Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Tolentinó története – A magyar támogatásból újjáépített templom

Közzétéve

Fotó: Bartos Gyula (Emberi Erőforrások Minisztériuma)

„Legyetek egymásnak szolgálatára” (1Pt 4,10) – A tolentinói történet

A 2016-os földrengés súlyosan megrongálta a közép-olaszországi Tolentinóban álló Szent Szív és Szent Benedek-templomot. A templom felújítása Magyarország Kormányának köszönhetően történt, de hogy hogyan, arról a következő néhány sorban illetve a hétvégén bemutatott, mellékelt dokumentumfilm megtekintéséből derül ki.

Andrea Carradori, a Jézus Szent Szíve Testvérület perjele levélben fordult Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz azt követően, hogy a 2016. október 30-i földrengésben súlyosan megrongálódott a Szent Szív és Nursiai Szent Benedek-templom. A perjel a miniszterelnök személyes segítségét kérte az újjáépítéshez, a magyar kormány pedig 150 millió forint, azaz 480 ezer euróval támogatta a munkálatokat.

Fotó: Bartos Gyula (Emberi Erőforrások Minisztériuma)

A helyreállított templomot tavaly december elején avatták fel, ennek a felszentelési ceremóniának és misének volt részese a közmédia stábja. A filmben megszólalnak a helyi lakosok, ott élő magyarok és Giuseppe Pezzanesi polgármester is – mondta el Siklósi Beatrix, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének vezetője az MTI-nek.

Kiemelte: a nyilatkozatokból kiderült, hogy a tolentinóiak nagyon hálásak a magyar emberek segítségéért, s mindez egy új baráti kapcsolat kezdetét jelenti. Mint mondták, a migránshullám furcsa hozzáállást eredményez Olaszországban a katolikus épületek felújításait tekintve, ezért fordultak a tolentinóiaik a kereszténységet védő magyar miniszterelnökhöz támogatásért.

A politikusoknak, a kormányoknak nem az a dolga, hogy a kereszténységet védjék. Ez az egyházak dolga, a hivő közösségeké. A mi dolgunk, hogy ezt az életformát védjük és ez egy fontos különbség. Ez egy alázatos mondat akar lenni, hogy mi nem gondoljuk, hogy mi vagyunk a defensor fidei, a hitnek a harcosai. Egyénileg legyen mindenki az! Egy kormánynak az a dolga, hogy azt az életformát, ami erőssé tesz bennünket, amiben jól érezzük magunkat azt védjük meg. Az evangelizálás az egyházak dolga, egyrészt ezt meg kell különböztetnünk, másrészt pedig azt hiszem, hogy a kereszténység lényegéhez tartozik, hogy ha nincs személyes hitvallás a dologban, akkor hiába beszélünk arról, hogy így kultúra, úgy kultúra, így történelem, meg úgy történelem, ott kell lennie a személyes döntésnek. Erre Magyarországon van egy jó példa, az első királyunknak a története: ha ő személyesen nem dönt a saját élete számára a kereszténység mellett, akkor nem lett volna olyan hatásos, hogy még ezer év után is abból élünk, amit Szent István elültetett. Ez azért lehetett, mert a zsenialitás, a nagyság mellett ott volt a személyes döntés, hogy ezt én is akarom. – fogalmaz Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere.

A templom kapuit 2017 decemberében Nazzareno Marconi püspök nyitotta meg, az ünnepségen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet, Varga Lajos váci segédpüspök, valamint Andrea Carradori, a Szent Szív Társaság perjele és a Vatikán képviselői.

A templomba tábla került a magyar és az olasz zászlóval, amely emlékeztet arra, hogy a magyar kormány finanszírozta a helyreállítást.

A film a Médiaklikk.hu oldalon tekinthető meg, ide kattintva.

(Az MTI nyomán.)

 

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Aktuális

“A magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult” – KÉSZ-közlemény

Közzétéve

Szerző:

Közleményben reagált a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a közéletben érzékelhető, közbeszédet érintő vulgarizálódásra. A közleményt teljes egészében közreadjuk tekintettel arra, hogy a Katolikus.ma szerkesztősége egyetért az abban megfogalmazottakkal.

 

KÉSZ-közlemény a közbeszéd tisztasága védelmében

„Figyeljetek ide és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Máté 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetősége és tagsága aggodalommal tapasztalja azt a folyamatot, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult.

A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy már a nyilvánosan megszólalók körében is elterjedt mások vulgáris és obszcén kifejezésekkel történő gyalázása. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felnövekvő nemzedékek és gyermekek számára ez legyen a követendő példa. A közönséges stílus elsősorban az azt használót jellemzi és szennyezi be, de az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja. Az ilyen szóbeli gyűlölködés szélsőséges, emberhez nem méltó viselkedéshez teremt alapot, és így könnyen igaza lehet a közmondásnak: „aki szelet vet, az vihart arat”.

Felhívjuk minden megnyilatkozó figyelmét, hogy saját maga, gyermeke és családja, valamint a magyar nemzet érdekében tartózkodjon a másik ember személyét, hitét gyalázó vagy becsmérlő véleményformálástól és beszédtől!

Budapest, 2019. január 14.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöksége

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Mélyzuhanásban a katolikusok aránya Európában

Közzétéve

Szerző:

Illusztráció - Megemlékezés a belga terrorcselekmény áldozataira (2016, Belgium) Fotó: AFP Photo / Patrik Stollarz / Getty Images

– De a népességet vizsgáló szervezet határozott trendeket érzékel a kontinensen.

A Pew Center harmincnégy európai ország lakosságát vizsgálta, mely alapján vallás szempontjából eltérő különbségeket észlelt keletről nyugatra és északról délre haladva.

Dél- és Kelet-Európa országai általában katolikusabbak, és minél jobban haladunk keletre, annál konzervatívabbak.

Egy dolog azonban egyértelműen kiemelkedik. Annak ellenére, hogy Európa a Római Katolikus Egyház otthona, Európa ma sokkal kevésbé katolikus, mint egykor volt.

Példának okáért 1910-ben a kontinens a világ katolikusainak 65%-át tette ki. Egy évszázaddal később már csak a 24%-át adja.

Hova lettek tehát a katolikusok? A Pew Center rámutat, hogy Latin-Amerika ma több katolikusnak ad otthont (a világ katolikusainak 39%-át), mint Európa vagy az összes többi régió. A Szaharától délre fekvő Afrikában az arány 16%, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 12%.

A legtöbb katolikus lakossággal rendelkező európai országok többnyire Dél-és Közép-Európában találhatóak. „Például a felnőttek legalább háromnegyede Lengyelországban (87%), Olaszországban (78%) és Portugáliában (77%) katolikusnak vallotta magát, ahogyan a többség Spanyolországban (60%) és Magyarországon (56%) is.” –mutat rá a felmérést végző szervezet FactTank nevezetű blogján. „De vannak kivételek ebből a mintából: Írország 72%-a, míg Litvánia 75%-a katolikus. A kontinens további területein szétszóródva találunk jelentős katolikus közösségeket, ide értve az Egyesült Királyságot és Hollandiát a maga 19%-val, míg Ukrajnát a csupán 10%-al.”

Ateista és keresztény egy asztalná – Fotó: pravmir.com

A Pew rámutat, hogy nem csak a közép-európai országok katolikusabbak, hanem a közép- és kelet-európai országokban élők is szignifikánsan sokkal vallásosabbak, mint Nyugat-Európában:

Közép- és Kelet-Európa katolikusai nagyobb valószínűséggel vallják, hogy havonta látogatják a templomot (az átlag 44% vs. 13%), és hisznek Istenben (91% vs 80%). Az ukrajnai katolikusok többsége (56%) [akik görög katolikusok] mondták, hogy naponta legalább egyszer imádkoznak, míg ebben az időben Franciaországban nagyjából 1 a 10-ből az arány (azaz 9%). Ez a keleti-nyugati szakadék a katolikusok között nagyobb regionális dinamikát tükröz: összességében az egész kontinensen a közép- és kelet-európai országokban élő emberek, függetlenül a felekezeti hovatartozásuktól, inkább vallásosabbak, mint a Nyugat-Európában élő társaik.

Budapest Pride felvonulás – Fotó: hvg

Ráadásul a közép- és kelet-európai katolikusok társadalmilag inkább konzervatívabbak, mint a nyugati barátaik. „Minden olyan nyugat-európai országban, ahol elegendő a katolikusok számaránya az elemzéshez, a katolikusok többsége támogatja a legális melegházasságot,  beleértve a kimagasló országokat, mint Hollandia (92%) és Belgium (83%). Ezzel szemben a közép- és kelet-európai katolikusok többsége ellenzi a meleg házasságot, köztük a tízből kilenc Ukrajna és Bosznia-szerte. A közép- és kelet-európai katolikusok nagyobb valószínűséggel támogatják a törvényes abortuszt, mint az azonos neműek házasságát, de a törvényes abortusz támogatása még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat-európai katolikusoknál (az átlag 47% vs. 71%).

Végül a Pew Center rámutat, hogy a nyugat-európai katolikusok inkább elfogadják a muszlimokat, mint társaik más európai országokban. „A legtöbb nyugat-európai országban a katolikusok legalább fele állítja, hogy hajlandó lenne elfogadni egy muszlim hívőt családtagként” – mondja a felmérést végző szervezet. „Ezzel ellentétben a közép- és kelet-európai katolikusok kevésbé mondják el ezt magukról, Magyarországon 21%, Lettországban pedig csak 15% százalék fogadna el muzulmán családtagot. Tehát még egyszer, a muszlimok iránti katolikus attitűdök regionális különbségei ismét tükrözik Európában a kelet és a nyugat közötti szakadékot.”

Forrás: Aleteia

Ezt a cikket önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha te is fordítanál a Katolikus.mának, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Szent Ágoston újévi üzenete

Közzétéve

Szent Ágoston Philippe de Champaigne festménye alapján (1650) - Fotó: Catholic Herald

Találtunk egy idézetet Szent Ágostontól. Úgy gondoljuk ez mindannyiunk számára felér egy újévi üzenettel vagy inkább tanítással? Íme:

„Légy mindig elégedetlen azzal, ami vagy, ha oda akarsz jutni, ahol még nem vagy. Mert ahol magadnak tetszel, ott maradsz. Ha meg azt mondod: »ez elég!«, máris elvesztél. Mindig adj a meglévőhöz, mindig járj, mindig haladj; ne maradj az úton állva, ne fordulj vissza, ne térj le. Lemarad, aki nem halad; visszafelé megy, aki oda vetődik vissza, aminél már továbbjutott; letér, aki a hitet elhagyja. Jobban jár az úton a sánta, mint az úton kívül a rohanó.”

Szent Ágoston

Boldog Új Évet!

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű