fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Tömeges reakciót váltott ki Ferenc pápa új motu propriója

Közzétéve

Fotó: AFP

Azzal, hogy július 16-án a Traditionis Custodes kezdetű motu proprio közzétételével a régi rítusú mise használatának korlátozásáról döntött, Ferenc pápa kitette magát a katolikus egyház különböző áramlataitól érkező tömeges reakcióknak. Mostantól kezdve az egyházmegyés püspök “kizárólagos hatáskörébe” tartozik, hogy engedélyezze vagy ne engedélyezze egyházmegyéjében a római rítus rendkívüli formájában történő misézést. Ezt megelőzően, 2007-ben viszont XVI. Benedek a Summorum Pontificum kezdetű motu proprióban azt engedélyezte minden papnak, hogy a hívek spontán kérésére a tridenti misét celebrálhassa.

A Traditionis Custodes kiadása heves reakciókat váltott ki, és ezek nem korlátozódnak a tradicionalista körökre. Vannak, akik elfogadják az új előírásokat, vannak, akik érvelnek ellene, vannak, akik szembeszállnak, vannak fiatal hívők, akik hitüket bizonygatva kérlelik a pápát a visszavonásra, sőt, még álhírek is megjelentek a meglehetősen nagy vihart kiváltó közreadás kapcsán.

A francia püspökök

megpróbálják eloltani a tüzet. A Traditionis Custodes megjelenésekor a papok és a hívek nagy számban fejezték ki meglepetésüket és értetlenségüket. Ezzel szembesülve a francia püspöki konferencia igyekezett az egység és a megbékélés eszméjét és gyakorlatát követni.. Július 17-én megnyugtató és békéltető hangnemű nyilatkozatban „szándékoztak kifejezni figyelmüket és megbecsülésüket az általában Szent XXIII. János misekönyve szerint miséző papoknak és híveiknek lelki buzgóságukért és azon elhatározásukért, hogy együtt, az egyház közösségében és a hatályos normák szerint folytatják küldetésüket”. Biztosították őket arról, hogy minden püspöknek szívügye lesz, hogy az igazságosság, a szeretet, az egy és mindenki iránti gondoskodás jegyében, felelősen próbáljon megfelelni a Szentatya által leírt kihívásoknak.

A német egyházmegyék

egyelőre semmilyen gyors változtatást nem vezetnek be. A német katolikus püspöki konferencia elnöke, Georg Bätzing püspök által vezetett limburgi egyházmegyében folytatják az eddig bevált gyakorlatot, miszerint a római rítus rendkívüli formájára külön megbízott papok végzik a szertartást meghatározott helyszíneken, például a frankfurti Deutschordenskirchében. Gebhard Fürst rottenburg-stuttgarti püspök szintén megerősítette, hogy délnyugat-németországi egyházmegyéjében továbbra is a hagyományos formában fognak misézni. Más egyházmegyék a CNA Deutsch katolikus hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy még vizsgálják a motu propriót. Ahol pedig, mint például a magdeburgi egyházmegyében, eddig sem volt rendkívüli formájú mise, ott természetesen ezután sem lesz.

Az Egyesült Államokban

eddig visszafogott volt a püspökök hivatalos válasza a dokumentumra. 152 egyházmegye még nem nyilatkozott a pápa új szabályainak végrehajtására vonatkozó terveiről, míg a nyilatkozatot kiadók közül (néhány tucatnyian vannak) a legtöbb úgy döntött, hogy ideiglenesen engedélyezi a hagyományos latin misét az egyházmegyéjében, amíg felülvizsgálja a dokumentumot. Vannak, akik korlátozták a régi rítusú miséket bizonyos plébániatemplomokban.

Ausztrália

két jelentős főpapja „megadta magát”. Peter Comensoli melbourne-i érsek július 22-én videóüzenetet tett közzé, amely szerint az ausztrál katolikusoknak alkalmazkodniuk kell a liturgikus megszorításokhoz. “Néhányak számára nem lesz könnyű pillanat az alkalmazkodás, ezt szeretném elismerni. De a legtöbbünk számára, és az érsekség papjainak többsége számára nem igazán lesz észrevehető a különbség, mert már mintegy 50 éve használjuk ezt a szertartást, már eléggé ismerjük, és közös bennünk” – mondta. Anthony Fisher sydney-i érsek július 21-én a papsághoz intézett levelében pedig engedélyt adott az 1962-es misekönyv szerint celebráló papoknak a folytatásra, akár nem nyilvános szentmisén, akár azokon a helyeken, ahol már eddig is tartottak rendkívüli formában szentmisét.

Néhány nagyon jelentős szerepet játszó főpap azonban nem rejti véka alá véleményét.

Raymond Leo Burke amerikai bíboros

Raymond Leo Burke amerikai bíboros, az Apostoli Signatura (az Egyház Legfelsőbb Bírósága) nyugalmazott prefektusa, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend és a Szuverén Máltai Lovagrend patrónusa, “súlyosnak és forradalminak” nevezte a hagyományos latin misére vonatkozó korlátozásokat, és megkérdőjelezte, hogy a pápa egyáltalán jogosult-e a rítus használatának visszavonására. Úgy érvelt, hogy “a római pápa hatalmának teljessége (plenitudo potestatis) az Egyház tanításának és fegyelmének védelméhez és előmozdításához szükséges hatalom”, de “nem olyan abszolút hatalom, amely magában foglalná a hatalmat a tan megváltoztatására vagy egy olyan liturgikus diszciplína eltörlésére, amely Nagy Gergely pápa óta, sőt még korábban is élt az Egyházban”.

Burke bíboros részletezte a rendkívüli forma szerint ünneplő katolikus hívekkel kapcsolatos évtizedes tapasztalatait, és azt állította, hogy soha nem tapasztalt közöttük a Novus Ordo miséken részt vevő katolikusokkal szemben megnyilvánuló magatartást.

Ferenc pápa a hagyományos latin misére vonatkozó korlátozások kiadásakor egy, a püspököknek korábban szétküldött kérdőív eredményeire is hivatkozott. Burke bíboros viszont úgy véli, hogy „tekintettel a “részletes konzultációnak” vagy “kérdőívnek” tulajdonított jelentőségre és az általa érintett ügy súlyosságára, alapvetőnek tűnik, hogy a konzultáció eredményeit a nyilvánosság is megismerje, annak tudományos jellegére való utalással együtt. Arra kérem a híveket, hogy buzgón imádkozzanak Ferenc pápáért, a püspökökért és a papokért.”

Joseph Zen bíboros Fotó: AFP/ Getty Images

Hongkong nyugalmazott püspöke, a nagynevű Joseph Zen bíboros július 21-én közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a hagyományos latin misék celebrálására vonatkozó új korlátozások várhatóak voltak ugyan, de mégis “csapást jelentenek”. „A [motu proprio] számos tendenciózus általánosítása a vártnál jobban fájt sok jó ember szívének – írta személyes blogján. – Nem tagadhatom, hogy hongkongi tapasztalataim szerint nagyon sok jó származott a XVI. Benedek által kiadott Summorum Pontificum motu proprióból és a régi rítusú mise ünnepléséből.” Zen bíboros azt is mondta, hogy nem volt tudomása a Summorum Pontificummal kapcsolatos kérdőívről, sem a püspököknek az arra adott válaszairól, ami “keserű meglepetésként” érte, mivel ő volt Hongkong püspöke abban az időszakban, amikor a Summorum Pontificumot bevezették. „Nem tudom megítélni [a kérdőívet], csak azt gyanítom, hogy jelentős félreértés (vagy talán még manipuláció is) történt a folyamat során” – mondta.

Zen bíboros szerint „a probléma nem az, hogy melyik rítust részesítik előnyben az emberek, hanem az, hogy miért nem járnak többé misére. Egyébként pedig keserűen jegyzi meg, hogy vajon a Vatikán Ratzinger-ellenes személyiségei miért nem tudják türelmesen megvárni, hogy a tridenti mise eltűnjön XVI. Benedek halálával együtt, és miért van szükség arra, hogy a tiszteletreméltó emeritus pápát ilyen módon megalázzák.

Gerhard Müller bíboros – Fotó: © BR

Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi vezetője július 19-i elemzésében azt kritizálta, hogy Ferenc pápa korlátozásai nagyon “durvák” voltak ahhoz képest, hogy milyen szerény választ adott a németországi szinodális út által az egyház egysége ellen intézett “masszív támadásokra”. A két reakció olyan aránytalan, hogy „a megzavarodott tűzoltócsapat képét juttatja az eszünkbe, amely – ahelyett, hogy a lángoló házat oltaná – először a mellette lévő kis pajtát menti meg.”

Müller bíboros a The Catholic Thing-ben megjelentetett kritikájában úgy látja, a motu proprio „egyértelmű szándéka az, hogy hosszú távon kihalásra ítélje a rendkívüli formát. A legcsekélyebb empátia nélkül figyelmen kívül hagyja a XXIII. János misekönyve (1962) szerinti misék (gyakran fiatal) résztvevőinek vallásos érzéseit. Ahelyett, hogy örömmel töltené el őt a nyáj illata, a pásztor botjával most nagyon sújt juhaira ” – mondta.

“Ferenc pápa megpróbálja megmagyarázni azokat az indítékokat, amelyek arra késztették, hogy az egyház legfőbb tekintélyének hordozójaként korlátozza a rendkívüli formában celebrált liturgiát. Szubjektív véleményének bemutatásán túl azonban egy szigorú és logikailag érthető teológiai érvelés is helyénvaló lett volna” – mondta Müller.

A világiak közül is sokan hallatják hangjukat.

George Weigel teológus – Fotó: Catholic Herald

George Weigel USA-beli konzervatív teológus és publicista például igen erős kritikát fogalmazott meg a pápai motu proprióval kapcsolatban. Véleménye szerint a rendelkezés „teológiailag nem koherens, pasztorális tekintetben megosztó, szükségtelen és irgalmatlan“ – jelenti ki a lengyel pápa, II. János Pál életrajzírója a konzervatív amerikai First Things portálon megjelent írásában. Úgy látja, a római rítus rendkívüli formája nem fenyegeti az Egyház egységét.

George Weigel, aki saját magát egyébként a II. Vatikáni Zsinat utáni szentmiserítus hívének tekinti, nagyon megütközött azon, hogy Ferenc pápa minden további nélkül hatályon kívül kívánja helyezni az elődje, XVI. Benedek által a Summorum pontificum apostoli levélben a római rítusra vonatkozóan lefektetett rendelkezéseket.„A Summorum pontificum a pasztorális gondoskodás megnyilvánulását jelentette azon katolikusok számára, akik hatásosabbnak tartják az 1962-es Missale Romanum szerint celebrált szentmisét, amelyet XVI. Benedek »a római rítus rendkívüli formájának« nevezett” – mondta. Egyben elutasította azt az aggodalmat is, amelynek Ferenc pápa a Traditionis custodes-hez írt kísérőlevélben adott hangot, miszerint a két rítus egyidejű létezése veszélyeztetné az Egyház egységét. Weigel szerint nem szenvedett csorbát az egység sok olyan amerikai plébánián, ahol a rendkívüli rítus szerinti és a szokványos formában egyaránt bemutatnak szentmiséket.

Az egyesült államokbeli teológus ugyanakkor elismeri azt is, hogy a rendkívüli rítus egyes szószólói „a hanyatlóban lévő Egyház egyedüli hithű képviselőinek” tekintik magukat. Azonban „empirikusan nem alátámasztható rágalom“ azt állítani, hogy immár a „szakadár felsőbbrendűségi komplexus” jelentené a normalitást mindazoknak, akik a szentmisét az 1962-ben kiadott misekönyv szerint kívánják ünnepelni. Weigel szó szerint így fogalmaz: „Rómának nem a katolikus blogszférában megjelenő hisztérikus, bohózatszerű megnyilvánulások alapján kellene döntéseket hoznia.”

Weigel ezen felül azt veti a progresszív katolicizmus szemére, hogy autoriter jellegű, „a zaklatás és megfélemlítés irányába mutató tendencia jellemzi, ami kétségtelenül türelmetlenségről tanúskodik, és talán a saját javaslatokba és érvekbe vetett bizalom hiányos voltára utal“. Ez Weigel szerint a jelenlegi pontifikátust illetően a „pápai autoritásról alkotott olyan szélsőséges elképzelést” eredményezett, „amelynek láttán IX. Piusz elvörösödne szégyenében“.

Fotó: Notre-Dame de Chrétienté Egyesület Facebook oldala

Sokkal szelídebb az üzenete a Notre-Dame de Chrétienté egyesület által a közösségi oldalakon közzétett videónak, amelyben mintegy hatvan fiatal a világ minden tájáról felszólítja Ferenc pápát és a püspököket, hogy tegyenek tanúságot a tridenti miséhez való ragaszkodásukról. Nagyon tiszteletteljes hangnemben, a polémia minden látható szándéka nélkül fejtik ki, miért sajnálják, hogy bizonyos részek belekerültek a pápa kísérőlevelébe. “Mi nem bátorítjuk az “egyháznak ártó nézeteltéréseket”” – mondja az egyik lány. “Nem állunk az útjába, és nem tesszük ki a megosztottság veszélyének”” – hangsúlyozza egy másik. Ezek a fiatalok megerősítik, hogy hűek az Egyházhoz, és azt üzenik a pápának és a püspököknek, hogy ők az ő ifjúságuk és az ő juhaik. „Szeretjük a hagyományos latin misét, mert ez ugyanaz a mise az egész világon, egyetemes, katolikus, a szó eredeti értelmében. Számíthatunk Önre?”- zárják sorban ismételve a felvétel végén.

A videóüzenet, amely alább tekinthető meg, tömegével váltott ki gratuláló, támogató kommenteket.

Írásunk végére hagytuk csattanóként azt a hamis, de a közösségi médiában igen széles körben terjesztett és elterjedt hírt, amely szerint Erdő Péter bíboros is kiadott volna egy dekrétumot, amelyben ellenzi Ferenc pápa motu proprióját. Az álhírek, lám, az élet egyetlen területét sem kímélik. A hamis dekrétum július 19-én, hétfőn kora reggel a közösségi médiában kezdett el keringeni, a következő „megalapozással”:

Erdő Péter bíboros – Fotó: MTI

“Magyarország prímásának vannak bizonyos jogai az Apostoli Szentszék soha hatályon kívül nem helyezett, 1347-ben kelt kiváltságlevele alapján. Ez kimondja, hogy a prímás egész Magyarország területén és minden magyar felett szabadon dönthet liturgikus kérdésekben. A 2021. július 16-i motu proprio nem említi a fenti kiváltság korlátozását. Ez feljogosít engem arra, hogy az Egyházi Törvénykönyv általános normái alapján saját belátásom szerint szabályozzam a szentmise “forma extraordinaria” kérdését.”

Az érsekség által kiadott közlemény viszont megerősíti, hogy az Erdő Péter bíborosnak tulajdonított angol nyelvű nyilatkozat teljes mértékben hamis. „Erdő bíboros úr semmilyen nyilatkozatot nem adott ki ebben a témában. Az érsekség a pápai dokumentumban foglalt konkrét útmutatások szerint fog eljárni. Ezért a fenti állítólagos nyilatkozatot álhírnek és rossz szándékú kísérletnek tartjuk, hogy zavart keltsenek a hívek között.”

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly nagykövet – Fotó: Vatican Media

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország szentszéki nagykövete (nem hivatalos címe szerint főherceg), aki a hírek szerint közel áll Erdő bíboroshoz, a Twitteren felhívta a figyelmet arra, hogy az interneten keringő szöveg az „1347-es liturgikus kiváltságról” 100%-ban hamis! Ne bízzanak a Redditről származó szövegekben!”

Írta: Solymosi Judit és Vágyi Vata Mihály

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű