lyukak fizikájáról stb. Az első fejezet címe azonban: Létezik Isten? Meglepetésemre, mivel követtem éveken keresztül a témában munkáját, a válasza: nem. Nos, azok számára, akik az evangelizálásban érintettek, és leginkább a fiatalok szomorúan jegyezhetik meg: Íme, a világ legokosabb embere megmondta: nincs Isten. A probléma azonban az, hogy egy adott ember rendkívül tehetséges és okos lehet egy dologban, míg a másikban teljesen tudatlan és naiv. Úgy érzem ez érvényes Stephen Hawkingra is, hiszen amikor a filozófia és vallás területére lép, pusztán néhány felületes gondolattal megelégszik.

A fejezetben már rosszul kezdődnek a dolgok, amikor ezt mondja:

A tudomány egyre inkább olyan kérdésekre ad választ, amelyek régebb a vallás körébe tartoztak.”

Bár lehetséges, hogy primitív vallások a tudomány kérdéseit próbálják megválaszolni, de esszenciálisan a vallás (a maga előrehaladott formájában) nem a tudomány síkján kíván kérdéseket feltenni és válaszokat megadni.

Robert Barron püspök Fotó: Facebook

Hawking hajlamos arra, hogy minden valóságot és tudást a tudomány keretei közé szorítsa. A tudósok valóban empirikus megfigyeléseikkel rengeteget tudnak mondani nekünk a realitás egy részéről. De arra nem tud választ adni például, hogy mitől szép egy festmény, mitől jó egy politikai berendezkedés, mi a különbség a jó és rossz között. Ezek filozófiai és/vagy vallási kérdések, és amikor e kérdésekben a fizikus tudós próbál eligazodni, nagyon furcsa és ügyetlen eredmények jönnek.

Engedjék meg, hogy bemutassam ezt. Hawking elmondása szerint Isten léte fölösleges, mert a kvantum szinten is semmiből jönnek elő és tűnnek el részecskék oktalanul. Tehát a nagy robbanáshoz, a világegyetem keletkezéséhez (Big Bang) sem kell egy Isten. A tudós levonja  a konklúziót:

„az univerzum egy ingyen ebéd.”

Az első probléma ebben a gondolatvezetésben az – és sokan Hawking követői közül elkövetik ezt a hibát –, hogy nem pontosan értelmezik a semmi fogalmát. Hiszen Hawking számára a semmi az voltaképpen egyfajta energia, ahonnan ezek a kvantum részecskék is előjönnek, vagy eltűnnek. Amikor valahonnan előjönnek és valahova eltűnnek, itt egy valamiről beszélünk, ami nem egyenlő a semmivel, hiszen az energia is létező! Valójában, amikor ezt a részt olvastam, hangosan nevettem.

A következő ponton továbbmegy Hawking:

„Úgy gondolom, az univerzum spontán keletkezett a semmiből, a tudomány törvényei szerint.”

Hát, bármit is akarunk mondani a tudomány törvényeiről, itt nem a semmiről, az abszolút semmiről beszélünk. Amikor a tudósok erről az elméletről beszélnek, megemlítik, hogy kvantum szinten vannak még más tényezők, amelyek eleve adottak (a létezés szintjén), és ezek teszik lehetővé az eltűnést és felbukkanását a részecskéknek.

Újból tehát, ezekről a tudósok által elmondott „más tényezőkről” nem lehet azt mondani, hogy ez semmi. Itt fel kell tennünk a kérdést, hogy miért kellene adottak legyenek bármilyen tényezők? A vallás klasszikus válasza a kérdésre az, hogy nem lehet sohasem kielégítő választ kapni, mert minden dolognak van egy végső oka, valamilyen okozónak lennie kell. Ez az úgynevezett ok nélküli okozó. Ez az okozó pedig az, amit a vallásos ember Istennek nevez, mert neki lényegéhez tartozik lenni. Hawking legerősebb próbálkozása ellenére sem tudott érdemi érveket felhozni arra, hogy nincs Isten. Az érveket amiket felhozott, még mindig magyarázatot igényelnek, ti. hogy miként lehetett az abszolút semmiből mégis létezés?

Zárószóként szeretném megjegyezni, hogy én valójában kedveltem Stephen Hawking utolsó könyvét. Amíg saját tudományterületén belül marad, megbízható, humoros, kreatív és tanulságos az írása. De  bátoríthatom az olvasókat arra, hogy ne vegyék többnek egy jókora szemcse sónál, amikor az Isten dolgairól ír?

Aleteia, Word on Fire

Ez a cikk Enyedi László önkéntesünk fordítása. Ha te is fordítanál hasonló cikkeket, írj nekünk a kapcsolat oldalon keresztül. 

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Aktuális

Újabb botrány Pelosi körül

Közzétéve

Szerző:

Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke a Szent Péter és Pál Bazilikában - archív fotó - Fotó: USA Today

Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke előzetes bejelentés nélkül tegnap, június 29-én részt vett Rómában a pápa szentmiséjén, újabb botrányt okozva az amerikai katolikusok körében, miután ott szentáldozáshoz járult – adja hírűl a Kath.net

Pelosi az úgynevezett “szabad választás” szigorú támogatójának számít, amely szerint a kis, meg nem született magzatokat egészen születésükig meg lehet ölni. A média ezt “liberális vívmányként” állítja be.

Ahogy korábban a Katolikus.ma is beszámolt, az Egyesült Államokban Salvatore Cordileone San Francisco-i püspök és számos más amerikai püspök világossá tette számára, hogy nem részesülhet az Eucharisztiában. De a házelnök asszony ezzel nem törődik,  vele, becsempészte magát a diplomáciai testületbe a római Szent Péter-templomban, és az egyik ottani pap áldoztatta meg, aki feltehetően egyáltalán nem ismerte őt. Előtte vagy utána állítólag Ferenc pápával is beszélt. Különösen álnok dolog, hogy Pelosi állítólag diplomaták előtt és a Szent Egidio közösség előtt is beszélt, ahol komolyan taglalta, hogy milyen fontos ajándék számára a hit.

Pelosi vatikáni látogatásáról a Rome Reports is beszámol, a tudósítás az alábbiakban nézhető meg:

Olvasás folytatása

Aktuális

A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozata az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszról szóló döntése kapcsán

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Vatican Media

A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának határozatával kapcsolatban, amely pénteken módosította a „Roe kontra Wade” ügyben az 1973-ban hozott jogi álláspontot az abortusz kérdésében.

Az Egyesült Államok püspökei történelmi napnak nevezték az ország életében június 24-ét, amely egyébként idén Jézus Szentséges Szívének ünnepe, és hálát adtak Istennek a Legfelsőbb Bíróság pénteki döntéséért, amely megváltoztta a „Roe kontra Wade” ügyben hozott 1973-as ítéletet, „amely legalizálta és normalizálta az ártatlan emberi élet elvételét abortusz útján”. A Pápai Életvédő Akadémia közleményben sürgette a kormányokat, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, amelyek elősegítik az életet.

Pénteken az amerikai Legfelsőbb Bíróság nyilvánosságra hozta a Dobbs kontra Jackson Női Egészségügyi Szervezet ügyében hozott határozatát, amely szerint az Egyesült Államok alkotmánya nem védi az abortuszhoz való úgynevezett „jogot”. A pénteki ítélet, amelyben hat bíró döntött igennel és három ellenezte, hatályon kívül helyezi a „Roe kontra Wade” és a „Planned Parenthood of Southeastern Pennsylvania kontra Casey” abortuszügyben hozott döntéseket, amelyek az egész országban garantálták a „igény szerinti abortuszt”. A döntés azonban nem teszi illegálissá az abortuszt, csupán visszaadja az amerikai népnek és választott képviselőiknek a gyakorlat szabályozására vonatkozó felhatalmazást.

Egy igazságtalan törvény megváltoztatása

„Közel ötven éven keresztül Amerika egy igazságtalan törvényt hajtott végre, amely lehetővé tette egyesek számára, hogy eldöntsék, mások élhetnek-e vagy meg kell halniuk. Ez a politika több tízmillió még meg nem született gyermek halálát eredményezte, és olyan nemzedékeket, amelyektől megfosztották a megszületés jogát” – áll az amerikai püspökök nyilatkozatában. A sajtóközlemény, amelyet José Gomez érsek és a püspöki kar életvédő bizottságának elnöke, William Lori érsek írt alá, hangsúlyozza, hogy a „Roe kontra Wade” ügy, „amely legalizálta és normalizálta az ártatlan emberi életek kioltását”, súlyos tagadása annak az igazság, hogy minden férfi és nő egyenlőnek teremtetett, akiknek Istentől kapott joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez.”

„Egyházként azokat kell szolgálnunk, akik nehéz terhességgel néznek szembe, és szeretettel kell körül venni őket.” A püspökök ezután méltatják amerikaiak millióinak munkáját, akik „békésen együtt dolgoztak, hogy felvilágosítsák és meggyőzzék embertársaikat az abortusz igazságtalanságáról, hogy gondozást és tanácsadást kínáljanak fel nőknek, és azon munkálkodtak, hogy alternatívákat biztosítsanak az abortusz elkerülésére, beleértve az örökbefogadást, a nevelőszülői gondozást és olyan állami politikát, amely valóban támogatja a családokat.” „Ma osztozunk örömükben és hálásak vagyunk nekik.” Az életvédelem ügyéért végzett munkájuk – folytatják a püspökök – „mindazt tükrözi, ami jó a demokráciánkban, és az életvédő mozgalom megérdemli, hogy nemzetünk történelmében a társadalmi változásokért és a polgári jogokért folytatott nagy mozgalmak közé tartozzon”.

A Pápai Életvédő Akadémia június 24-én pénteken csatlakozott az Egyesült Államok püspökeinek az USA Legfelsőbb Bíróságának döntéséről szóló nyilatkozatához. Ahogy Gomez érsek és Lori érsek kijelentette: „Ez a sebek begyógyításának és a társadalmi megosztottság felszámolásának ideje. Itt az ideje a megfontolt gondolkodásnak és a civil párbeszédnek, valamint az összefogásnak, hogy olyan társadalmat és gazdaságot építsünk, amely támogatja a házasságot és a családokat, és ahol minden nő megkapja a szükséges támogatást és erőforrásokat ahhoz, hogy gyermekét szeretetben hozhassa ebbe a világba.”

A Bíróság véleménye azt mutatja, hogy az abortusz kérdése továbbra is heves vitákat vált ki. Az a tény, hogy egy nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező ország megváltoztatta álláspontját ebben a kérdésben, kihívást jelent az egész világ számára. Nem helyes, hogy a problémát megfelelő és átfogó mérlegelés nélkül félreteszik. Az emberi élet védelme nem korlátozódhat az egyéni jogok gyakorlására, hanem nagy jelentőséggel bíró társadalmi kérdés. 50 év múltán fontos újraindítani a nem ideológiai vitát az életvédelem helyéről a civil társadalomban, hogy feltegyük magunknak a kérdést: milyen együttélést és társadalmat akarunk építeni.

Olyan politikai döntések kialakításáról van szó, amelyek elősegítik olyan létfeltételek megteremtését, amelyek az élet javát szolgálják anélkül, hogy „a priori” ideológiai pozíciókba esnénk. Ez egyben a megfelelő szexuális nevelés garantálását, az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhető biztosítását, valamint a család és az anyaság védelmét szolgáló jogszabályi intézkedések előkészítését, a fennálló egyenlőtlenségek leküzdését is jelenti. Az anyáknak, a pároknak és a születendő gyermeknek szilárd segítségre van szüksége, amely az egész közösséget érinti, elősegítve a lehetőséget, hogy a nehéz helyzetbe került anyák folytatni tudják terhességüket, és hogy a gyermeket rá tudják bízni olyanokra, akik garantálni tudják a gyermek növekedését.

Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke hangsúlyozta: „Az élet iránti lelkesedését elvesztő nyugati társadalommal szemben ez a döntés erőteljes felhívás arra, hogy közösen gondolkodjunk el az emberi élet nemzésének súlyos és sürgető kérdéséről és az azt lehetővé tevő feltételekről. Az élet választásával az emberiség jövőjéért való felelősségünk forog kockán”.

Forrás: Vatican News

Olvasás folytatása

Aktuális

Történelmi jelentőségű döntés az Egyesült Államokban

Közzétéve

Szerző:

Fotó: AP

“Felülbíráljuk a korábbi döntéseket, és visszaadjuk ezt a jogot a népnek és a nép választott képviselőinek” – olvasható a pénteki döntésben.

Június 24-én, pénteken az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága történelmi értékű döntést hozott, amellyel 6:3 arányú szavazással hatályon kívül helyezték a 49 évvel ezelőtti Roe vs. Wade ügyben hozott, illetve a később, 1992-ben azt megerősítő Planned Parenthood vs. Casey-ügyben hozott döntést. Az abortusz lehetőségét lényegében nem korlátozó, de az arra vonatkozó jogszabályalkotást tagállami szintre helyező döntés lehetőségéről májusi cikkünkben már tájékoztattuk olvasóinkat. A többségi bírói vélemény alig tért el attól a tervezettől, amely május elején kiszivárgott a sajtóhoz.

A pénteki döntés véget vet a csaknem fél évszázados, alkotmányos jogot biztosító terhességmegszakítási gyakorlatnak, és lényegében szembemegy az abortuszt egyre inkább liberalizáló nemzetközi trendekkel.

A döntéssel elégedetlen 3 bíró különvéleményében így fogalmazott: “A Roe és Casey ügyekben hozott ítéletek felülbírálatával a Bíróság elárulja saját irányadó elveit. Ez nagyon sajnálatos – a Bíróságra nézve is, de még sokkal inkább az amerikai nők millióira nézve, akik ma egy alapvetően fontos alkotmányos védelmet veszítettek el. Tehát nem értünk egyet.”

Fontos tudni, hogy a pénteki döntés nem tiltja az abortuszt, és nem is kriminalizálja, tehát nem tekinti bűnnek. Hasonlóképpen nem ismeri el azt sem, hogy a meg nem született gyermeknek alkotmányos joga lenne az élethez.

Azzal azonban, hogy az abortusz engedélyezésének feltételeit, adott esetben a betiltását szövetségi szintről más szintre, azaz az egyes tagállamok demokratikusan megválasztott testületei és képviselői kezébe helyezi, megszünteti azokat a központi, alkotmányos akadályokat, amelyek erősen korlátozták vagy éppenséggel teljességgel tiltották az egyes tagállamok jogát a magzati élet védelmére. Nem jelenti tehát az abortusz végét. Egy példa: a döntés értelmében megmaradhat Mississippi terhességi korhatárról szóló törvénye, amely az abortuszt a terhesség 15. hete után tiltja, azaz ebben az államban a tiltás már jóval korábban életbe lép, mint az a 23-28 hetes határ, amelyet az említett két fontos törvényi precedens írt elő. Ezentúl tehát minden tagállam szabadon maga döntheti el, engedélyezi-e az abortuszt vagy sem. Sok tagállam feltehetően nem fog változtatni a korábbi előírásokon. Egyes, leggyakrabban demokrata vezetésű tagállamok már elkezdték a felkészülést a más tagállamokból hozzájuk tóduló nők fogadására a klinikáikon.

A katolikus Joe Biden elnök péntek délutáni közleményében tragikus hibának nevezte a fejleményt. “Szomorú nap ez az ország számára, de nem jelenti azt, hogy a harcnak vége lenne” – mondta Biden.

A pénteki döntés vízválasztó pillanatot jelent a katolikus egyház és az Egyesült Államok szélesebb körű életpárti mozgalma számára. A vélemény közzététele után Jose H. Gomez Los Angeles-i érsek és William E. Lori baltimore-i érsek Istennek hálát adó, közös nyilatkozatot adott ki. Gomez az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia (USCCB) elnöke, Lori pedig az USCCB Életvédő Bizottságának elnöke.

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű