Vajon bűn-e telefonálni szentmise közben?

„Telefonom nélkül soha” – a technológia megjelenése óta ez lett az általános mottó. Legyen szó üzenetváltásról, játékról vagy egyszerű telefonálásról, tekintetünk szinte állandóan a képernyőre szegeződik, keresve a legapróbb híreket, üzeneteket, figyelmeztetéseket vagy éppen a felugró ablakokat.

Szentmise vagy színház, ugyanaz a harc!

Minden előadás előtt ugyanazt az utasítást halljuk: „Kérjük, kapcsolják ki telefonjaikat”. De gyakran egy koncert vagy színházi előadás közepén is megszólal a telefon, persze felháborodást váltva ki a nézőkből. Vajon valami szerencsétlen feledékenység okozta? Nagyon valószínű. De azért vannak olyan makacs ellenszegülők, akik, akárhogy is legyen, egyszerűen nem tudnak lemondani arról, hogy állandóan használják telefonjaikat, mert épp válaszolnak egy üzenetre vagy egy pillantást vetnek a közösségi oldalakra.

Ez vonatkozik a szentmisére is. Sok esetben csengőhang zavarja meg a szentmisét. És ha a készülék nincs kéznél, hanem egy táska vagy egy zseb mélyén lapul (ami az utóbbi esetben megkönnyíti a feladatot), a telefon folyamatosan cseng egészen a fatális „Halló?” vagy „Szia!” köszönésig. Az illető ilyenkor kimegy a templomból, hogy felvegye a telefont, a hívek folyamatos pisszegése közepette. Gyakran a papnak is meg kell szakítania a misézést, amíg csörög a telefon. Nem is beszélve azokról, akik titokban nézik meg üzeneteiket vagy egy Instagram értesítést.

Egyszerű mulasztás vagy önkéntes választás, nem mindegy!

Egyszer egy hölgy megkérdezte a papot: „Bűn-e felvenni a telefont szentmise közben?”. Mire a pap így válaszolt: „Hölgyem, a templomban ki kell kapcsolni vagy le kell némítani a telefont, különben nem vehet részt figyelmesen az Eucharisztiában, arról nem is beszélve, hogy zavarja az egész közösséget, beleértve a papot is”.

A hölgy tovább kérdezett: „De mondja, atyám, bűn ez?”. A pap így válaszolt: „Ha nem szándékosan teszi, véletlen felejtésről van szó, akkor nem bűn. Viszont, ha tudatosan teszi, akkor ez az Eucharisztiában jelen lévő Úrral, a pappal és a hívekkel szembeni tisztelet hiányát mutatja. És ha ez gyakran ismétlődik meg, akkor arra következtethetünk, hogy az illető telefonfüggő.”

A hölgy tovább folytatta: „Ha a szentmise kellős közepén veszem fel a telefont vagy kimegyek, hogy telefonáljak, vissza kell mennem vasárnap este?”A pap azt válaszolta, hogy ha egyszerűen az a célja, hogy szentmisére menjen, akár van telefonhívás, akár nincs, nem kell kétszer menni. „De minden esetben ez a tisztelet hiánya, mind a felajánláskor jelenlévő Úrral, mind a hívekkel szemben. Azt tanácsolom, hogy mindig kapcsolja ki vagy némítsa le a telefont, ami lehetővé teszi, hogy jobban koncentráljon, és a szentmisére járás egyetlen érvényes okára: az imádkozásra figyeljen.”

Isten és a hívek iránti tisztelet hiánya

Ritkán fordulnak elő sürgős hívások, ezért a beszélgetések várhatnak a mise végéig, amíg ki nem megyünk a templomból. Ez a szentmisén jelenlévő Isten és hívek iránti tisztelet kérdése. Ha függőségről vagy félig-meddig függőségről van szó, ne féljünk elmenni egy pszichológiai kivizsgálásra, hogy véget vessen ennek az egészségtelen helyzetnek.

Következésképpen, nem arról van szó, hogy bűn-e vagy sem, hanem mindenekelőtt a mi Urunknak adott tiszteletről és figyelemről. Ugyanez a logika érvényes a felettessel folytatott munkamegbeszélés során is: ha az összes jelenlévő felvenné a telefont, a főnök ott maradna egyedül, beszélgetőpartner nélkül, hiszen csak olyanok lennének körülötte, akiknek füle a telefonra tapad. Ez csak józan belátás és mértékletesség kérdése.

Írta: Salvador Aragones újságíró
Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia