Mindannyian emlékszünk a párizsi Notre-Dame katedrálist csaknem elpusztító, két évvel ezelőtti rettenetes tűzvészre. Leégett a székesegyház tetőszerkezete, ledőlt a középen álló karcsú huszártorony, és kis híján a két nagy torony is – megmenekülésüket kb. 20 percnek és az harangok megolvadását megakadályozó, életüket kockára tevő tűzoltók ügyességének köszönhetik. Emlékszünk a tömegre, amely a templom előtti téren állt, imádkozott és énekelt. A napokban viszont jó hír érkezett Párizsból.
A katedrális tetőzetének közepén álló csodaszép Huszártornyot a 19. század közepén Viollet-le-Duc építette. Négy oldalát 4-4 magas szobor díszítette egymás fölött: a tizenkét apostol alakja és a négy evangélista szimbolikus szobra. Kivételesen szép kialakítású szobrok, de az idő és az időjárás vasfoga természetesen nyomot hagyott rajtuk. Még soha nem mozdították el őket helyükről, az oxidálódás eredményeképpen patinás, zöldeskék színt nyertek, és apró repedések is keletkeztek rajtuk, amelyeket a beszivárgó víz tovább tágított.
Ebben az állapotban érte a katedrálist a tűz. Azonban csodák még ma is előfordulnak. Pontosan a tűzvész fellobbanása előtt NÉGY NAPPAL a 16 szobrot levették a helyéről, és egy Dordogne megyei restaurátorműhelybe vitték. Két éven át tartott megtisztításuk és helyrehozataluk. A restaurálás épp ezekben a hetekben ér véget. A csillogó barna, bronzszínben pompázó négy utolsó darabot június 29-én szállítják majd Párizsba, ahol csatlakoznak az Építészet és Örökség Városa elnevezésű múzeumban már kiállított társaikhoz.
A huszártorony változatlan formában történő helyreállítására a francia miniszterelnök ígéretet tett. Úgy is vehetjük, hogy a torony nem semmisült meg teljesen, hiszen az azt díszítő szobrok hála Istennek megmaradtak. A múzeumban várják majd a torony felépülését, hogy elfoglalhassák helyüket a katedrális tetején. És utána még évtizedek kellenek majd ahhoz, hogy ismét visszanyerjék jól ismert zöldes színüket.
