A demokráciapárti Zen bíboros letartóztatása sok kérdést vet fel a Katolikus Egyház Kínához fűződő kapcsolatainak javítására irányuló stratégiájával kapcsolatban.
A korábbi benyomásoknál még sokkal inkább, most úgy tűnik, hogy a letartóztatott, majd 2022. május 11-én óvadék ellenében elengedett, 90 éves Joseph Zen bíboros, a hongkongi enklávé emeritus püspöke testesíti meg Hongkong ellenállását Peking egyre szorosabb hatalmával szemben. A helyi igazságszolgáltatás „idegen hatalommal való összejátszásért” emelt vádat ellene. Ez erős „aggodalmat” vált ki a Vatikánban, amely az elmúlt években nem kis nehézségek árán a Kínai Népköztársasághoz való közeledésért dolgozott.
Zen bíborost a „612 Humanitárius Segítségnyújtás Alapítvány)” nevű szervezet kuratóriumának négy másik tagjával együtt vádolták meg. A szervezet eredeti célja a hongkongi demokráciapárti tüntetők finanszírozása volt. „Ezeket az egyéneket a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi országokkal vagy külföldi erőkkel való összeesküvéssel és összejátszással gyanúsítják, ami súlyos természetű cselekmény” – olvasható a pekingi külügyminisztérium hongkongi képviseletét ellátó biztosi hivatal által kiadott közleményben.
Hivatalos reagálások az Egyház részéről
Zen bíboros letartóztatásának bejelentése után néhány órával a Szentszék közleményt adott ki, amely szerint „nagyon szorosan” követik az ügyet, de további kommentárokat nem fűztek hozzá. Az ügy kényes természetét jelzi, hogy a hongkongi egyházmegyének, amelyet 2020 decembere óta a 62 éves Stephen Chow jezsuita püspök vezet, több mint 20 órájába került, hogy hivatalos közleményt adjon ki. Az egyházmegye közölte, hogy „rendkívül aggódik”, és hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az „incidenst” a „törvény tiszteletben tartásával” és „az alaptörvény értelmében” a vallásszabadság fenntartásával kezeljék.
A demokráciapártiak és a Hongkong kivételes helyzetét támogatók (soraikban Zen bíborossal), illetve a 2014 óta a szárazföldhöz való fokozatos csatolást szorgalmazók között heves hatalmi harc folyik, amelynek középpontjában a hongkongi közigazgatási területnek a „szárazfölddel”, azaz a Kínai Népköztársasággal szembeni jogi keretei állnak.
Ennek a szembenállásnak volt fontos lépése, amikor 2020. június 30-án pekingi nyomásra a hongkongi végrehajtó hatalom nemzetbiztonsági törvényt fogadott el, amely megnyitotta az utat a demokráciapárti mozgalmakkal szembeni erőszakos fellépés előtt. Ez a tendencia azóta beigazolódott. Zen bíboros letartóztatása volt most épp a legutolsó azon a hosszú listán, amelyen a legfontosabb Jimmy Lai, az Apple Daily c. Peking-ellenes újság tulajdonosa bebörtönzése volt. Lai Zen bíboros egyik fő pénzügyi támogatója volt, lapját 2021-ben a hatóságok betiltották.
Számos hongkongi aktivista rámutatott már többször az elmúlt években, mint ahogyan a mostani letartóztatás esetében is, hogy látszólag mennyire félénken kezeli a Katolikus Egyház a hongkongi kérdést Pekinggel. Jegyezzük meg, hogy mint a hongkongi kormány jelenlegi vezetője, Carrie Lam, mind a május 8-án megválasztott utódja, John Lee Ka-chiu római katolikus.
A Szentszéket érő kritikák
Ferenc pápaságának kezdete óta kritikák érik a Szentszék keleti politikáját, amelyet különösen Pietro Parolin bíboros államtitkár, Casaroli bíboros követője testesít meg. Zen bíboros úgy érzékeli, hogy a Vatikánnak ez a közeledése a kommunista Kínához (amely a korábbi évek Vietnam-politikájához hasonló) azt jelenti, hogy a Vatikán támogatása gyengül mind a Pekinggel – különösen Tajvanon és Hongkongban – szembenállók iránt, mind a rejtőzködő „földalatti egyház” iránt, amely a katolikus egyház történelmileg kínpadra vont földalatti része, és amely szembeszáll a Kommunista Párt által vezetett hazafias egyházzal.
A Hszi Csin-ping kormánya és a Szentszék között 2018-ban a püspökök kinevezéséről szóló megállapodások aláírása – amelyek kikötései a mai napig titkosak – feldühítették a vezető hongkongi főpapot. Zen bíboros „árulásként” és „kompromisszumként” élte meg ezt a közeledést. A sajtóban ismételten támadta Parolin bíborost, még hazugsággal is vádolta, és megpróbált a pápánál érvelni ügye mellett, de sikertelenül.
Hongkong és a Szentszék
Hongkong kulcsfontosságú a Szentszék számára, amely ott alakította ki diplomáciai „bázisát” a Pekinggel folytatott diszkrét megbeszélésekhez. 2020 nyarán éppen ezen a diszkrét antennán keresztül sikerült kínai hackereknek kibertámadást intézniük a Vatikán belső rendszere ellen – ezt a tényt egy vatikáni diplomata is megerősítette az I.MEDIA-nak.
Zen letartóztatása komoly probléma a Szentszék számára, amelynek meg kell védenie a főpapnak, a bíborosi kollégium tagjának a jogait. Mi több, Zen bíborosnak sok támogatója van az Egyesült Államokban, ahol a vallásszabadság kérdése a demokraták és a republikánusok körében egyaránt a kínai rivális felemelkedésével szembeni ellenállás egyik történelmi tengelyét jelenti. A kommunista rendszer támogatói Zen megalkuvásának bizonyítékaként máris mutogatnak az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataira.
Ugyanakkor a Szentszéknek meg kell kísérelnie, hogy ne veszélyeztesse az elmúlt négy évben elért csekély előrelépést, amely 13 püspök kinevezését tette lehetővé, akik közül csak hatnak a kinevezése történt a Vatikán és Kína közötti megállapodás aláírása után. Ez annál is fontosabb, mivel idén októberben a megállapodást mindkét félnek meg kell újítania, és a Szentszék már közölte, hogy „végleges” megállapodást kíván aláírni.
Hasonlatosság az ukrajnai helyzettel?
Az I.MEDIA megkeresett két, a Szentszékhez akkreditált diplomatát, akik a kínai helyzetet azzal a helyzettel hasonlították össze, mint amivel a Szentszék Ukrajnában szembesült, nevezetesen azzal, hogy csapdahelyzetbe került az ukrán katolikusok és az orosz ortodoxiához való közeledési törekvések között. Úgy tűnik, Zen bíboros is látta ezt az összefüggést. Az elmúlt hetekben ugyanis számos ukrán vonatkozású cikket közölt, amelyekben megkérdőjelezte azt a szentszéki politikát, miszerint nem ítéli el Oroszországot.
Zen bíboros letartóztatására reagálva Francesco Cisci olasz Kína-kutató úgy vélekedett, hogy Peking nagy hibát követett el. „Egy 90 éves ember letartóztatása talán nem volt a legbölcsebb dolog. Akármilyen állapotban is van, nem lehet túl veszélyes, csak a letartóztatása után válik azzá.” Véleménye szerint a kínai kormány azt kockáztatja, hogy a letartóztatás után a hongkongi helyzet még jobban belobban, ami a tárgyalások folytatása szempontjából kedvező helyzetbe hozná a Szentszéket – az egyetlen olyan entitást, amely minden körülmények között képes kitartani a párbeszédben.
Ezt az elemzést támaszthatja alá egy olyan jel, amely néhány órával a letartóztatás után érkezett: a hongkongi kormány azt hangsúlyozta, hogy Zen bíboros letartóztatása „egyáltalán nem függött össze a letartóztatottak foglalkozásával vagy vallási hovatartozásával”.
Amikor április 11-én elhagyta a Chai Wan-i rendőrőrsöt, Zen bíboros egyetlen szót sem ejtett ki a száján az újságírók sokasága előtt. Annak az embernek a szavai, akit az őt bíborossá kreáló 2006-os konzisztóriumon arra buzdítottak, hogy „adja vérét a keresztény hit erősödéséért”, valódi hatást gyakorolhatnak most az elkövetkező hetekben, jóval a Hongkongi öbölön túl is.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia
