fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Zen bíboros letartóztatása: vajon fordulópont következik a Katolikus Egyház és Kína kapcsolatában?

Közzétéve

Fotó: Shutterstock

A demokráciapárti Zen bíboros letartóztatása sok kérdést vet fel a Katolikus Egyház Kínához fűződő kapcsolatainak javítására irányuló stratégiájával kapcsolatban.

A korábbi benyomásoknál még sokkal inkább, most úgy tűnik, hogy a letartóztatott, majd 2022. május 11-én óvadék ellenében elengedett, 90 éves Joseph Zen bíboros, a hongkongi enklávé emeritus püspöke testesíti meg Hongkong ellenállását Peking egyre szorosabb hatalmával szemben. A helyi igazságszolgáltatás “idegen hatalommal való összejátszásért” emelt vádat ellene. Ez erős “aggodalmat” vált ki a Vatikánban, amely az elmúlt években nem kis nehézségek árán a Kínai Népköztársasághoz való közeledésért dolgozott.

Zen bíborost a “612 Humanitárius Segítségnyújtás Alapítvány)” nevű szervezet kuratóriumának négy másik tagjával együtt vádolták meg. A szervezet eredeti célja a hongkongi demokráciapárti tüntetők finanszírozása volt. “Ezeket az egyéneket a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi országokkal vagy külföldi erőkkel való összeesküvéssel és összejátszással gyanúsítják, ami súlyos természetű cselekmény” – olvasható a pekingi külügyminisztérium hongkongi képviseletét ellátó biztosi hivatal által kiadott közleményben.

Hivatalos reagálások az Egyház részéről

Zen bíboros letartóztatásának bejelentése után néhány órával a Szentszék közleményt adott ki, amely szerint “nagyon szorosan” követik az ügyet, de további kommentárokat nem fűztek hozzá. Az ügy kényes természetét jelzi, hogy a hongkongi egyházmegyének, amelyet 2020 decembere óta a 62 éves Stephen Chow jezsuita püspök vezet, több mint 20 órájába került, hogy hivatalos közleményt adjon ki. Az egyházmegye közölte, hogy “rendkívül aggódik”, és hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az “incidenst” a „törvény tiszteletben tartásával” és „az alaptörvény értelmében” a vallásszabadság fenntartásával kezeljék.

A demokráciapártiak és a Hongkong kivételes helyzetét támogatók (soraikban Zen bíborossal), illetve a 2014 óta a szárazföldhöz való fokozatos csatolást szorgalmazók között heves hatalmi harc folyik, amelynek középpontjában a hongkongi közigazgatási területnek a “szárazfölddel”, azaz a Kínai Népköztársasággal szembeni jogi keretei állnak.

Ennek a szembenállásnak volt fontos lépése, amikor 2020. június 30-án pekingi nyomásra a hongkongi végrehajtó hatalom nemzetbiztonsági törvényt fogadott el, amely megnyitotta az utat a demokráciapárti mozgalmakkal szembeni erőszakos fellépés előtt. Ez a tendencia azóta beigazolódott. Zen bíboros letartóztatása volt most épp a legutolsó azon a hosszú listán, amelyen a legfontosabb Jimmy Lai, az Apple Daily c. Peking-ellenes újság tulajdonosa bebörtönzése volt. Lai Zen bíboros egyik fő pénzügyi támogatója volt, lapját 2021-ben a hatóságok betiltották.

Számos hongkongi aktivista rámutatott már többször az elmúlt években, mint ahogyan a mostani letartóztatás esetében is, hogy látszólag mennyire félénken kezeli a Katolikus Egyház a hongkongi kérdést Pekinggel. Jegyezzük meg, hogy mint a hongkongi kormány jelenlegi vezetője, Carrie Lam, mind a május 8-án megválasztott utódja, John Lee Ka-chiu római katolikus.

A Szentszéket érő kritikák

Ferenc pápaságának kezdete óta kritikák érik a Szentszék keleti politikáját, amelyet különösen Pietro Parolin bíboros államtitkár, Casaroli bíboros követője testesít meg. Zen bíboros úgy érzékeli, hogy a Vatikánnak ez a közeledése a kommunista Kínához (amely a korábbi évek Vietnam-politikájához hasonló) azt jelenti, hogy a Vatikán támogatása gyengül mind a Pekinggel – különösen Tajvanon és Hongkongban – szembenállók iránt, mind a rejtőzködő „földalatti egyház” iránt, amely a katolikus egyház történelmileg kínpadra vont földalatti része, és amely szembeszáll a Kommunista Párt által vezetett hazafias egyházzal.

A Hszi Csin-ping kormánya és a Szentszék között 2018-ban a püspökök kinevezéséről szóló megállapodások aláírása – amelyek kikötései a mai napig titkosak – feldühítették a vezető hongkongi főpapot. Zen bíboros “árulásként” és “kompromisszumként” élte meg ezt a közeledést. A sajtóban ismételten támadta Parolin bíborost, még hazugsággal is vádolta, és megpróbált a pápánál érvelni ügye mellett, de sikertelenül.

Hongkong és a Szentszék

Hongkong kulcsfontosságú a Szentszék számára, amely ott alakította ki diplomáciai “bázisát” a Pekinggel folytatott diszkrét megbeszélésekhez. 2020 nyarán éppen ezen a diszkrét antennán keresztül sikerült kínai hackereknek kibertámadást intézniük a Vatikán belső rendszere ellen – ezt a tényt egy vatikáni diplomata is megerősítette az I.MEDIA-nak.

Zen letartóztatása komoly probléma a Szentszék számára, amelynek meg kell védenie a főpapnak, a bíborosi kollégium tagjának a jogait. Mi több, Zen bíborosnak sok támogatója van az Egyesült Államokban, ahol a vallásszabadság kérdése a demokraták és a republikánusok körében egyaránt a kínai rivális felemelkedésével szembeni ellenállás egyik történelmi tengelyét jelenti. A kommunista rendszer támogatói Zen megalkuvásának bizonyítékaként máris mutogatnak az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataira.

Ugyanakkor a Szentszéknek meg kell kísérelnie, hogy ne veszélyeztesse az elmúlt négy évben elért csekély előrelépést, amely 13 püspök kinevezését tette lehetővé, akik közül csak hatnak a kinevezése történt a Vatikán és Kína közötti megállapodás aláírása után. Ez annál is fontosabb, mivel idén októberben a megállapodást mindkét félnek meg kell újítania, és a Szentszék már közölte, hogy “végleges” megállapodást kíván aláírni.

Hasonlatosság az ukrajnai helyzettel?

Az I.MEDIA megkeresett két, a Szentszékhez akkreditált diplomatát, akik a kínai helyzetet azzal a helyzettel hasonlították össze, mint amivel a Szentszék Ukrajnában szembesült, nevezetesen azzal, hogy csapdahelyzetbe került az ukrán katolikusok és az orosz ortodoxiához való közeledési törekvések között. Úgy tűnik, Zen bíboros is látta ezt az összefüggést. Az elmúlt hetekben ugyanis számos ukrán vonatkozású cikket közölt, amelyekben megkérdőjelezte azt a szentszéki politikát, miszerint nem ítéli el Oroszországot.

Zen bíboros letartóztatására reagálva Francesco Cisci olasz Kína-kutató úgy vélekedett, hogy Peking nagy hibát követett el. “Egy 90 éves ember letartóztatása talán nem volt a legbölcsebb dolog. Akármilyen állapotban is van, nem lehet túl veszélyes, csak a letartóztatása után válik azzá.” Véleménye szerint a kínai kormány azt kockáztatja, hogy a letartóztatás után a hongkongi helyzet még jobban belobban, ami a tárgyalások folytatása szempontjából kedvező helyzetbe hozná a Szentszéket – az egyetlen olyan entitást, amely minden körülmények között képes kitartani a párbeszédben.

Ezt az elemzést támaszthatja alá egy olyan jel, amely néhány órával a letartóztatás után érkezett: a hongkongi kormány azt hangsúlyozta, hogy Zen bíboros letartóztatása “egyáltalán nem függött össze a letartóztatottak foglalkozásával vagy vallási hovatartozásával”.

Amikor április 11-én elhagyta a Chai Wan-i rendőrőrsöt, Zen bíboros egyetlen szót sem ejtett ki a száján az újságírók sokasága előtt. Annak az embernek a szavai, akit az őt bíborossá kreáló 2006-os konzisztóriumon arra buzdítottak, hogy “adja vérét a keresztény hit erősödéséért”, valódi hatást gyakorolhatnak most az elkövetkező hetekben, jóval a Hongkongi öbölön túl is.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Aktuális

A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozata az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszról szóló döntése kapcsán

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Vatican Media

A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának határozatával kapcsolatban, amely pénteken módosította a „Roe kontra Wade” ügyben az 1973-ban hozott jogi álláspontot az abortusz kérdésében.

Az Egyesült Államok püspökei történelmi napnak nevezték az ország életében június 24-ét, amely egyébként idén Jézus Szentséges Szívének ünnepe, és hálát adtak Istennek a Legfelsőbb Bíróság pénteki döntéséért, amely megváltoztta a „Roe kontra Wade” ügyben hozott 1973-as ítéletet, „amely legalizálta és normalizálta az ártatlan emberi élet elvételét abortusz útján”. A Pápai Életvédő Akadémia közleményben sürgette a kormányokat, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, amelyek elősegítik az életet.

Pénteken az amerikai Legfelsőbb Bíróság nyilvánosságra hozta a Dobbs kontra Jackson Női Egészségügyi Szervezet ügyében hozott határozatát, amely szerint az Egyesült Államok alkotmánya nem védi az abortuszhoz való úgynevezett „jogot”. A pénteki ítélet, amelyben hat bíró döntött igennel és három ellenezte, hatályon kívül helyezi a „Roe kontra Wade” és a „Planned Parenthood of Southeastern Pennsylvania kontra Casey” abortuszügyben hozott döntéseket, amelyek az egész országban garantálták a „igény szerinti abortuszt”. A döntés azonban nem teszi illegálissá az abortuszt, csupán visszaadja az amerikai népnek és választott képviselőiknek a gyakorlat szabályozására vonatkozó felhatalmazást.

Egy igazságtalan törvény megváltoztatása

„Közel ötven éven keresztül Amerika egy igazságtalan törvényt hajtott végre, amely lehetővé tette egyesek számára, hogy eldöntsék, mások élhetnek-e vagy meg kell halniuk. Ez a politika több tízmillió még meg nem született gyermek halálát eredményezte, és olyan nemzedékeket, amelyektől megfosztották a megszületés jogát” – áll az amerikai püspökök nyilatkozatában. A sajtóközlemény, amelyet José Gomez érsek és a püspöki kar életvédő bizottságának elnöke, William Lori érsek írt alá, hangsúlyozza, hogy a „Roe kontra Wade” ügy, „amely legalizálta és normalizálta az ártatlan emberi életek kioltását”, súlyos tagadása annak az igazság, hogy minden férfi és nő egyenlőnek teremtetett, akiknek Istentől kapott joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez.”

„Egyházként azokat kell szolgálnunk, akik nehéz terhességgel néznek szembe, és szeretettel kell körül venni őket.” A püspökök ezután méltatják amerikaiak millióinak munkáját, akik „békésen együtt dolgoztak, hogy felvilágosítsák és meggyőzzék embertársaikat az abortusz igazságtalanságáról, hogy gondozást és tanácsadást kínáljanak fel nőknek, és azon munkálkodtak, hogy alternatívákat biztosítsanak az abortusz elkerülésére, beleértve az örökbefogadást, a nevelőszülői gondozást és olyan állami politikát, amely valóban támogatja a családokat.” „Ma osztozunk örömükben és hálásak vagyunk nekik.” Az életvédelem ügyéért végzett munkájuk – folytatják a püspökök – „mindazt tükrözi, ami jó a demokráciánkban, és az életvédő mozgalom megérdemli, hogy nemzetünk történelmében a társadalmi változásokért és a polgári jogokért folytatott nagy mozgalmak közé tartozzon”.

A Pápai Életvédő Akadémia június 24-én pénteken csatlakozott az Egyesült Államok püspökeinek az USA Legfelsőbb Bíróságának döntéséről szóló nyilatkozatához. Ahogy Gomez érsek és Lori érsek kijelentette: „Ez a sebek begyógyításának és a társadalmi megosztottság felszámolásának ideje. Itt az ideje a megfontolt gondolkodásnak és a civil párbeszédnek, valamint az összefogásnak, hogy olyan társadalmat és gazdaságot építsünk, amely támogatja a házasságot és a családokat, és ahol minden nő megkapja a szükséges támogatást és erőforrásokat ahhoz, hogy gyermekét szeretetben hozhassa ebbe a világba.”

A Bíróság véleménye azt mutatja, hogy az abortusz kérdése továbbra is heves vitákat vált ki. Az a tény, hogy egy nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező ország megváltoztatta álláspontját ebben a kérdésben, kihívást jelent az egész világ számára. Nem helyes, hogy a problémát megfelelő és átfogó mérlegelés nélkül félreteszik. Az emberi élet védelme nem korlátozódhat az egyéni jogok gyakorlására, hanem nagy jelentőséggel bíró társadalmi kérdés. 50 év múltán fontos újraindítani a nem ideológiai vitát az életvédelem helyéről a civil társadalomban, hogy feltegyük magunknak a kérdést: milyen együttélést és társadalmat akarunk építeni.

Olyan politikai döntések kialakításáról van szó, amelyek elősegítik olyan létfeltételek megteremtését, amelyek az élet javát szolgálják anélkül, hogy „a priori” ideológiai pozíciókba esnénk. Ez egyben a megfelelő szexuális nevelés garantálását, az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhető biztosítását, valamint a család és az anyaság védelmét szolgáló jogszabályi intézkedések előkészítését, a fennálló egyenlőtlenségek leküzdését is jelenti. Az anyáknak, a pároknak és a születendő gyermeknek szilárd segítségre van szüksége, amely az egész közösséget érinti, elősegítve a lehetőséget, hogy a nehéz helyzetbe került anyák folytatni tudják terhességüket, és hogy a gyermeket rá tudják bízni olyanokra, akik garantálni tudják a gyermek növekedését.

Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke hangsúlyozta: „Az élet iránti lelkesedését elvesztő nyugati társadalommal szemben ez a döntés erőteljes felhívás arra, hogy közösen gondolkodjunk el az emberi élet nemzésének súlyos és sürgető kérdéséről és az azt lehetővé tevő feltételekről. Az élet választásával az emberiség jövőjéért való felelősségünk forog kockán”.

Forrás: Vatican News

Olvasás folytatása

Aktuális

Történelmi jelentőségű döntés az Egyesült Államokban

Közzétéve

Szerző:

Fotó: AP

“Felülbíráljuk a korábbi döntéseket, és visszaadjuk ezt a jogot a népnek és a nép választott képviselőinek” – olvasható a pénteki döntésben.

Június 24-én, pénteken az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága történelmi értékű döntést hozott, amellyel 6:3 arányú szavazással hatályon kívül helyezték a 49 évvel ezelőtti Roe vs. Wade ügyben hozott, illetve a később, 1992-ben azt megerősítő Planned Parenthood vs. Casey-ügyben hozott döntést. Az abortusz lehetőségét lényegében nem korlátozó, de az arra vonatkozó jogszabályalkotást tagállami szintre helyező döntés lehetőségéről májusi cikkünkben már tájékoztattuk olvasóinkat. A többségi bírói vélemény alig tért el attól a tervezettől, amely május elején kiszivárgott a sajtóhoz.

A pénteki döntés véget vet a csaknem fél évszázados, alkotmányos jogot biztosító terhességmegszakítási gyakorlatnak, és lényegében szembemegy az abortuszt egyre inkább liberalizáló nemzetközi trendekkel.

A döntéssel elégedetlen 3 bíró különvéleményében így fogalmazott: “A Roe és Casey ügyekben hozott ítéletek felülbírálatával a Bíróság elárulja saját irányadó elveit. Ez nagyon sajnálatos – a Bíróságra nézve is, de még sokkal inkább az amerikai nők millióira nézve, akik ma egy alapvetően fontos alkotmányos védelmet veszítettek el. Tehát nem értünk egyet.”

Fontos tudni, hogy a pénteki döntés nem tiltja az abortuszt, és nem is kriminalizálja, tehát nem tekinti bűnnek. Hasonlóképpen nem ismeri el azt sem, hogy a meg nem született gyermeknek alkotmányos joga lenne az élethez.

Azzal azonban, hogy az abortusz engedélyezésének feltételeit, adott esetben a betiltását szövetségi szintről más szintre, azaz az egyes tagállamok demokratikusan megválasztott testületei és képviselői kezébe helyezi, megszünteti azokat a központi, alkotmányos akadályokat, amelyek erősen korlátozták vagy éppenséggel teljességgel tiltották az egyes tagállamok jogát a magzati élet védelmére. Nem jelenti tehát az abortusz végét. Egy példa: a döntés értelmében megmaradhat Mississippi terhességi korhatárról szóló törvénye, amely az abortuszt a terhesség 15. hete után tiltja, azaz ebben az államban a tiltás már jóval korábban életbe lép, mint az a 23-28 hetes határ, amelyet az említett két fontos törvényi precedens írt elő. Ezentúl tehát minden tagállam szabadon maga döntheti el, engedélyezi-e az abortuszt vagy sem. Sok tagállam feltehetően nem fog változtatni a korábbi előírásokon. Egyes, leggyakrabban demokrata vezetésű tagállamok már elkezdték a felkészülést a más tagállamokból hozzájuk tóduló nők fogadására a klinikáikon.

A katolikus Joe Biden elnök péntek délutáni közleményében tragikus hibának nevezte a fejleményt. “Szomorú nap ez az ország számára, de nem jelenti azt, hogy a harcnak vége lenne” – mondta Biden.

A pénteki döntés vízválasztó pillanatot jelent a katolikus egyház és az Egyesült Államok szélesebb körű életpárti mozgalma számára. A vélemény közzététele után Jose H. Gomez Los Angeles-i érsek és William E. Lori baltimore-i érsek Istennek hálát adó, közös nyilatkozatot adott ki. Gomez az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia (USCCB) elnöke, Lori pedig az USCCB Életvédő Bizottságának elnöke.

Olvasás folytatása

Aktuális

Mészárlás Nigériában: az Owo-i egyház papjának dermesztő tanúságtétele

Közzétéve

Szerző:

Xavéri Szent Ferenc templom Owo-ban, Ondo állam, Nigéria.

Andrew Adeniyi Abayomi atya, az owói Xavéri Szent Ferenc templom segédlelkésze visszaemlékszik arra a támadásra, amelynek során 41-en életüket vesztették és több tucatnyian megsebesültek 2022.június 5-én Nigériában.

Igazi vérfürdő volt. Negyvenegy ember halt meg és tucatnyian megsebesültek a dél-nyugat-nigériai templom elleni támadásban, Owo-ban 2022. június 5-én vasárnap. Fegyveresek robbanóanyaggal támadták meg a templomot pünkösdkor a mise alatt. Andrew Adeniyi Abayomi atya, a Xavéri Szent Ferenc templom segédlelkésze is jelen volt azon a napon. Felindultan emlékszik vissza a támadásra, és azt is elmondja, hogy a helyi egyház megkezdte a sérültek ellátását és a szeretteik elvesztését siratók megsegítését.

Hányan voltak a támadók?

Andrew Adeniyi Abayomi: Nem láttam őket, de néhány szemtanú szerint négyen, míg mások azt mondták, hogy ezen a négyen felül voltak mások is, közöttünk a templomban. Vannak, akik szerint hatan, de a tényleges számuk nem ismert.

Hol volt, amikor a támadás történt?

Én még a szentélyben voltam. Befejeztem a szentmisét és éppen tömjént tettem a tömjénezőbe, hogy előkészüljünk a templom előtti körmenetre. Ekkor zajt hallottam. Azt hittem, hogy becsapódott az ajtó, vagy valaki elesett, esetleg kígyót látott, mert történt már ilyen.

De ezután egy második, erősebb zajt hallottam és láttam, hogy a hívek szanaszét szaladnak a templomban. Döbbenten álltam ott, és azt kérdeztem magamtól, hogy mi történik, amikor valaki felém szaladva azt kiabálta: «Atya, fegyveres ismeretlenek vannak itt!»

Féltette az életét?

Andrew Adeniyi Abayomi atya

Abban a pillanatban nem féltettem az életem. Inkább a híveim megmentésére gondoltam. Néhányan közülük vették a bátorságot és bezárták a bejárati ajtót. Arra bíztattam az embereket, hogy menjenek át a szentélyen keresztül a sekrestyébe. Néhány hívő így menekült ki. A sekrestye belső részében maradtam. Nem tudtam megmozdulni, mert gyerekek vettek körül, miközben a felnőttek is belém kapaszkodtak, néhányan még a miseruhámba is. Úgy védtem őket, mint tyúkanyó a csibéit.

Andrew Adeniyi Abayomi atya: „Nem féltettem az életem. Inkább arra gondoltam, hogy a híveimet mentem.”

Hallottam a híveim hangját: «Atya, kérem, mentsen meg minket, atya, imádkozzon!» Bátorítottam és nyugtatgattam őket, és azt mondtam nekik, hogy ne aggódjanak, imádkozom, és Isten tenni fog valamit. Három vagy négy robbanást hallottam egymás után. Jól megtervezték az egész támadást, ami 20-25 percig tartott.

Mi történt ezután?

Végül kaptunk egy üzenetet, hogy a támadók elmentek. Kijöttünk a sekrestyéből, és láttam, hogy néhány hívő meghalt, sokan pedig megsérültek. Egészen megzavarodtam. Kérleltem az embereket, hogy vigyék kórházba sérült testvéreinket. A hívek segítségével, akik tudtak vezetni, megkezdtük néhány sérült kórházba szállítását, a Szent Lajos Kórházba és Szövetségi Egészségügyi Központba. A holttesteket a templomban hagytuk, miközben megpróbáltuk a sebesülteket menteni.

Ondo csendes állam, különösen Nigéria északi és középső részéhez képest, bár a fulani pásztorok és a keresztény farmerek között voltak feszültségek. Hogyan magyarázható ez a hirtelen kitört erőszak?

Azt hallottuk, hogy fegyveres csoportok mozgósítják az embereket délnyugaton és az ország más régióiban. Nem tudjuk, hogy a támadók milyen törzshöz, fajhoz vagy csoporthoz tartoztak. Bár néhányan látták őket a támadás során, nem lehetett beazonosítani őket, mert nem szólaltak meg, nem beszéltek. A támadók egy része egyszerű hívőnek álcázta magát a mise alatt. Velünk imádkoztak a támadás kezdetéig.

Hogyan gondoskodnak a sérültekről és a gyászoló hívekről?

Már elkezdtünk róluk gondoskodni: lelkigondozást nyújtunk számukra, meglátogatjuk őket, imádkozunk velük, kiszolgáltatjuk nekik a betegek szentségét és bátorítjuk, bíztatjuk őket a remény megtartására. Jobban bekapcsolódunk a gyászolókról és a családokról való gondoskodásba.

Sebesültek megáldása a kórházban

Az egyházmegye más egyházközségekhez fordult segítségért. Kormányzati és nem kormányzati szervek, mint például a Vöröskereszt és más csoportok, sőt még muzulmán csoportok és imámok is támogattak minket anyagilag. A legaktívabb a Vöröskereszt volt, amely véradásért és anyagi támogatásért is fordult a lakossághoz.

Jelenleg mire van a legnagyobb szükség?

Anyagi, pénzügyi támogatásra van szükségünk, hogy gondoskodjunk az áldozatokról és a túlélőkről. Aztán saját biztonsági stratégiára is szükség van. Nem messze tőlünk volt biztonsági őrség és rendőr, akik nem segítettek rajtunk annak ellenére, hogy a támadás húsz percig tartott, és négy műtárgy is felrobbant. Saját biztonsági rendszerre van szükségünk.

Egy ilyen tapasztalat után, mint ez, biztonságban érzik majd magukat az emberek, ha visszatérnek a templomba?

Néhány hívőben eluralkodott a félelem. Ennek ellenére eltökélt szándékunk, hogy segítsünk nekik talpra állni, hogy megőrizzék erős hitüket és azzal vigasztaljuk őket, hogy mindenkit felkeresünk, nemcsak azokat, akik közvetlen érintettek. Az a cél, hogy személyes kapcsolatot alakítsunk ki velük, hogy megerősítsük őket, és emlékeztessük őket arra, hogy amikor megvalljuk Istenbe vetett hitünket, ez azt jelenti, hogy lemondunk egész életünkről. Ez az élet csak egy átmenet az örökkévalóságba, és az örökkévalóságnak kell lennie a fókuszpontunkban.

Megerősítette vagy meggyengítette hitüket a támadás?

A híveimmel való találkozás során azt láttam, hogy hitük megerősödött, nem pedig meggyengült. Készen állnak és eltökéltek. Továbbra is imádkozom értük minden nap, a szentmisét pedig a még kórházban lévőkért ajánlom fel, hogy segítsem gyors gyógyulásukat. Az elhunytak lelkéért is misézek, hogy békében nyugodjanak. Végül az egyházközség minden tagjának szándékára ajánlok fel szentmiséket, hogy maradjanak szilárdak a hitben és reményben éljenek.

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű