Lépj kapcsolatba velünk

Szentek

Szent Júdás apostol – Júdás árnyékában, avagy az elfeledett apostol

Közzétéve

Tegyünk különbséget az Evangéliumban szereplő két Júdás között, és adjuk vissza méltó helyét Júdás apostolnak, akit az Egyház június 19-én ünnepel, és aki a súlyos helyzetekben segítséget nyújtó leghatalmasabb szentek egyike.

Jézus 12 apostolt választott ki, hogy legközelebbi tanítványai legyenek. Ketten közülük ugyanazt a nevet viselték: Iskarióti Júdás, aki harminc ezüstpénzért elárulta Jézust, és Júdás, más néven Tádé[1], akit Jézus közeli rokonaként is azonosítanak, és aki Júdeában, Szamáriában, Galileában, Szíriában, Mezopotámiában és Örményországban hirdette az Evangéliumot. Míg az első Júdásról Jézus azt mondja: „Jobb lett volna neki, ha meg sem születik” (Mt 26, 24) és az evangéliumok sok dolgot árulnak el róla, törekvéseiről és cselekedeteiről, a másikról Jézus nem szól semmit, és az evangélisták is csupán jelzik jelenlétét az apostolok körében. Egyetlen olyan hely van, ahol Szent János tudtunkra hozza, milyen kérdést tett fel Júdás az Utolsó Vacsorán: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, nem a világnak?” (Jn 14, 22), amire aztán Jézus közvetett választ ad: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat”.

Félreérthető névazonosság

Ez a névazonosság a két Júdás között tehát bizonyos félreértésekhez vezethet. A megkülönböztetés érdekében a második Júdás nevét az evangéliumokban egy második elnevezés, ragadványnév is követi: „Tádé”. Ez a szó az arámi nyelvben (Jézus nyelvében) használatos Taddajja melléknévből származik, és azt jelenti, hogy „bátor”, „dicséretre méltó”, „gazdag szívű”. A szándék láthatóan az volt, hogy kidomborítsa evangéliumi jellemét és mindazon tulajdonságokat, amelyek egy jó evangelizátort jellemeznek.

Az előbb elmondottakon kívül a Júdás apostolra vonatkozó információk meglehetősen ritkák, leszámítva azt, hogy hagyományosan őt tekintik az Újszövetség utolsó előtti, a Jelenések Könyve előtt található nagyon rövid szövegének, a Júdás Levele szerzőjének. Aszerint, ahogyan ő maga bemutatkozik, Júdás Tádé valóban az ifjabb Jakab apostol testvére, akit szintén meg kell különböztetni a másik Jakab apostoltól (Idősebb Jakab apostol vagy Iacobus Maior), Szent János evangélista testvérétől. Még ha a különböző hagyományokban a rokonság fokát vitatják is, eléggé elfogadott, hogy Júdás Alfeus-Kleofásnak[2], Szent József fivérének volt a fia, édesanyja pedig Kleofás Mária, Jézus megfeszítésekor a Kereszt lábánál álló három Mária egyike volt (Jn 19, 25-27). Következésképpen Júdás Jézus nem vérszerinti unokatestvére.

Júdás egyetlen levele

Júdás levele valószínűleg az Újszövetség legkevésbé ismert és legritkábban olvasott szövege. És ha Iskarióti Júdásnak tulajdonítjuk, annak, aki elárulta Mesterét, akkor valóban zavarba ejtő. De a benne található szavak olyan erősek, oly hatalmasok, hogy semmi okunk erre az összekeverésre, még akkor sem, ha Júdás sehol nem nevezi magát benne apostolnak, viszont úgy mutatkozik be, mint „Júdás, Jézus Krisztusnak a szolgája, Jakabnak meg a testvére”. Ahogyan Órigenész, a bibliaértelmezés atyja mondja erről a szövegről: „Kevés benne a szó, de annál gazdagabb az isteni kegyelem erőteljes kifejezésében”.

XVI. Benedek pápa 2006-ban az egyik katekézisében felidézte Júdás személyiségét, és követendő példaként állította a hívek és zarándokok elé. „Erős szavaival” – mondta a pápa – Júdás óva inti a keresztényeket mindazoktól, akik „Isten irgalmát ürügyként felhasználva mentegetik saját züllésüket és bűneiket, és elfogadhatatlan tanításaikkal tévútra vezetik testvéreiket”. Júdás tétovázás nélkül úgy minősíti az ilyen embereket, mint akik „széltől űzött, esőtlen felhők; kétszeresen kiszáradt, gyökerestül kitépett, késő őszi, gyümölcstelen fák; saját gyalázatukat tajtékzó, vad tengeri hullámok; bolygó csillagok, amelyekre az örök sötétség homálya vár”. Hogyan is lehetne ezt félreérteni? Jól látjuk, hogy ezeknek a soroknak a szerzője „teljességében éli meg a hitét, amelynek része az erkölcsi integritás, az öröm, a bizakodás és végül a dicséret is” – hangsúlyozta az emeritus pápa.

Júdás, a hatalmas közbenjáró

Júdás Tádé fáradhatatlanul a keresztény hit szépségében élt. Ő, aki eredetileg földműves volt, egészen Perzsiáig is eljutott az Evangélium hirdetése közben, mielőtt mártírhalált halt volna Maku városában (amely annak idején az Örmény Királyságban feküdt, ma Irán északi részén található). Az örmény hagyomány Bertalan apostollal közösen az Örmény Egyház alapítójaként tiszteli (43-tól kezdődően). Más hagyományok Szíriába vagy Mezopotámiába teszik vértanúságának helyszínét. Mindegyik hangsúlyozza azonban, hogy annyira jóságos ember volt, hogy a „reménytelen és veszett ügyek védőszentjeként” tisztelik, aki még akkor is remél, amikor a reményen és a hiten kívül már tényleg nem marad semmi. Júdás tehát nagyon erős szent. Közbenjárásai figyelemre méltóak, szinte csodásak. Éppen ezért több imádság is kéri közbenjárását.

Nagyon fájdalmas helyzetben:

Ó Júdás, Te, aki Jézus mellett voltál, amikor feláldozta önmagát,
Aki örökre elnyerted szeretetét és bizalmát,
Aki elvitted az ő üzenetét minden veszélyes helyszínre,
Add át neki alázatos kérésemet, hogy megkönnyebbüljek szerencsétlenségemtől,
Neked hatalmad van arra, hogy a mi Urunk meghallgasson téged még az olyan reménytelen helyzetekben is, mint az enyém. Amen.

A remény újraélesztésére szívünkben:

Szent Júdás, Te segítesz, hogy szívünkben újraéledjen a remény,
Érdemeid és példamutató életed nyomán áldás és isteni kegyelem száll reánk.
Járj közben értünk, légy a szószólónk.
Vezess minket Jézushoz és Máriához.
Veled együtt, ó boldogságos apostol, hálát adunk Istennek, és teljes szívünkből dicsőítjük őt számtalan jótéteményéért, amelyet szüntelenül reánk áraszt. Amen.

Hogy növekedjünk a hitben:

Szent Júdás, hűséges közbenjárónk Jézusnál, fogadd be különleges szándékainkat, és vidd azokat a minden jó Forrásához, a mindenható Úr elé.
Járd ki számunkra, hogy növekedjék a hitünk az ő szeretetében, és minden nap egyre bensőségesebb kapcsolatba kerülhessünk mennybéli Atyánkkal. Amen.

Júdás hívei 

Nagyon sok szent volt Júdás Tádé odaadó követője, híve. Mondják, hogy Clairvaux-i Szent Bernát mindig a szent apostol egyik ereklyéjével utazott, és hogy Júdás személyére Szent Gertrúdnak köszönhetően vetült több fény. Júdás volt az, akit Jézus hatalmas közbenjáróként jelölt meg Svéd Szent Brigittának, amikor annak nagy szükségében látomása volt, és azt mondta neki, Júdáshoz folyamodjon nagy buzgósággal.

Szent Júdás ünnepe október 28-án van, a Kánából származó Szent Simon apostollal együtt, akivel közösen tevékenykedett a hitetlenek megtéréséért. Simonnak is van ragadványneve – a Kánai – hogy megkülönböztesse őt Simon Pétertől, a legfőbb apostoltól, ha esetleg valaki keverné a kettőt.

Forrás: Aleteia

Fordította: Solymosi Judit


[1] Őt Lukács Evangéliuma Judas Jacobi, Márk Evangéliuma pedig Júdás Taddé néven említi. Az ifjabb Jakab apostol testvére. Vö.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Júdás_apostol

[2] Vö. https://archiv.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000142.HTM és https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-a-bibliaban-F8DCE/k-F8FED/kleofas-F9004/

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű