Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Szent Ágoston újévi üzenete

Közzétéve

Szent Ágoston Philippe de Champaigne festménye alapján (1650) - Fotó: Catholic Herald

Találtunk egy idézetet Szent Ágostontól. Úgy gondoljuk ez mindannyiunk számára felér egy újévi üzenettel vagy inkább tanítással? Íme:

„Légy mindig elégedetlen azzal, ami vagy, ha oda akarsz jutni, ahol még nem vagy. Mert ahol magadnak tetszel, ott maradsz. Ha meg azt mondod: »ez elég!«, máris elvesztél. Mindig adj a meglévőhöz, mindig járj, mindig haladj; ne maradj az úton állva, ne fordulj vissza, ne térj le. Lemarad, aki nem halad; visszafelé megy, aki oda vetődik vissza, aminél már továbbjutott; letér, aki a hitet elhagyja. Jobban jár az úton a sánta, mint az úton kívül a rohanó.”

Szent Ágoston

Boldog Új Évet!

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Keresztény médiaszakember, a Katolikus.ma alapító-főszerkesztője. Meggyőződése, hogy az evangéliumnak helye van a multimediális térben (is), mert a megélt istenkapcsolatot, szeretetet, örömöt terjeszteni kell az emberek között. Lásd még a Mt 5,13-at.

1 Hozzászólás

1 Hozzászólás

  1. GHERGHELUCA ILDIKO

    2019-01-01 at 17:38

    Légy ISTEN JÓSÁGÁNAK TOVÁBBI ÉLŐ KIFEJEZŐJE—igy érdemes élni!

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Aktuális

“A magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult” – KÉSZ-közlemény

Közzétéve

Szerző:

Közleményben reagált a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a közéletben érzékelhető, közbeszédet érintő vulgarizálódásra. A közleményt teljes egészében közreadjuk tekintettel arra, hogy a Katolikus.ma szerkesztősége egyetért az abban megfogalmazottakkal.

 

KÉSZ-közlemény a közbeszéd tisztasága védelmében

„Figyeljetek ide és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Máté 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetősége és tagsága aggodalommal tapasztalja azt a folyamatot, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult.

A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy már a nyilvánosan megszólalók körében is elterjedt mások vulgáris és obszcén kifejezésekkel történő gyalázása. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felnövekvő nemzedékek és gyermekek számára ez legyen a követendő példa. A közönséges stílus elsősorban az azt használót jellemzi és szennyezi be, de az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja. Az ilyen szóbeli gyűlölködés szélsőséges, emberhez nem méltó viselkedéshez teremt alapot, és így könnyen igaza lehet a közmondásnak: „aki szelet vet, az vihart arat”.

Felhívjuk minden megnyilatkozó figyelmét, hogy saját maga, gyermeke és családja, valamint a magyar nemzet érdekében tartózkodjon a másik ember személyét, hitét gyalázó vagy becsmérlő véleményformálástól és beszédtől!

Budapest, 2019. január 14.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöksége

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Mélyzuhanásban a katolikusok aránya Európában

Közzétéve

Szerző:

Illusztráció - Megemlékezés a belga terrorcselekmény áldozataira (2016, Belgium) Fotó: AFP Photo / Patrik Stollarz / Getty Images

– De a népességet vizsgáló szervezet határozott trendeket érzékel a kontinensen.

A Pew Center harmincnégy európai ország lakosságát vizsgálta, mely alapján vallás szempontjából eltérő különbségeket észlelt keletről nyugatra és északról délre haladva.

Dél- és Kelet-Európa országai általában katolikusabbak, és minél jobban haladunk keletre, annál konzervatívabbak.

Egy dolog azonban egyértelműen kiemelkedik. Annak ellenére, hogy Európa a Római Katolikus Egyház otthona, Európa ma sokkal kevésbé katolikus, mint egykor volt.

Példának okáért 1910-ben a kontinens a világ katolikusainak 65%-át tette ki. Egy évszázaddal később már csak a 24%-át adja.

Hova lettek tehát a katolikusok? A Pew Center rámutat, hogy Latin-Amerika ma több katolikusnak ad otthont (a világ katolikusainak 39%-át), mint Európa vagy az összes többi régió. A Szaharától délre fekvő Afrikában az arány 16%, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 12%.

A legtöbb katolikus lakossággal rendelkező európai országok többnyire Dél-és Közép-Európában találhatóak. „Például a felnőttek legalább háromnegyede Lengyelországban (87%), Olaszországban (78%) és Portugáliában (77%) katolikusnak vallotta magát, ahogyan a többség Spanyolországban (60%) és Magyarországon (56%) is.” –mutat rá a felmérést végző szervezet FactTank nevezetű blogján. „De vannak kivételek ebből a mintából: Írország 72%-a, míg Litvánia 75%-a katolikus. A kontinens további területein szétszóródva találunk jelentős katolikus közösségeket, ide értve az Egyesült Királyságot és Hollandiát a maga 19%-val, míg Ukrajnát a csupán 10%-al.”

Ateista és keresztény egy asztalná – Fotó: pravmir.com

A Pew rámutat, hogy nem csak a közép-európai országok katolikusabbak, hanem a közép- és kelet-európai országokban élők is szignifikánsan sokkal vallásosabbak, mint Nyugat-Európában:

Közép- és Kelet-Európa katolikusai nagyobb valószínűséggel vallják, hogy havonta látogatják a templomot (az átlag 44% vs. 13%), és hisznek Istenben (91% vs 80%). Az ukrajnai katolikusok többsége (56%) [akik görög katolikusok] mondták, hogy naponta legalább egyszer imádkoznak, míg ebben az időben Franciaországban nagyjából 1 a 10-ből az arány (azaz 9%). Ez a keleti-nyugati szakadék a katolikusok között nagyobb regionális dinamikát tükröz: összességében az egész kontinensen a közép- és kelet-európai országokban élő emberek, függetlenül a felekezeti hovatartozásuktól, inkább vallásosabbak, mint a Nyugat-Európában élő társaik.

Budapest Pride felvonulás – Fotó: hvg

Ráadásul a közép- és kelet-európai katolikusok társadalmilag inkább konzervatívabbak, mint a nyugati barátaik. „Minden olyan nyugat-európai országban, ahol elegendő a katolikusok számaránya az elemzéshez, a katolikusok többsége támogatja a legális melegházasságot,  beleértve a kimagasló országokat, mint Hollandia (92%) és Belgium (83%). Ezzel szemben a közép- és kelet-európai katolikusok többsége ellenzi a meleg házasságot, köztük a tízből kilenc Ukrajna és Bosznia-szerte. A közép- és kelet-európai katolikusok nagyobb valószínűséggel támogatják a törvényes abortuszt, mint az azonos neműek házasságát, de a törvényes abortusz támogatása még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat-európai katolikusoknál (az átlag 47% vs. 71%).

Végül a Pew Center rámutat, hogy a nyugat-európai katolikusok inkább elfogadják a muszlimokat, mint társaik más európai országokban. „A legtöbb nyugat-európai országban a katolikusok legalább fele állítja, hogy hajlandó lenne elfogadni egy muszlim hívőt családtagként” – mondja a felmérést végző szervezet. „Ezzel ellentétben a közép- és kelet-európai katolikusok kevésbé mondják el ezt magukról, Magyarországon 21%, Lettországban pedig csak 15% százalék fogadna el muzulmán családtagot. Tehát még egyszer, a muszlimok iránti katolikus attitűdök regionális különbségei ismét tükrözik Európában a kelet és a nyugat közötti szakadékot.”

Forrás: Aleteia

Ezt a cikket önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha te is fordítanál a Katolikus.mának, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Szent Család ünnepére: A házasság az élet forrása és a szeretet bölcsője

Közzétéve

Szent József, Szűz Mária és a Kisjézus - Fotó: keenforgod.com

Evangélium Szent Lukács könyvéből – Lk 2, 41-52.

41Szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. 42Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. 43Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei tudták volna. 44Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerősök között. 45Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. 46Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket. 47Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. 48Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk.” 49Ezt felelte: „De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” 50Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat. 51Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. 52Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt.

Szent Család ünnepén figyeljünk az evangéliumi szakaszra, majd nézzük meg együtt elmélkedésünk során, mi lehet ennek az aktualitása?

Jézus engedelmesen ment szüleivel Názáretbe. A szíve a templomhoz, Jeruzsálemhez húzta. Ahol Atyjának dolgaiban merülhetett el. Utána mégis ment haza Názáretbe. Még nem jött el az ideje annak, hogy búcsút vegyen szülői háztól. Még folytatnia kellett a felkészülés idejét. Engedelmes volt szüleinek. És gyarapodott korban, bölcsességben, testének állapotában, az Isten és emberek előtt való kedvességben.

Mit jelenthet Szent Család ünnepén ez az evangéliumi jelenet a mi életünkben? Kiemelek néhány szempontot.

  1. Jézus, Mária és József, a názáreti Szent Család.
    Isten szemében a családi élet valóban szent valóság. Milyen megindító, hogy Isten elküldi az Ő Fiát és rábízza József és Mária szeretetére. Ez rávilágít Isten ember iránti bizalmára. Isten bízik bennünk. Bízik a házasságban, a házasságban élő férjekben és feleségekben, szülőkben. Isten Józsefre, Máriára bízza az Isten Fia nevelését. Ilyen az Isten. Ma is, velünk is. A házasságban élőket áldja meg. Rájuk bízza az életet, ahonnan fakad és felnevelkedik az új élet. El tudom hinni, hogy Isten ma is, most is legszentebb emberi kapcsolatnak tartja a férfi és nő házasságát? Elhiszem, hogy Isten ajándéka a házastársi szeretet? Mit teszek a házasságért, házasságomért? A házasság a családi élet alapja, tartó pillére. Mennyi időt, energiát, pénzt szánok arra, hogy házasságom egyensúlyban maradjon, kapcsolatunk elmélyüljön és ne elakadjon?
  2. Templom és a templomba menetel.
    Lehet, hogy eszemmel tudom, hogy a templom Isten háza, az atyai hajlék, ahol Atyánk hangja hallatszik és az ő szavát érthetjük meg. Minden istentisztelet, szentmise előképe a mennyei Jeruzsálemnek és az Istennel való örök együttlétnek. Milyen az én templomom? Hogy érzem magam ott? Szeretek oda járni? Mi ott a legvonzóbb? Miért járok főleg templomba? Mit élek meg ott?
  3. A gyermek Jézus és a mi gyermekeink.
    Jézus alig 12 éves, mekkora tudatosság van benne: Atyám dolgaiban kell lennem… A hit dolgainak a megértése, Isten szeretetével való találkozás nincs életkorhoz kötve. Egy gyermek lelkében sokszor ott van a teljes világosság. Ami a nagyok elől el van rejtve, az a kisgyermekek számára lehet világos kijelentés. A mi dolgunk az, hogy a gyermek megvilágosodását elősegítsük. Hogy vagyok jelen gyermekeim életében? Mit teszek azért, hogy találkozzon a Mennyei Atyával, Istennel? Beszélek Istennek gyermekeimről és gyermekeimnek Istenről? Örömmel tudom ezt tenni? Segítem, bátorítom (erőltetés nélkül persze) a személyes hitéletének kibontakozásában? Sokszor megérint, ahogy a szülők hozzák a katekézisre (hittanra) gyermekeiket, ott vannak közelükben óra végéig, megvárják, elkísérik, odaadóan szeretik, nevelik a hitre.
  4. Otthagyni Jézust a templomban vagy magunkkal vinni Őt a templomból.
    Elmélkedjünk erről: mit is jelent ez? Magunkkal vinni Őt a hétköznapokban. Néha ilyenek vagyunk: figyelünk Jézusra, közel is engedjük Őt szívünkhöz, aztán ott hagyjuk a templomban. Egy kis kereszténység jöhet. De csak módjával. Valójában amikor ilyen keresztény képmutatással élünk, akkor nem teszünk mást, mint kiűzzük Jézust a szívünkből. Úgy teszünk, mintha a miénk lenne, de elűztük őt. Keresztények vagyunk, büszkén vállaljuk kereszténységünket, de pogányok módjára élünk. Kérjük a Szentlelket, hogy „tárja szélesre szívünk ajtaját, hogy Jézus beléphessen rajta, és ne csak halljuk őt, hanem hallgassuk is meg üdvözítő üzenetét.  Adjunk hálát mindazért a sok jóért, amit mindegyikünkért tett. Őrizkedjünk attól, hogy puszta szokásként éljük meg a kereszténységet, formálisan. „Igen, elmegyek misére, de te maradj a templomban, én meg hazamegyek”. És Jézus így nem jön velünk haza: a családba, az iskolába, életünk más tereibe…Így hát Jézus a templomban marad, vagy a feszületen vagy a szentképen. Használjuk fel a mai ünnepet, Szent Család Ünnepét a lelkiismeret-vizsgálatra. Vajon a mi családunk örömmel hívja, várja Jézust? Az Igében, a szentáldozás kegyelmében magunkkal visszük Őt – az élet különböző területein? Mennyire vesszük komolyan az asztali áldás imáját: Jöjj el, Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk?

Szent Család
– Fotó: invictuschristus.com

Szemléljük Jézust, Máriát és Józsefet. Ma őket, a Szent Családot ünnepli az Egyház. És a ma élő házaspárokért, családokért adunk hálát és imádkozunk. A Szent Család ünnepe karácsonyhoz kötődik. Jézus megtestesülése a családot isteni méltóságra emeli. A család Istentől akart, teremtő és szeretetre épülő közösség. Olyan közösség, ahol a szövetség Isten és ember között kézzelfoghatóan megjelenik. A családban Isten szeretete valósul meg, így az emberi szeretet is isteni dimenziót kap.

A család alapja a házasság. A házasság egy férfi és egy nő közötti tartós életszövetség, mely nyitott az életre. A házasság az élet forrása és a szeretet bölcsője. A házasság adja az életet, növeli fel az életet, a család ölén tanulja meg az ember, mit jelent az elfogadás, a kibontakozás, a növekedés, az igazságosság, a becsületesség, a tisztesség. Ezen értékek nélkül sérül a személy identitása, lelki egészsége.

Szent Család ünnepén ezért érdemes a templomokban megújítani a házassági ígéreteket. Imádkozunk, hogy a házaspárok, szülők és gyermekek őszinte szívvel keressék és támogassák egymást. Imádkozunk a családok jólétéért, a kis- és nagy családokért, azokért, akik nap mint nap tapasztalják, mit jelent az együttlét, az összhang, öröm és önajándékozás, figyelmesség, az otthon, a család melege. De azokért is, akiknél teret nyert a hallgatás, az eltávolodás, az önzés, veszekedés, hűtlenség. Szeretettel gondolunk rájuk és imádkozunk, hogy szívük vágya szerint csakhamar talpra álljanak és tovább lépjenek. Imádkozunk az elváltakért, az özvegyekért, a meg nem házasodottakért és meg nem házasodókért, hogy az Egyház közösségében mindenki otthonra leljen. Hogy együtt keressük Isten akaratát, együtt lássuk meg az üdvösséget, az élet teljességét Istenben.

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű