Lépj kapcsolatba velünk

Szentek

A szentté avatás kritériumai

Közzétéve

Fotó: Getty Images

Milyen feltételei vannak annak, hogy a Katolikus Egyház valakit tiszteletreméltóvá, boldoggá vagy szentté avasson? Az Aleteia utánajárt.

Igaz, a kanonizáció utolsó lépcsőfoka a szentté avatás az egyházban, de a híveknek ezt megelőzően arra van esélyük, hogy tiszteletreméltónak vagy boldognak kiáltsák ki őket. Általában az esetek többségében ezt a két szintet kell előbb elérni a szentté avatáshoz. A boldoggá avatással a pápa a szent tiszteletét helyi szinten engedélyezi, szemben a szentté avatással, amely a teljes és a világegyház egészére vonatkozó tiszteletet rendeli el. Néhány feltételnek mindegyik esetben eleget kell tenni.

1. szintHogyan válhat valaki tiszteletreméltóvá?

Az illető

  • már elhalálozott
  • álljon szent hírében
  • legyen hivatalos elismerése arról, hogy „az erényeket hősiesen gyakorolta”

Minden azzal kezdődik, hogy valakit „szentként” tisztelnek, „szent ember” hírében áll. Amennyiben ez megalapozott, az egyház „Isten szolgájának” nevezheti őt. Ezután egy megbízott tisztviselő, az ún. posztulátor vezetésével vizsgálat indul azért, hogy tanúvallomásokat és írásos bizonyítékokat gyűjtsenek, mellyel igazolják a szentség meglétét. Általában 5 évnek kell eltelnie az illető személy halálától ahhoz, hogy bizonyosak legyenek abban, hogy a „hírneve” nem átmeneti állapot.

Ezután az akta a szentekkel foglalkozó kongregációhoz kerül tanulmányozásra. Ez a bizottság állapítja meg a „nemeslelkűséget”, az „erények hősiességét”, azaz azt, hogy az illető mit tett azért, hogy jobbá váljon, hogy elnyerje Isten kegyelmét, hogy másokkal szemben irgalmas legyen, hogy összhangban éljen az Evangéliummal és hűséges maradjon az egyházhoz.

Mindezek után az akta egy másik megbízotthoz kerül, aki megvizsgálja, hogy mi maradhatott ki, mit felejtettek el, vagy nincs-e valamilyen kedvezőtlen dolog a jelöltre nézve. Ő az „ördög ügyvédje”. Ha az aktát elfogadták, akkor a jelöltet „tiszteletreméltónak” nyilvánítják. Franciaországban 2014-ben például Marthe Robin francia katolikus misztikust, a Jótékonysági Otthonok alapítóját  nyilvánította Ferenc pápa „tiszteletreméltónak”. Magyar vonatkozásban az utóbbi években ismerte el a pápa tiszteletreméltónak Kaszap Istvánt (2006), Bogner Mária Margitot (2012) és Marton Boldizsár Marcell atyát (2013).[1]

2. szintHogyan válhat valaki boldoggá?

Az illető

  • már elhalálozott
  • álljon szent hírében
  • legyen hivatalos elismerése arról, hogy „az erényeket hősiesen gyakorolta” / vagy életét szabad döntés alapján, önként áldozta fel valamiért
  • csodát vitt végbe

Ahhoz, hogy valakit boldoggá avassanak, az előbb már felsorolt kritériumok mellett a tiszteletreméltó személynek még egy bizonyított csodát is végbe kellett vinnie. 2017 óta Ferenc pápa lehetővé tette, hogy akkor is boldoggá (és majdan esetleg szentté) avassanak valakit, ha az illető az életét mások életének a megmentésére áldozta. Ez az irány „a személy önnön hősies feláldozásán” alapul, így tehát különbözik az erények „hősies gyakorlásától”. Ezt az új meghatározást alkalmazhatják például Chiara Corbella, egy fiatal olasz nő esetében is, az ő boldoggá avatása folyamatban van Rómában. (Történetéhez lásd: https://katolikus.ma/meghalt-hogy-megvedje-gyermeket/.) Chiara gyermeket várt, amikor beteg lett, de a kezelést visszautasította, mert az veszélyeztette a gyermeke életét. Magyarországon 2018-ban került sor Brenner Jánosnak, az 1956-os forradalom utáni egyházüldözés vértanújának a boldoggá avatására.

3. szintHogyan válhat valaki szentté?

Az illető

  • már elhalálozott
  • álljon szent hírében
  • legyen hivatalos elismerése arról, hogy „az erényeket hősiesen gyakorolta” / vagy életét szabad döntés alapján, önként áldozta fel valamiért
  • Két vagy több alkalommal csodát vitt végbe

A szentté avatáshoz két bizonyított csodára van szükség. Az orvosi aktákra alapozva folytatják le a vizsgálatot, a feltételek nagyon szigorúak. 2016-ban Ferenc pápa 2 franciát avatott szentté: Salomon Leclercq-t, a Keresztény Iskolák Testvéreinek szerzetesét és Élisabeth de la Trinité karmelita nővért, akinek írásai világszerte ismertek. Magyar vonatkozásban a legutóbb a kassai vértanúkat (1995), Szent Hedviget (1997) és Szent Kingát (1999) avatták szentté.

Kivételek: Az egyenértékű út és a vértanúság

Az illetőnek:

  • legyen hivatalos elismerése arról, hogy „az erényeket hősiesen gyakorolta”, illetve legyen kultusza „időtlen idők” óta

VAGY

  • olyan személy legyen, aki vértanúként halt meg.

Akadnak kivételek is. A pápa olyan személyt is boldoggá vagy szentté avathat, pusztán az erények hősies gyakorlásán alapuló döntéssel, akinek nincsenek csodatételei, illetve akinek az tisztelete „időtlen idők óta” tart. Ezt az utat „egyenértékűnek” hívjuk. Ily módon avatta szentté Ferenc pápa XXIII. János pápát, anélkül, hogy egy második csodát véghez vitt volna.

A harmadik, egyben leggyorsabb út a vértanúké, akiket a hitük megvallásáért, a hit elleni gyűlöletből öltek meg. Egy vértanút általában boldognak nyilvánítanak anélkül, hogy csodát vitt volna végbe. Ahhoz, hogy szentté avassák, rendszerint szükség van egy második csodára, azonban itt is akadnak kivételek. Például 2017 márciusában Ferenc pápa szentté avatta azt a 30 brazil vértanút, akiket 1645-ben hollandok és protestáns indián közösségek öltek meg.

Fordította: Pannonhalmi Judit


[1] Az utóbbi évek eljárásairól ajánljuk a Magyar Kurír cikkét.
A magyar szentek teljes listája itt tekinthető meg.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű